Belföld

A baloldal migrációs titkai

Kanadai típusú migrációról, az összességében inkább pozitív, mint negatív hatású bevándorlásról elmélkedett Kálmán Olga Szeretemország című könyvében 2019 júniusában Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Nézeteit az előválasztási kampányban igyekezett titkolni.

A baloldal migrációs titkai
Márki-Zay Péter: Amíg Magyarország az unió tagja, addig a kormány ezt nem tudja megakadályozni a fekete bőrű és mohamedán vallású emberek bevándorlását
Fotó: MH/Purger Tamás

Kálmán Olga Szeretemország című könyve, amely ténylegesen egy beszélgetőkönyv volt Márki-Zay Péterrel, Hódmezővásárhely polgármesterével, 2019 júniusában jelent meg. Ebben a kötetben foglalta össze a baloldal mai miniszterelnök-jelöltje nézeteit a bevándorlással kapcsolatosan. Kifejtette, hogy „a legfontosabb kérdés nem maga a bevándorlás, hanem az integráció„. Majd hozzátette: „Amíg Magyarország az unió tagja, addig a kormány ezt nem tudja megakadályozni, különösen úgy nem tehet különbséget, hogy a fekete bőrű vagy a mohamedán vallású nem jöhet, a többi meg igen”.

Márki-Zay, aki manapság a bevándorlás kapcsán csupán arra szorítkozott, hogy szerinte a Fidesz az, amely húszezer migránst betelepített a letelepedési kötvény programban, ám a Kálmán-könyvben még arról beszélt, hogy összességében inkább pozitív, mint negatív hatást gyakorolt a nagyszámú, egy időben történő bevándorlás egy adott térség gazdasági fejlődésére. Ezt az állítását akkor és ma sem támasztja alá semmi, ellenben az illegális migráció a kontinens legsúlyosabb problémája.

Az európai migrációs válság 2015 áprilisában kezdődött, amikor öt migránsokkal teli hajó süllyedt el, s ez több mint ezerkétszáz ember halálát okozta. Európában az utóbbi években elkövetett dzsihádista merényletek (London, Manchester, Brüsszel, Stockholm, Berlin, Nizza, Párizs) végrehajtóinak radikalizálódása az iszlám közösségi struktúrákon kívül történt, vagyis a dzsihádista terrorizmus elsősorban nem vallási, hanem szociális és kulturális gyökerű – erről Márki-Zay Péter nem akart beszélni a ma már DK-s Kálmán Olga beszélgetőkönyvében. Ahogyan az embercsempészet gigászi méreteiről és az európai integrációs politika teljes kudarcáról sem.

Arról viszont igen, hogy szerinte „egy kanadai típusú szereteten és elfogadáson alapuló társadalomra lenne szükség Magyarországon is, hogy legkésőbb egy generáció múlva sokkal befogadóbb legyen a társadalom, és a vegyes házasságból született gyerekek is lelkes hazafiakká váljanak„.

Talán nem véletlen az sem, hogy a migrációval kapcsolatos valódi nézeteit jól titkoló Márki-Zay egyik mentora a politikában éppen a szegedi polgármester, Botka László volt, aki az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként 2015. április 13-án elsőként tett hitet a határkerítés lebontása mellett. Botka a szegedi városháza dísztermében fogadta Martin Schulz-ot, az Európai Parlament akkori szocialista elnökét, aki találkozójukat követően azt mondta, hogy „Szeged egy elkötelezetten baloldali város, oda bármelyik menekültet el lehet küldeni”. 

Nyilván az sem a véletlen műve, hogy Márki-Zay kitartóan lobbizott a 2019-es önkormányzati választás előtt az akkor még jobbikos Mirkóczki Ádám mellett, aki nem szavazta meg a kötelező betelepítési kvótát elutasító alkotmánymódosítást, a bevándorlásról szóló nemzeti konzultációt pedig rémhírterjesztésnek nevezte. A Gyurcsány-Márki-Zay vezette baloldal miniszterelnök-jelöltje ugyancsak lelkes támogatója volt a salgótarjáni MSZP-s Fekete Zsolt polgármesternek, aki a városi közgyűlésben a baloldali többségű testülettel leszavazta a betelepítési kvóta elutasításáról szóló határozat napirendre vételét.

Kapcsolódó írásaink