Belföld
Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt
A lobogót a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség központi katonazenekara és a nemzeti lovas díszegység.
Az ünnepségen a kormány, katonai és állami szervezetek, valamint a diplomáciai testület képviselői is részt vettek. Több érdeklődő - egyesek magyar zászlóval a kezükben - nézte végig a zászlófelvonást.
A Parlament főlépcsőjének két oldalán az ablakokban 56-os lyukas zászlók lengtek.
Országszerte tartanak helyi koszorúzásokat, megemlékezéseket önkormányzatok, civil szervezetek, pártok és politikusok.
1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. Az Országgyűlés 1991-ben nyilvánította hivatalos nemzeti ünneppé október 23-át, amit a 2012-es alaptörvény is megerősített.
Gulyás: Minden közösségnek megvan a maga forradalma
Minden közösségnek megvan a maga forradalma, a saját emlékezete a forradalomról - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a XII. kerületi önkormányzat által az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen szombaton Budapesten.
Gulyás Gergely azt mondta: ezért gyulladnak fel ilyenkor évről évre a fáklyák a Corvin közben és a Széna téren, a Móricz Zsigmond körtéren és a budai Várban, Mosonmagyaróváron és Salgótarjánban, Kolozsváron és Kassán, falvakban és városokban egyaránt. Minden bizonnyal idén is fellobbantják a lángot Párizsban az Étoile-nál, Észak- és Dél Amerikában, Európában, valamint Ausztráliában is összegyűlnek ünnepelni, emlékezni a magyarság közösségei. Az 1956-os forradalom ugyanis nem maradt az akkor már trianoni határokon belül, mert mindenhol, ahol magyar közösség élt, együttéreztek a szabadságharccal - emelte ki a miniszter. Gulyás Gergely hangsúlyozta: 1956 nagy közös élmény volt, a szabadság közös élménye. A rabságból való szabadulásé, az örömé, a reményé, az egyenlőtlen küzdelemben elnyert szabadságé, majd november 4. után a leveretésé és a gyászé, a bosszúállásé és a megtorlásé is.
A miniszter az 1956-os szabadságharcot a legnagyobb történelmi csodának nevezte az ezeresztendős magyar államiság időszakában. Olyan forradalomnak, amelynek nem volt előre eltervezett forgatókönyve, anyagi háttere, fegyveres erőforrásai, csak közös szándék és akarat volt. Az emberek tudták, hogy szabadságot akarnak, szabadságban akarnak élni, egy független Magyarországon, ahol ők dönthetnek saját sorsukról. Mindenhol ki mertek menni az utcára, szembe mertek nézni a puskacsövekkel, és október 23-án győztek. Hol halottak és véres harc árán, hol csak puszta erejük megmutatásával. Sem rendőrség sem néphadsereg sem az ÁVÓ nem jelentett leküzdhetetlen akadályt számukra, és az elején úgy tűnt, hogy még a szovjetek sem - folytatta Gulyás Gergely.
Bosszú helyett jogállam, ez volt, kevés kivételtől eltekintve a közmeggyőződés még a gyilkos kommunistákkal szemben is - emelte ki. Rámutatott: 1956-ot 33 éve ünnepelhetjük szabadon, és ugyanígy 33 évig nem lehetett szabadon emlékezni a forradalomra, majd 1956-ot a szabad véleménynyilvánítás, az egyet nem értés lehetősége ünnepének is nevezte.
Az 1956-os nemzedék látta és megélte, hogy milyen egy embertelen és istentelen ideológia foglyának lenni. Megtapasztalták, milyen a szépnek látszó erkölcsi elvekre - mint a kizsákmányolásmentes társadalom, a javak egyenlő elosztása - felépített életidegen diktatúra foglyának lenni, és milyen rendkívül erőszakos módon akarta ellenőrzése alá vonni a kommunista diktatúra az élet minden területét - mondta.
Úgy fogalmazott: „több mint harminc évvel ezelőtt nekünk jutott az az esély és lehetőség, felelősség és kötelesség, hogy valóra váltsuk 1956 álmát, a szabad és békében élt élet lehetőségét”. Mai szabadságunk az 56-os forradalomból sarjad ki - emlékeztetett Gulyás Gergely.
A rendezvény után 56-os és más szervezetek, valamint Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára és Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere részvételével megkoszorúzták a Gesztenyés-kertben levő 56-os emlékművet.
Németh Szilárd: 1956 egy nagy, ma is tartó háború része volt
Németh Szilárd emlékeztetett rá: a magyarságnak a szabadságáért, biztonságáért, határainak megvédéséért minden történelmi korban meg kellett küzdenie, és így volt ez 1956-ban is. Hozzátette: 1956 forradalmának eseményei válaszút elé állították az embereket, hősies döntésükért sokan rendkívül súlyos árat fizettek. Az államtitkár ilyen hősként említette Tóth Ilonát, Mansfeld Pétert, Wittner Máriát és Kovács Sándor vezérőrnagyot.
Kiemelte: 1956 eszméje, a hősök bátorsága „örökre belénk ivódott” és az egész világ számára példát mutatott. Hozzátette: 1956 egy nagy, ma is tartó, Magyarország és Európa szabadságáról szóló háború hősies pillanata volt, a háború pedig arról szól, hogy „Magyarország önálló, szabad országként vagy egy internacionalista baloldali birodalom gyarmataként él-e”.
A kommunisták 1956-ban a szovjetek segítségével leverték a magyarok szabadságharcát. Utódaik, a Gyurcsány-féle baloldal fojtotta vérbe a békés megemlékezést a forradalom 50. évfordulóján, és most ugyanez a Gyurcsány és ugyanaz a baloldal akar visszatérni a hatalomba - fogalmazott.
„Magyarország nem engedhet meg magának még egy Gyurcsány-korszakot” - folytatta -, ezért arra kér mindenkit, ne hagyja, hogy visszatérjen a múlt.
„2022-ben ránk vár, hogy a történelem süllyesztőjébe küldjük azokat, akik tönkretették az országot, akik rátámadtak a saját népükre, akik saját hatalmukért ma is feladnák Magyarország szabadságát, hogy újra egy internacionalista baloldali birodalom gyarmatává tegyék” - jelentette ki. „1956-ban is ezt tették, és kormányzásuk alatt is ezt tették”, feladták a nemzeti szuverenitásunkat, eladósították az országot, tönkretették a gazdaságot, kiárusították a nemzeti vagyont, le akarták bontani keresztény kultúránkat - sorolta.
Most vissza akarnak térni, tucatnyi álarcban itt tolongnak: Gyurcsány-féle posztkommunisták, „demokraták”, „szocialisták”, „liberálisok”, „zöldek”, „lilák”, „kékszalagosok”, álcivilek, álnemzetiek - fogalmazott. Teljesen mindegy, hogy nevezik át magukat és kit tesznek a kirakatba, a két baloldal ugyanaz - mondta.
A politikus szerint ugyanazt akarják: „álljunk be a sorba, fogjuk be a szánkat, mondjunk le a nemzeti önállóságunkról, adjuk el a nemzeti vagyont, vegyünk fel Soros-hiteleket, hagyjuk kifosztani a magyarokat, adjuk fel a nemzeti identitásunkat, és most már azt is akarják, hogy legyünk nyílt társadalom, telepítsük be a bevándorlókat a városainkba, engedjük be az iszlámot a templomainkba és az LMBTQ-propagandát az iskoláinkba” - fogalmazott.
Németh Lénárd hangsúlyozta: nem szabad hagyni, hogy ez megtörténjen, ezért mindenkinek nagy a felelőssége, nemcsak a jobboldalon; össze kell fogni és meg kell védeni mindazt, „amit közösen elértünk az elmúlt tizenegy évben”. Hangsúlyozta, ebben az időszakban a magyar nemzet megerősödött és visszaszerzett mindent, amit a kommunisták és a baloldali kormányok elvettek. Jelezte: a csepelieknek is meg kell védeniük az elért eredményeket, és megismételte, Csepel továbbra is számíthat a kormány támogatására.
„Az 1956-os forradalom hősei azt üzenik nekünk: előre, ne hátra!” - fogalmazott az államtitkár.
Csepel lengyel testvérvárosainak képviselőihez szólva azt mondta, a magyarok és a lengyelek „több mint ezer év óta kapaszkodnak össze”, soha nem ijedtek meg attól, hogy 1956 szellemét közösen folytassák, együtt küzdöttek a szovjet hatalom ellen. Ma is együtt küzdenek, csak már nem a moszkvai, hanem a brüsszeli birodalom ellen, és „abban a gyalázatos eljárássorozatban”, amelyet Brüsszel Lengyelország ellen indított, ma is számíthatnak ránk lengyel testvéreink - emelte ki az államtitkár.
A rendezvényen Németh Szilárd és Borbély Lénárt (Fidesz-KDNP), a XXI. kerület polgármestere átadta a „Csepel Örökség” díjakat.
KDNP: Ismét veszély fenyegeti a nemzet szuverenitását
Napjainkban is szükség van az '56-os forradalom hőseinek elszántságára és szilárd meggyőződésére, „hiszen szabadságunkat, nemzetünk szuverenitását ismét veszély fenyegeti” - közölte a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője, Újbuda országgyűlési képviselője szombaton lapunkkal.
Simicskó István az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából írt közleményében kiemelte, a történelem sorsfordító eseményei tanulságul szolgálnak minden későbbi nemzedéknek.
„Az '56-os forradalom hőseinek küzdelme, diadala és tragédiája arra tanít minket, hogy hazaszeretettel és bajtársiassággal leküzdhetjük a félelmeinket, valamint bátorságot meríthetünk az igazságért és szabadságért való kiállásra” - tette hozzá a kormánypárti politikus.
Közölte, '56 hősei tetteikkel bizonyították hazafiságukat, elkötelezettségüket, és nem törték meg őket sem a forradalmat eltipró lánctalpak, sem a megtorlás börtöne, sem az életükre nyomasztóan rátelepedő, őket mellőzésre kárhoztató diktatúra lelki terrorja.
A KDNP képviselőcsoportjának vezetője szerint „ma nem idegen hadseregek próbálják meg a magyar identitásban mélyen gyökerező szabadságvágyat béklyóba kényszeríteni, hanem a nemzetközi gazdasági és ideológiai erőközpontok a magyar identitás elpusztítására törnek”.
„A keresztény-nemzeti gyökerek megkérdőjelezése, az elhibázott uniós migrációs politika, a felnövekvő ifjúság egészséges személyiségét romboló agresszív genderideológia visszafordíthatatlan következményekkel jár” - fogalmazott Simicskó István. Azt írta, a „balliberális véleményterror politikai célok érdekében aljas módon kihasználja az emberek jóindulatát, sokakat megtéveszt, elbizonytalanít, az ellenszegülő hangokat pedig kegyetlenül elfojtani igyekszik”.
„Nem hagyhatjuk, hogy ezeréves értékeinket elvegyék tőlünk, nem hagyhatjuk, hogy politikai és gazdasági nyomásgyakorlással akarjanak térdre kényszeríteni bennünket!” - közölte a kereszténydemokrata politikus, aki azt kérte, merítsünk erőt az '56-os szabadságharcosok példájából, álljunk ki hitünk, meggyőződésünk mellett.
1956 hősei függetlenségért, demokráciáért és emberségért harcoltak - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Bonyhádon, a forradalom és szabadságharc 65. évfordulóján.
Potápi: 1956 hősei függetlenségért, demokráciáért és emberségért harcoltak
Potápi Árpád János, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, a megemlékezésen hozzátette: amikor ma meg akarjuk védeni a felkelés becsületét, akkor önmérsékletre, határozott kiállásra és az igazságtalanok elítélésére van szükség.
Azt mondta, 2006-ban, 50 évvel a forradalom után beszennyezték az ünnepet: békés tüntetőkre lőttek a pesti utcákon és csak a gondviselésen múlt, hogy nem lett halálos áldozata a lovas kardlapozásnak, vagy a szemkilövetésnek.
„Tizenöt éve a baloldali kormány (...) a megszerzett hatalmat választotta a nép ellenében egy olyan választás után, amelyen ismételten hazudtak. A forradalomnak számukra nem volt és ma sincs becsülete” - hangsúlyozta.
Az államtitkár felidézte: az 1956-os forradalom minden szervezkedés nélkül indult el, ezért érthetjük úgy, hogy „a magyar néplélek megnyilvánulásának pillanata volt”. Aki megismeri 56-ot, megismeri a magyarságot is - jegyezte meg.
Kitért arra, hogy 1956-ban a harcoknak csaknem 2600 halálos áldozata volt, köztük bonyhádiak is: a 16 éves vájártanuló, Szakács Jenő, aki a mecseki harcokban sebesült meg, és a Budapesten vöröskeresztesként lelőtt 19 éves Domokos Piusz. A forradalmat követő megtorlásokban kevés család maradt érintetlen, és 200 ezren menekültek Nyugatra, „fiatalok, értelmes, szorgalmas emberek, akik azóta is hiányoznak a hazának” - fogalmazott.
A jövő évi országgyűlési választásra utalva azt mondta, „ne engedjük vissza a hatalomba azokat, akiknek Magyarország nem számít. Védjük meg 1956 forradalmának becsületét azoktól, akik már többször bemocskolták azt”.
Az ünnepség résztvevői kulturális műsorral emlékeztek a forradalomra, majd megkoszorúzták az iparosház, a régi községháza falán elhelyezett emléktáblát és lerótták kegyeletüket a római katolikus temetőben, a bonyhádi hősök nyughelyén.
