Belföld
Gyurcsány visszatérése

Gyurcsány Ferenc 2011. október 22-én jelentette be az addigra egyéves, az MSZP nyitott platformjaként működő DK párttá alakulását. A szerveződés céljaként a 2010-ben történelmi vereséget szenvedő baloldal megreformálását tűzték ki.
A 2011 és 2014 közötti időszakban Gyurcsány olyan szervezeti keretet alakított ki, amelyben vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen lett. Első nagy áttörésüket a 2014-es európai parlamenti választásokon érték el, a közvéleménykutató-intézetek méréseire rácáfolva közel tízszázalékos eredménnyel két képviselői mandátumot kaptak.
A következő évben ellenjelölt nélkül újraválasztották pártelnöknek Gyurcsányt, majd frissítették a párt logóját, arculatát, és új célokat fogalmaztak meg, ami röviden „az Orbán-kormány antitéziseként” foglalható össze: bevándorláspártiság, LMBTQ-jogok, Európai Egyesült Államok eszméje. Ez utóbbi miatt a párt 2018-as országgyűlési választási kampányát már ismert európai politikusok is segítették, a párt pénzügyi háttere bővült, bár a források átláthatatlanok voltak. Az elemző felidézte: az Állami Számvevőszék erről azt jelentette, hogy a DK tiltott támogatást használt fel kampánya finanszírozására. Emiatt később feljelentés született, az ügyet máig nem tisztázták.
A DK mindenesetre már kilencfős frakciót alakíthatott a parlamentben, a következő évben az EP-választásokon pedig 16 százalékos eredménnyel és négy megszerzett mandátummal az ellenzék legerősebb pártjaként szerepelt. Gyurcsány ekkor tolta először maga elé Dobrev Klárát, ez sikeres taktikának bizonyult – értékelt Nagy Ervin, hozzáfűzve: a 2019-es önkormányzati választásokkor „megszállták” a budapesti városházát is, Karácsony Gergely ma már nem tud a támogatásuk nélkül a közgyűlésben döntéseket átvinni. Gyurcsány Ferenc – annak ellenére, hogy bukása óta a legelutasítottabb politikus – tudatos építkezéssel és jól megválasztott taktikával a 2021-es előválasztás idejére a baloldal vezetőjévé vált.