Orbán Balázs: 2010 óta 52 százalékkal nőtt a nemzeti vagyon

Mellár Tamás (Párbeszéd) valódi sávos fogyasztási tarifa alkalmazását javasolta, úgy, hogy a magas energiafelhasználás sokkal drágább legyen, mondván: ezzel energiatakarékosságra is lehetne ösztönözni a felhasználókat.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, amikor Gyurcsány Ferenc volt kormányon, sorozatos rezsiemelések voltak, közben külföldi kézre játszották a közműszolgáltató vállalatokat, amelyek ezt követően a magyar családokon nyerészkedtek. Hozzátette: a baloldal kormányzása alatt a magyar családok fizették az EU-ban a legtöbbet gázért és áramért.

Megjegyezte, miközben a magyar családokat megsarcolták, Gyurcsány Ferenc cége kedvezményesen tudott áramot vásárolni.

Szólt arról is, hogy az ellenzék egy része energiauniót követel. Brüsszel a klímavédelmet az energiaárak emelésével akarja elérni, a magyar kormány nem ebben hisz, hanem hogy ezeket a költségeket a klímaromboló, a szennyezésért felelős nagyvállalatoknak kell megfizetnie - mondta.

Azt ígérte, hogy a nemzeti-polgári kormány, amely a rezsicsökkentés kormánya, megvédi a rezsicsökkentés eredményeit.

Hohn Krisztina (LMP) úgy értékelte, Magyarország jelentős hiányosságokkal küzd a gyermekvédelem területén.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte a 2010 óta hozott, a gyermekek védelme érdekében született jogszabályokat, amelyek a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén súlyosabb büntetést határoztak meg.

Az uniós gyermekvédelmi stratégiáról azt mondta, a gyermekek védelme érdekében nem engednek befolyást olyan civil szervezeteknek, amelyek az LMBTQ-propagandát bevinnék az óvodákba, iskolákba. Szerinte a családtámogatási intézkedések révén Magyarország ezen a területen előzi Európát.

Arató Gergely (DK) elmondta, hogy véleménye szerint a Fidesz saját pártkatonáit igyekszik védeni.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kodifikációs pontosításként jellemezte a legfőbb ügyészt érintő törvénymódosítást, majd arról beszélt, hogy 2010 óta 6093 milliárd forinttal nőtt a nemzeti vagyon, 17 744 milliárd forintra, ez 52 százalékos emelkedés.

Hozzátette: a baloldal kormányzása idején, 2002 és 2010 között 190 társaság állami tulajdonhányadát adták el, ebből 750 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, amit „ki is folyattak onnan”.

Azt firtatta, ha az ellenzék szerint eltűnik a pénz, hogyan jut forrás a fiatalok adómentességére, a minimálbéremelésre, a 13. havi nyugdíj visszaépítésére. 2010 előtt ezekre nem jutott forrás - mutatott rá.

Közölte azt is, hogy az alaptörvény a gazdasági stabilitás, a szabad véleménynyilvánítás garanciája.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy a felmérések alapján az elmúlt években egyre többet költöttek a magyarok magánegészségügyi szolgáltatásokra, amelyeket a legtöbb esetben gyermeket nevelők vesznek igénybe.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: ha a baloldal kormányozna, a magyaroknak vizitdíjat kellene fizetniük minden területen. Több évtizedes gyakorlat, hogy bizonyos területeken - például a fogászatban - az emberek magánszolgáltatásokat vesznek igénybe, de ha a baloldalon múlna, minden területen fizetni kellene - jelentette ki.

Elmondta: a jobboldali kormányzás idején nőtt az orvosok száma, a baloldali alatt viszont csökkent. A várólisták minden országban megnőttek a járvány miatt, és ha a járvány véget ér, akkor lehet ledolgozni a várólistákat - mutatott rá.

Steinmetz Ádám (Jobbik) szerint a szakemberképzésre nagyobb hangsúlyt kellene helyezni.

Rétvári Bence erre azt kérdezte, ez alapján meg kellene-e vetni azokat a magyar sportolókat, akik külföldön játszanak.

Azt mondta: Gyurcsány Ferenc szerint már az is siker, ha nem csökken a magyar sport versenyképessége és ő bezárta a sportminisztériumot, mert csak „politikai ugródeszkának kellett neki” a tárca.

Úgy vélte, az elmúlt időben jelentős sikereket értek el a sportot érintő fejlesztésekben, a megnövelt kapacitások mellett növekedett is a sportolók száma. Sok tornaterem épül és sok fejlesztés valósul meg - fűzte hozzá.

Juhász Hajnalka (KDNP) felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy az EU intézményi működését alapvetően meghatározó összeférhetetlenséget és pártatlanságot az Európai Parlament LIBE (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi) bizottságának is be kell tartania és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az uniós szervezetek részrehajlás nélkül intézzék ügyeit.

Ehhez képest a LIBE-bizottság Magyarországra látogató küldöttségében a magyar ellenzéki Momentum európai parlamenti képviselője, Donáth Anna is részt vett, ezzel megkérdőjelezve a testület elfogulatlanságát, pártatlanságát, objektivitását és a valós tények megismerésére irányuló szándékát - rótta fel.

Megjegyezte, az Európa Tanácsban még a szomszédos ország politikusa sem lehet tagja egy-egy ilyen bizottságnak.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott: Brüsszel és „Soros György álciviljei” újabb ürügyet találtak arra, hogy Magyarországot támadhassák. A LIBE hemzseg az olyanoktól, akik „futószalagszerűen valótlan jelentéseket gyártanak Magyarországról és Lengyelországról” - tette hozzá.

Rámutatott: az EP eljárási szabályzata nem engedi meg, hogy az úticél országból képviseltesse magát bárki a küldöttségben, ezért a delegáció összetétele súlyos összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel. Így borítékolható, hogy átpolitizált és a tényeket teljes mértékben nélkülöző jelentés van készülőben a LIBE-bizottságban - mondta.

Az államtitkár kijelentette: a kormány továbbra is a magyar emberek akaratát kívánja érvényesíteni, akik nem kérnek az LMBTQ-propagandából és a bevándorlók erőszakos betelepítéséből.

Jakab István (Fidesz) arra emlékeztetett: az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete október 16-át élelmezési világnappá nyilvánította és ugyanezen a napon ünnepli a kenyér világnapját a Pékek Világszövetsége. A két szervezet arra irányítja a figyelmet, hogy a kenyér az életünk része - hangsúlyozta.

Bejelentette: Magyarországon a Magosz, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Magyarok Kenyere Alapítvány és a Magyar Pékszövetség írásban is hosszú távra szóló együttműködést köt. A képviselő sikertörténetnek nevezte a Magyarok Kenyere programot, amely mára átfogja a Kárpát-medence és a diaszpóra magyar gazdatársadalmát.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára az elhangzottakra reagálva elmondta: az idei év komoly erőpróba volt az agráriumnak, de jó közepes átlagtermést takaríthattak be a gazdák. Ez a búzánál ötmillió tonnát jelent, amely biztosítja a hazai ellátást és exportra is jut - ismertette a részleteket.

Kiemelte: az agrárium nemzetstratégiai ágazattá vált, amely mintegy 20-25 millió ember élelmiszerellátását tudja biztosítani.

Hozzátette: a kormány a Vidékfejlesztési Program magyar társfinanszírozását az eddigi 17,5-ről 80 százalékra emelte, így mintegy 4265 milliárd forint fordítható a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésére 2027-ig.