Megkapták szárnyaikat a honvéd ejtőernyősök

A honvédek a kéthetes földi felkészítés alatt megtanulták az ejtőernyő használatának szabályait, a teherzsákkal és fegyverrel történő ugrások biztonságos módszereit. Az első ugrást nyolcszáz, míg a továbbiakat ötszáz méterről hajtották végre. A sikeres vizsga után Hegedűs János ezredes, a szolnoki bázis törzsfőnöke okleveleket és ejtőernyős szárnyakat adott át a résztvevőknek.

A honvédek az ugrást követő hatodik másodperctől kezdve másodpercenként átlagosan ötven métert tesznek meg – ez körülbelül megfelel az óránkénti száznyolcvan kilométeres sebességnek. A (gyakorta) speciális kivitelű katonai ernyő a nyitás után ez utóbbi sebességet másodpercenként négy–hét méterre csökkenti. Egy-egy felderítő honvéd felszerelése a beosztásától függően akár a huszonöt kilogrammot is elérheti – azaz az ugró teste igen nagy igénybevételnek van kitéve a landolás során.