A baloldal leváltásával Magyarország egyenlőbb ország lett

A Születéstől a szakmáig - a felzárkózási és roma integrációs stratégiák első tíz éve című, háromnapos nemzetközi szakpolitikai fórumon a politikus emlékeztetett: Magyarország májusban vette át az Európa Tanács miniszteri bizottságának hat hónapos soros elnökségét, ami óriási lehetőség a magyar érdekek érvényesítésében, különösen a prioritásként kezelt nemzeti és etnikai kisebbségi jogok, így a roma kisebbségi jogok területén is.

Felidézte, hogy 2011-ben fogadták el a köznyelvben romastratégiaként ismert magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiát, amit Magyarország legátfogóbb, a szegénység elleni küzdelmet és a roma közösség felzárkózását szolgáló stratégiájának nevezett, amely megerősíti a kormányzatnak a szegénység felszámolása és a romák felzárkózása iránti elkötelezettségét.

A 2010-es kormányváltás a kisebbségi kérdésekben, a gazdaságban, a nemzetfelfogásban és az oktatásügyben is szemléletváltást eredményezett - mondta, hozzátéve: a Fidesz felfogása szerint „a nemzet kisebbségi tagjai - így a roma közösség is - nem problémát jelentenek, hanem lehetőséget, ők nemzetünk ugyanolyan tagjai, mint bármelyik más állampolgárunk”.

Emlékeztetett: a kormányváltás előtt olyannyira eladósodott az ország, az önkormányzatok és az emberek, hogy „mindenki a maga megmentésével volt elfoglalva”, „a gyenge és vállalhatatlan teljesítmény olyan állapotokat hozott létre az országban, ahol romagyilkosság-sorozat következhetett be tisztán rasszista indítékból”, a rendőrség és a titkosszolgálatok „nem függetlenül a politikai vezetéstől (...) nem álltak a helyzet magaslatán”, a társadalmi feszültség szembefordította a többségi és kisebbségi társadalom tagjait.

Az elmúlt tíz évről azt mondta: törvényt hoztak a gyűlöletbeszéd ellen, felszámolták a Magyar Gárdát és elfogadóbbá tették a magyar társadalmat a roma és más kisebbségek, így a zsidóság iránt is. Úgy értékelte: megszűnt az a feszültség, amiben egymásnak akartak esni a többségi és kisebbségi társadalom tagjai. Munkaalapú társadalmat kezdtek építeni, ma 4,5 millióan dolgoznak, bő egymillióval többen, mint a Gyurcsány-kormány idején, bevezették a közmunkát, amiből könnyebb lett átlépniük a korábban szociális ellátásból élőknek a versenyszférába - sorolta. A családtámogatások kifizetését a gyerekek iskolába járásához kötötték, bevezették az ingyenes közétkeztetést és tankönyvellátást, építik a tanodák hálózatát és az egyházak fenntartásában roma szakkollégiumi hálózat is létrejött - folytatta.

Ezzel a gazdasági háttérrel csaknem minden szegénységi mutatót megfeleztek, feleannyian élnek mélyszegénységben, mint a roma felzárkózási stratégiát megelőzően, 2010-ben - mondta.

Felkai László, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára arról beszélt, hogy a roma felzárkóztatási stratégia más társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok integrációjához is adalékot adhat. Az elmúlt tíz évről azt mondta: az Európa Tanács esetén Grúziától Grönlandig nagyon eltérő a kultúra és a hagyomány, ezért nem szabad sablonszerűen, pusztán statisztikára alapozva értékelni, hanem minden ország lépéseit, fejlődését önmagához képest kell nézni és az Európa Tanácsnak moderáló szerepet kell betöltenie hogy mindenki megismerhesse a másik ország jó gyakorlatát.

Snezana Samardzic-Markovic, az Európa Tanács Demokrácia Főigazgatóságának vezetője az ET 2020-2025 közötti időszakra vonatkozó akciótervéből a romákkal összefüggésben a diszkrimináció elleni harcot, a gyűlöletbűncselekmények elleni fellépést emelte ki, és kulcsfontosságúnak nevezte a roma gyerekek minőségi oktatását, továbbá a roma nők esélyegyenlőségét.

Az iskolai programok roma és nem roma gyerekek számára javítják azt a tudatosságot, hogy a romák szerves részei a nemzeti és az európai társadalmaknak és hozzájárultak a közös európai történelemhez és „a közös kulturális örökségünkhöz” - fogalmazott a főigazgató.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy Magyarország nem kerülheti meg a nemzeti kisebbségi közösségek kérdését, mivel történelmi hagyaték, hogy számottevő magyar kisebbség él az ország határain kívül. A konferenciával fel akarják kelteni a figyelmet a kisebbségi kérdések, illetve a vallásközi párbeszéd iránt - folytatta, megjegyezve, hogy Nyugat-Európában sok helyen fellángolt a gyűlöletbeszéd, a rasszizmus, az antiszemitizmus, amivel szemben a párbeszéd erősítésére van szükség.

Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos többek közt arról beszélt, hogy a hátrányos megkülönböztetés felszámolásához a társadalmi és gazdasági különbségek felszámolása ad esélyt. Ha munka van, minden van, és a roma közösségek önbecsülése is a helyére kerül; az elmúlt 10 évben 50 százalékkal nőtt a romák foglalkoztatottsága Magyarországon - jelezte.

Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára kijelentette, a magyarországi felzárkózás egyszerre stratégiai és személyes törődést igénylő. A társadalmi felzárkózás mint szakmapolitika úgy válik szakmai műhellyé, hogy azokat az egyedi segítőket támogatják - legyen az civil szervezet, egyház, önkormányzat vagy iskola -, amelyek személyre szabottan tudnak reagálni a helyi kihívásokra, de léteznek országos programok is, amikhez nem egyedi hősök kellenek, hanem precíz megvalósítók - mondta.