Belföld

Gyurcsány hazugságai lángba borították az országot

„Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elk*rtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk”

Pénteken volt a tizenötödik évfordulója az őszödi beszéd kiszivárogtatásának. Szombaton indul útjára az a vándorkiállítás, amely bemutatja a 2006-os Gyurcsány-terror rémtetteit: a Magyar Televízió székházának ostromát, a lakosság megfélemlítését célzó embervadászatot és a 2006. október 23-i rendőrterrort.

Gyurcsány hazugságai lángba borították az országot
Tizenöt éve, szeptember 18-án a Magyar Televízió ostroma következett
Fotó: MH

A mai első választók még az óvodák ajtajain kopogtattak, amikor 2006. szeptember 17-én, vasárnap a Kossuth rádióban elhangzott Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök balatonőszödi beszéde, döbbenetes beismerése kormányzásuk időszakáról, a választók becsapásáról, hazugságaikról, az ország tönkretételéről, amely a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban már aznap este utcára vitte az embereket.

Cselekvő ezrek jöttek össze a tereken csillogó szemekkel, jövőbe vetett hittel és reménnyel, változást követelve.

Objektum doboz

Ezt követte másnap a Magyar Televízió ostroma, amelynek kapcsán mára sem vált egyértelművé a lakosság széles rétegeiben, hogy a megrendezett esemény a bukott miniszterelnök nagyon is megtervezett hatalommentő akciója lehetett.

Pillanatkép a Magyar Televízió ostroma utáni napon
Pillanatkép a Magyar Televízió ostroma utáni napon
Fotó: MH

Aztán jött a megfélemlítés: embervadászatok, szemkilövések, könnygázsortüzek, lovasroham, csonttörések, sanyargató bilincselések, kínzások, verések, önkényes fogva tartások, koncepciós eljárások tucatjai és a megtiportak démonizálása.

A 2006-os rendőri brutalitásokat feltáró Balsai-bizottság büntetőjogi szakértője, Völgyesi Miklós a feltárt tények alapján 2011. október 21-én a legfőbb ügyészhez címzetten, terrorbűncselekmény gyanújára hivatkozva Gyurcsány Ferenc felelős miniszterelnök, a büntetőeljárásban azonosítható rendőri vezetők, helyszínparancsnokok és a végrehajtó állományban érintettek ellen büntető feljelentést tett. A törvény ezen el nem évülő bűncselekmény elkövetőjét vagylagosan akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegeti. Ez egy ma is élő feljelentés, hiszen a nyomozás megszüntetéséről a feljelentő határozatot nem kapott.

Orbán Viktor miniszterelnök májusban a Kossuth rádiónak adott interjúban Gyurcsány Ferenc őszödi hazugságbeszédét „vakuélménynek, vakuemléknek” nevezte, amit aligha tudunk elfelejteni. Mellbevágó szerinte, hogy aki miatt mindez történt, az ott van a magyar politikában, mintha mi sem történt volna. „Nem hiszem, hogy van még egy ország, ahol ha a miniszterelnök azt mondja, hogy hazudtak reggel, éjjel, este az embereknek, hogy böszmeséget csináltak, ők rontották el, majd utána elvesz egyhavi fizetést, egyhavi nyugdíjat, leépíti a családtámogatási rendszert, az országot belöki az IMF karjaiba és eladósítja, utána ott lehet maradni a politikában – mondta Orbán Viktor.

Hozzáfűzte: – És nemcsak hogy nem vállalta a felelősséget, nem kért bocsánatot, nem ment haza, hanem most ugyanezzel az emberrel harcolok. Ő a főnök a másik oldalon. És a Városházán egymás után tűnnek fel a főpolgármester háta mögött azok az emberek, akiket még a Gyurcsány-kormányból ismerek. Valójában a volt miniszterek bementek a Városházára, és a főpolgármester háta mögött újjáalakult a Gyurcsány-kormány.”

A beszédet követően Budapesten elszabadultak az indulatok
A beszédet követően Budapesten elszabadultak az indulatok
Fotó: MH

Fontos emlékeztetni az első választókat

Az őszödi beszéd kiszivárgásának az az alapvető jelentősége, hogy a választók ekkor szembesültek először azzal, hogy egy vezető pozícióban lévő politikus vagy kormányfő még ha csak zárt körben is, de nyíltan beismerte, hogy hazudott – mondta lapunknak Erdélyi Rezső, a Nézőpont Intézet elemzője. Hozzátette: Gyurcsány Ferencék ezekre a hazugságokra építve nyerték meg a választást 2006-ban, úgy, hogy fontos gazdasági, politikai adatokat titkoltak el, ezzel nemcsak a választópolgárokat, hanem az Európai Unió gazdasági és politikai vezetőit is megtévesztve. „Látni kell, hogy azóta felnőtt egy olyan generáció, amelyik politikai mindennapjainak az őszödi beszéd már nem része.

Azt gondolom, hogy ez kardinális botrány volt a magyar politikai történelemben, és fontos, hogy azok a fiatalok, akik először élnek a választójogukkal 2022-ben, folyamatosan emlékeztetve legyenek arra, hogy egy ilyen beszéd elhangzott, és hogy aki ezt a beszédet elmondta, még 15 évvel később is nemcsak frakcióvezető és pártelnök, hanem ő fogja össze a teljes ellenzéket. Ha pedig ez az ellenzék hatalomra kerül, ennek az embernek a kezében – formálisan vagy informálisan – jelentős hatalom fog összpontosulni” – mondta.

A Jobbik 2006 óta felzárkózott a DK-elnökhöz

A Jobbik genezise maga a Gyurcsány-kormányzás és a Gyurcsányhoz köthető 2006-os események, a rendőrterror, ennek ellenére a Jobbik kezet fogott és együttműködik most a Gyurcsány-vezette Demokratikus Koalícióval – mondta lapunknak Nagy Ervin Jobbik-alapító, a XXI. Század Intézet elemzője. A korábbi politikus szerint Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc egymásra talált a baloldalon, a Jobbik elnöke pedig sokadszor köpi szembe a volt jobbikosokat. Mindezzel Jakab Péter gyakorlatilag rehabilitálja Gyurcsány Ferencet, mint ahogy az egész ellenzéki összefogás is rehabilitálja a 2006-os rendőrterrort – mutatott rá. Jakab kommunikációs szinten is felzárkózott Gyurcsány Ferenchez – mondta, majd példaként említette azt is, hogy először a DK elnöke értelmezte át, és nevezte „igazságbeszédnek” az egykori őszödi beszédet, ami hazugságbeszéd volt, és úgy tűnik most, hogy ezt a narratívát Jakab Péter is elfogadja. Ehhez hasonlóan – ahogy Gyurcsány Ferenc zavargásoknak nevezte a 2006. őszi eseményeket, holott békés tüntetőkre támadtak rá a rendőrök – most Jakab Péter is ribillióról beszélt ebben a kérdésben, vagyis megismétli a Gyurcsány-féle narratívát – hívta fel a figyelmet az ellentmondásra Nagy Ervin.

Fekete-Győr András, a Momentum elnöke idén tavasszal úgy nyilatkozott, 2006-ban euforikus állapotban vett részt a kormányfő lemondását követelő tüntetésen, mert fiatalként felhúzta magát az őszödi beszéden, de tett utalásokat arra, hogy ezt mára átértékelte, ezért napjainkban nem tartja elfogadhatatlannak a felmentésként hangoztatott „igazságbeszéd” kifejezést, és szembefordulva a korábbi véleményével, kritikátlanul Gyurcsány Ferenc szövetségese lett.
 

Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a tizedik évfordulón úgy emlékezett vissza: döbbenetes, megmagyarázhatatlan ősbűnnek találta kiszivárogtatásakor a beszédet, és a véleménye azóta sem változott. „Nem másról volt szó, mint egy hétköznapi értelemben vett aljas és csalárd hazugságsorozat beismeréséről, amely teljes joggal váltott ki felháborodást széles tömegekben.”
 

Hiller István, Gyurcsány Ferenc egykori oktatási és kulturális minisztere egy évtizeddel később azt mondta, megdöbbent, amikor Gyurcsány Ferenc elmondta a beszédet. „Nem értettem vele egyet, mert ilyet egyszerűen nem lehet mondani, nem lehet egy egész országot megalázni. (…) Próbáltuk palástolni, de mi már tudtuk azt, amit az emberek csak szeptemberben. (…) Nagyon kellemetlenül éreztük magunkat.”
 

Lendvai Ildikó MSZP-s politikus 2006-ban még úgy nyilatkozott, hogy pártja nem gondolkodik miniszterelnök-váltáson. Tíz évvel később egy interjúban azt mondta, nem érezte át a helyzet súlyát, valószínűleg azért, mert „öngyötrő és szenvedélyes túlzásokkal teli beszédnek tartottam, amelynek elsődleges célja az érzelmi hatás keltése”. Utólag úgy véli, az igazi bűn nem az őszödi beszéd volt, az csak hiba. A bűn az volt, hogy nem a nyilvánosság előtt, a Parlamentben hangzott el rögtön azután, hogy a költségvetési lyuk pontos mérete világossá vált.

Az őszödi beszédet teljes hosszában elolvasni ITT TUDJA, meghallgatni pedig ITT!

Országjáráson a terrorról szóló tárlat

A forrongó fővárosról készült képek bejárták az egész világot
A forrongó fővárosról készült képek bejárták az egész világot

A 2006-os, az Astoriánál történt véres tömegoszlatásról, azaz a Gyurcsány-terror eseményeiről szóló tárlatot indít országjáró körútra a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány. Az utazó tárlaton a 2006-os őszi események dokumentumai mellett soha nem látott kép- és hanganyag, valamint az erőszakos rendőrattak tárgyi bizonyítékai is szerepelnek majd – közölte Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum elnöke a Magyar Nemzettel. A kiállítás egy hatalmas kamionon járja majd be Magyarországot.

A rendőri erőszak mindenkit megdöbbentett, csak az Európai Parlamentre nem volt hatással
A rendőri erőszak mindenkit megdöbbentett, csak az Európai Parlamentre nem volt hatással

Kapcsolódó írásaink