Belföld
Létfontosságú a demokratikus államok információs fölénye
A biztonság napjainkban elsőrendű versenyképességi tényezővé vált az élet minden területén - hangsúlyozta a házelnök a nemzetközi tanácskozáson, hozzátéve: ezért akinek ellenfelei rontani akarják a versenyképességét, a biztonságát is igyekeznek megingatni.
Kövér László szerint napjaink kabuli történései is azt mutatják: élet-halál kérdése lehet, hogy a hírszerzés téves vagy akár hamis híreket szállít-e a döntéshozóknak, és a politika rendeltetésszerűen vagy manipulációra használja, vagy tudatosan mellőzi a hírszerzés információit.
A katonai, pénzügyi és technológiai fölény önmagában nem elegendő, ha nem társul a politikai döntéshozatalban hasznosítható információs fölénnyel, vagy ha a politikai döntéshozók nem megfelelő módon élnek a megszerzett információkkal - hangsúlyozta.
Az Országgyűlés elnöke a jövő izgalmas kérdéseinek nevezte, hogy az államok és a hírszerzési, biztonsági szerveik versenyképesek maradnak-e a világ információs küzdelmeiben, illetve, hogy a technológiai fejlődésnek az emberek, a társadalmak a nyertesei vagy az áldozatai lesznek-e.
A házelnök hangot adott azon meggyőződésének, miszerint a következő évtizedekben a nemzetközi politikát az államok mint közhatalmak és az államok fölött szerveződő magánhatalmak versengése és összeütközései fogják meghatározni. Kövér László hozzátette, bízik abban, hogy a versengés végül együttműködéshez vezet.
Ennek következménye, hogy nemcsak a politikának, de a hírszerzői vagy a biztonsági szakmának is el kell döntenie: közhatalmat vagy magánhatalmat akar-e szolgálni. Az ugyanis nem legitim, ha valakik a közhatalom politikai vagy hírszerzési-biztonsági kötelékeiben a magánhatalmak érdekeit szolgálják, mint ahogyan a magánhatalmak szolgálatában állóktól sem azt várják a megbízóik, hogy a közhatalmak és a közjó érdekeit szolgálják - mutatott rá.
Robert Pittenger, a Parlamenti Hírszerzési-Biztonsági Fórum elnöke beszédében kiemelte: a korábbi és mostani találkozóknak köszönhetően a résztvevők sok hasznos tapasztalatot oszthattak meg egymással fontos technológiai kérdésekben. Az Egyesült Államok rendkívül jelentősnek tartja az országok együttműködését ezen a területen, hiszen együtt sokkal erősebbek, hatékonyabbak lehetnek - mutatott rá.
Marc Dillard, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője fontosnak nevezte, hogy kihasználhatók legyenen az új technológiák által biztosított gazdasági előnyök, hogy érthetők legyenek azok veszélyei, hogy a kritikus infrastruktúra védhető legyen a kémkedéstől, az adatlopástól.
Rámutatott: egy biztonsági kockázat megjelenésekor ez a folyamat már késést szenvedett, az ugyanis azt jelenti, hogy a rövid távú gazdasági előnyét cserébe sérült a biztonság. A kormányzat fontos feladatának nevezte, hogy olyan környezetet hozzon létre, ahol a kockázatok kiszűrhetők.
Kevin Cramer amerikai szenátor a konferenciára küldött videóüzenetében arról beszélt, hogy a technológiai fejlődés nyilvánvalóan hatással van a globális biztonságra, és a világpolitika közelmúltbeli eseményei is azt mutatják, hogy az új technológiák olyan új veszélyeket jelenthetnek, amelyekre korábban soha nem gondoltak volna. Úgy vélte, az országok egyedül nem képesek kezelni ezt a kihívást, és közösen kell meghatározni, hogyan léphetnek fel a leghatékonyabban az ilyen új típusú veszélyek ellen.
Joni Ernst amerikai szenátor videóüzenetében kifejtette: a modern világban az ellenfeleik olyan technológiákat dolgoznak ki, amelyek nagy veszélyt jelenthetnek, és az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek együtt kell fellépniük a totalitárius rezsimek ellen. A demokratikus kormányoknak továbbra is partnerségben kell dolgozniuk - hangsúlyozta.
Simicskó: A 21. század a kihívások évszázada
A 21. század a kihívások évszázada - jelentette ki Simicskó István, a tanácskozás levezető elnöke. A KDNP-s képviselő, korábbi honvédelmi miniszter azt mondta, „hihetetlenül felgyorsult világban élünk”, és ha bizonyos folyamatokat nem sikerül megfelelő jogszabályi keretek között tartani, az nagyon komoly veszélyeket, fenyegetéseket vonhat maga után.
Szervezett bűnözői körök, gazdasági érdekcsoportok, adott esetben „irreguláris államok” is hasznot remélhetnek ezekből a folyamatokból, és kihasználhatják a védtelenebb embereket, közösségeket, államokat - figyelmeztetett.
A globális térben zajló folyamatokkal szemben csak összefogással lehet fellépni - jelentette ki Simicskó István, hangsúlyozva: ha a világ több országának szakemberei, döntéshozói, parlamenti törvényhozói összefognak, akkor eredményesen tudnak védekezni, és ily módon az állampolgárok számára nagyobb biztonságot tudnak garantálni.
A KDNP frakcióvezetője örömét fejezte ki, hogy a 19. alkalommal megrendezett fórumot Budapesten, az Országházban tartják. Mint elmondta: a rendezvényre sok országból - köztük az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából - érkeztek parlamenti képviselők, szakértők, nemzetközileg elismert szakemberek.
A nap folyamán neves előadók tartottak előadásokat a 21. század gyors technikai változásai következtében fellépő kihívásokról, a napjainkat érintő legfontosabb fenyegetésekről, köztük a mesterséges intelligencia, az 5G hálózatok, a kibertér, az emberkereskedelem veszélyeiről.
Az ilyen típusú kihívásokkal, fenyegetésekkel szemben az ország biztonságát szolgáló jogalkotásról, jogszabályokról, a parlamenti együttműködésről Simicskó István is előadást tartott a fórumon.
A KDNP-s képviselő kiemelte: a parlamenti döntéshozóknak nagy felelőssége van abban, hogy milyen jogszabályokat alkotnak, módosítanak a kor kihívásainak megfelelően. Ezek a fórumok pedig segítenek abban, hogy a nemzetközi, valamint a magyar parlamenti döntéshozatalban is hatékonyabban reagáljanak a különböző biztonsági kihívásokra - mondta Simicskó István, a 19. Parlamenti Hírszerzési-Biztonsági Fórum levezető elnöke.
