Belföld

Rágalmazás miatt jogerősen elítélték Márki-Zay Pétert

Jogerősen 200 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta a Szegedi Törvényszék Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) hódmezővásárhelyi polgármestert, mert a becsület csorbítására alkalmas tényt állított Lázár János fideszes országgyűlési képviselőről.

Rágalmazás miatt jogerősen elítélték Márki-Zay Pétert
Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere
Fotó: Facebook

A bíróság nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségében mondta ki bűnösnek a politikust.

Lázár János magánvádlóként azért kezdeményezett eljárást Márki-Zay Péterrel szemben, mert a polgármester 2018 decemberében két építőipari cég, a Szeviép és a K-Art ügyében korrupcióval, bűncselekmény elkövetésével hozta őt összefüggésbe.

Lázár János a bíróság előtt úgy fogalmazott, természetesnek tartja, hogy a polgármester kritikával illeti politikai tevékenységét, de ennek vannak határai, nem vádolhatja őt bűncselekmény elkövetésével.

A Hódmezővásárhelyt korábban polgármesterként irányító Lázár János elmondta, ppp-konstrukcióban a K-Art Építészstúdió Kft. építette a helyi Balogh Imsi Sportcsarnokot, és a kiírt közbeszerzésen emellett vállalta a létesítmény 15 éves üzemeltetését. A 2008-as átadást követően gazdasági jellegű vita alakult ki az önkormányzat és a cégcsoport között a vállalkozás által kiállított számlák tartalma miatt, majd az önkormányzat 2011. szeptember 1-jével mondta föl a beruházó céggel a sportcsarnok üzemeltetésére kötött szolgáltatási szerződést.

A tanúként meghallgatott Kendi Imre közölte, a cégcsoport gazdálkodása a vita miatt ellehetetlenült, a K-Art Építészstúdió Kft.-t később fölvásárolták, majd több évvel később végelszámolással megszűnt, a cégcsoport két másik vállalkozását 2013-ban felszámolták.

A tárgyaláson Bakos Éva tanácsvezető bíró iratokat ismertetve közölte, a polgármestert a Szegedi Törvényszék korábban már két másik ügyben is jogerősen elmarasztalta nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétsége miatt, és akkor 300 ezer forint pénzbüntetéssel sújtotta.

A tanácsvezető bíró az indoklás során kifejtette, az ügyben a személyiségi jog sérelme állt szemben a véleménynyilvánítás szabadságával.

A törvényszék az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit alapul véve megállapította, Márki-Zay Péter közérdeklődésére számot tartó kérdésben nyilvánult meg, azonban valótlanul állította, hogy a sportcsarnokot kivitelező cég Lázár János miatt ment csődbe, hiszen azt tulajdonosai értékesítették, és csak 2019-ben szűnt meg végelszámolással. A bíróság a polgármester Szeviéppel kapcsolatos kijelentését Lázár Jánossal szemben megfogalmazott éles kritikaként értékelte.

A törvényszék döntésével - a bűncselekmény elkövetése óta bekövetkezett időmúlásra és a vádlott személyi körülményeire tekintettel - enyhített az első fokon kiszabott 400 ezer forintos pénzbüntetést.

Az ítélet kihirdetését követően Márki-Zay Péter újságíróknak „vérlázító koncepciós eljárásnak” minősítette az ügyben a Szegedi Járásbíróság által hozott elsőfokú ítéletet. Úgy fogalmazott, a törvényszék bár a védelem több indítványának is helyt adott és módosította a tényállást is, „végrehajtotta azt a politikai igényt”, hogy őt bűnösnek mondják ki.

Visszautasította a bíróság Márki-Zay Péter kijelentéseit

Visszautasította a Szegedi Törvényszék Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) hódmezővásárhelyi polgármester az őt elmarasztaló bírósági ítélettel és az ellene indult eljárással kapcsolatos kijelentéseit.

Nem fedi a valóságot azonban Márki-Zay Péter közösségi oldalán tett állítása, miszerint a másodfokú bíróság azt állapította volna meg, hogy az elsőfokú bíróság koncepciós eljárást folytatott le - tartalmazza a közlemény.

A bíróság döntése és eljárása - az alkotmányosan védett véleménynyilvánítási szabadság keretei között - a nyilvánosság előtt kritizálható, és a büntetőeljárási törvény által meghatározott feltételek mellett a jogerős ítélettel szemben rendkívüli jogorvoslat is kezdeményezhető - áll a törvényszék közleményében.

A Szegedi Törvényszék visszautasítja Márki-Zay Péter azon állítását, mely szerint elítélésével a bíróság „politikai igényt hajtott végre”.

Az Alaptörvény szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve - a bíróságok ahogy minden ügyben, úgy ezen eljárásban is az Alaptörvény és az irányadó eljárási törvény keretei között jártak el - szögezte le a törvényszék.

Kapcsolódó írásaink