Mária a biztos remény és vigasztalás jele

Idén vasárnapra esik augusztus 15., Nagyboldogasszony napja, amikor a Katolikus Egyház Szűz Mária halálát és mennybevételét ünnepli. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia erről szóló közleményében Ferenc pápa szavait idézi: „A Szűzanya az a csillag, aki utat mutat nekünk. (…) Ahogy a zsinat is tanítja, ő a biztos remény és vigasztalás jeleként ragyog Isten zarándok népe számára.”

Az ünnep eredete az 5. századra vezethető vissza, ekkor Jeruzsálemben már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet ekkor még Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették, és csak a hétszázas évektől kezdve nevezték Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz menny­bevételé”-nek. Noha eddigre évszázadok óta a hagyomány úgy tudta, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”, az erről szóló dogmát XII. Piusz pápa csak 1950. november 1-jén hirdette ki.

Az ünnepnek a magyar katolikus hagyományban és keresztény államiságunk szempontjából különös jelentősége van: Szent István ezen a napon ajánlotta föl hazánkat Szűz Máriának, örökségbe adva neki országát és koronáját, amelyre a Szent Szűz oltalmát kérte. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak.

Az országfelajánlás gesztusát később hivatalosan megismételte I. Lipót 1687-ben: a Pozsonyban zajló országgyűlésről a közeli pálos kegyhelyre, Máriavölgybe zarándokolt, ahol a török alól felszabadult országot a Boldogságos Szűz Máriának ajánlotta, de későbbi prímások is elismételték a fölajánlást, pél­dául Vaszary Kolos és Paskai László. Nagyboldogasszony ünnepe számos országban munkaszüneti nap, 1945 előtt Magyarországon is az volt.

Hazánkban, ahol Szűz Mária tisztelete hagyományosan nagyon intenzív és sokrétű, jelentőségéről árulkodik számos Mária-kegyhelyünk, Mária-ünnepünk, Boldogasszonyra és Máriára utaló településnevünk, valamint Nagyboldogasszony titulusú templomaink a Kárpát-medencében. Magyarországon Nagyboldogasszony főünnep, amelyen az egyház a katolikus hívek számára szentmisén való részvételt ír elő.

Az ünnep a széles körű tisztelet miatt gazdagon jelenik meg a népi vallásosságban és a néphitben is. Bálint Sándor gyűjtötte a szőregi találós kérdést: „Hol magasabb a föld az égnél? Ott, ahol Máriát eltemették.” Több székesegyház, köztük az esztergomi bazilika is ezen a napon tartja búcsúnapját, vagyis ekkor ünnepli a templom védőszentjét.

Az esztergomi bazilikában egész napos ünnep lesz. Fél tizenegykor kezdődik a nagymise, amelyben sor kerül a bazilika új időkapszulájának megáldására, majd a záróáldás után a főszékesegyház melletti füves területen Erdő Péter bíboros, prímás megáldja a debreceni virágkarneválra induló két installációt. A program során beszédet mond Erdő Péter bíboros, továbbá Kásler Miklós, emberi erőforrás-miniszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára.