Belföld

A harmadik oltás erősebb védelmet ad az eddigiek alapján

Boldogkői Zsolt: Vagy folyamatosan korlátozó intézkedéseketvezetünk be, ami sem a gazdaságnak, sem a társadalomnak nem jó, vagy pedig vakcinákkal megszabadulunk a vírustól

A nyájimmunitás elérésének legfőbb gátja, hogy továbbra is sokan nem hajlandók felvenni a koronavírus elleni vakcinák első adagját sem – mutatott rá a Magyar Hírlapnak nyilatkozó orvoskari professzor, aki szerint az oltások kötelezővé tétele, illetve a védettségi igazolványok jogosultságának szigorítása nélkül nem fogjuk elérni a társadalmi védettséget.

A harmadik oltás erősebb védelmet ad az eddigiek alapján
Egy ideig nem lesz új oltóanyag kifejezetten a delta variáns ellen – mondta a szakember
Fotó: Boldogkői Zsolt Facebook-oldala

A közelmúltban Izraelben is megindult a harmadik oltás beadása az idősek körében, csütörtökön pedig az egészségügyi tanácsadó bizottság a korhatár leszállítását kérte a kormánytól, hogy minél többen részesülhessenek az emlékeztető dózisban.

Izrael lakosságát kizárólag a Pfizer-BioNTech vakcinájával oltották, amely a nyilvánosságban gyakran a legjobb oltóanyagként reprezentálódott, minthogy a legmodernebb, harmadik generációs technológián alapul, és rendkívül magas hatékonyságot mutatott a klinikai vizsgálatokon. Lapunk ennek kapcsán megkereste Boldogkői Zsolt biológusprofesszort, aki elmondta, ott, ahol a társadalom nem érte el a nyájimmunitást, a használt vakcinától függetlenül kialakul a járvány, az átoltottság csak annak mértékét fogja befolyásolni.

„Amikor nyájimmunitásról beszélünk, nem oltottsági szintet kellene értenünk ez alatt, hanem immunvédettségi szintet, ami két dologból tevődik össze. Az egyik a természetes vírusfertőzés, a másik az oltás. Mindkettőnek van bizonyos mértékű hatásossága. Ha valaki csak PCR-pozitivitást mutat, vagy enyhe tünetei vannak, még nem biztos, hogy kialakult nála a védettség.

Illetve tudjuk azt is, hogy a vakcinák között különbségek vannak” – fogalmazott a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezetője, aki emlékeztetett: minden oltóanyagnál előfordul, hogy valakiben nem alakít ki védettséget, ez leginkább az időseket és az immunbetegeket érinti.

Kitért arra, hogy amikor a kormány behozta a Sinopharm kínai vakcinát, nem állt rendelkezésre elegendő védőoltás, és ezzel a döntéssel bizonyára sokak életét és egészségét megmentettük akkor. „Ma már megvan a lehetőség, hogy az idősek más készítményt is kaphassanak, ami fontos lenne, figyelembe véve, hogy egy ideig nem lesz új oltóanyag kifejezetten a delta variáns ellen, az adatok pedig arra mutatnak, hogy a harmadik oltás erősebb immunválaszt vált ki” – közölte.

Hozzáfűzte, a Pfizer deklarálta, hogy az eredeti vírustörzs ellen gyártott vakcina hatásossága elegendő a delta mutáció ellen is, ezért egy ideig nem fejlesztenek új oltást. Az eredeti hatásosságot 95-96 százalékosra becsülték, míg a delta ellen 88 százalékra, ami bár nem tűnik soknak, mégis jelentős csökkenés, sőt az izraeli vizsgálatok arra utalnak, hogy még ennél is kisebb lehet a védelem.

Emlékeztető oltás Pfizer-vakcinával a Honvédkórházban
Emlékeztető oltás Pfizer-vakcinával a Honvédkórházban
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Boldogkői Zsolt ezért úgy gondolja, jó ötlet felvenni a harmadik oltást bárki számára, hiszen erősebb védelmet ad. „Az Egészségügyi Világszervezet ezt nem javasolja, de az a gyanúm, hogy ennek a háttérben az állhat, hogy több vakcinát szeretnének megtartani a fejlődő államok számára” – fejtette ki a biológusprofesszor.

Szerinte a nyájimmunitás kialakulásának legfőbb gátja az, hogy továbbra is számottevő azok aránya, akik az első dózist sem kívánják felvenni. Arra a kérdésre, hogy támogatná-e az oltások kötelezővé tételét, a szakértő egyértelmű igennel felelt. Közölte: két lehetőséggel állunk szemben, vagy folyamatosan korlátozó intézkedéseket vezetünk be, ami sem a gazdaságnak, sem a társadalomnak nem jó, vagy pedig megszabadulunk a vírustól regionális, majd világszinten. Az előbbit úgy segíthetjük, ha szélesítenénk a védettségi igazolvány jogosítványait. Utóbbira pedig két lehetőségünk van. Az egyik, hogy hagyjuk a vírust „dolgozni”, és rábízzuk a megoldást a darwini mechanizmusokra, ahogyan tették ezt a svédek az első hullám idején. „Végül ők sem érték el a nyájimmunitást, viszont sok áldozat volt, és a gazdaságra sem volt pozitív hatása ennek a döntésnek” – idézte fel Boldogkői. Ezért a védőoltásokban látja a megoldást, „noha felmerült az a kérdés, van-e értelme nyájimmunitásról beszélni akkor, amikor az oltottak is elkaphatják és továbbadhatják a fertőzést. A helyzet az, hogy valószínűleg igen, hiszen az oltások jelentősen csökkentik mind az elkapás, mind a továbbadás esélyét. A vakcinázás jelentősen csökkenti az egészségügyi komplikációk kockázatát” – magyarázta. A szakértő szerint tehát érdemes volna kötelezővé tenni az oltásokat, amelyeket lépcsőzetesen vezetne be. Jó döntésnek tartja, hogy az egészségügyben – más országokhoz hasonlóan – előírják a dolgozók számára a védőoltás felvételét. Megjegyezte: a védettségi igazolványok jogosultságának szigorítása is megfontolandó, ugyanis félő, hogy ezen megoldások nélkül nem fogjuk tudni elérni a nyájimmunitást.

A QR-kóddal ellátott igazolvány szükséges

Meghalt egy beteg, és 104 állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést – közölte a Koronavirus.gov.hu tegnap, kiemelve: eddig 5 668 993 embert oltottak be, közülük 5 498 222-en a második adag vakcinát is megkapták, míg 96 ezren már túl vannak a harmadik oltáson is. Kórházban 83 főt ápolnak, közülük tizennégyen vannak lélegeztetőgépen.

Már csak a QR-kóddal ellátott, uniós, digitális covidigazolványt fogadják el a határátkelőknél az Európai Unión belül az oltottság, a Covid–19-ből való felgyógyulás vagy a negatív teszteredmény bizonyítására. Bányai Gábor fideszes országgyűlési képviselő is megkapta a koronavírus elleni védőoltást, amiről közösségi oldalán számolt be. „Nem szeretnék még egyszer az intenzív osztályon kikötni emiatt a borzalmas, állítólag nem létező vírus miatt” - írta. Amint arról beszámoltunk, Bányai Gábor februárban fertőződött meg koronavírussal, majd összesen 85 napot töltött kómában.
(KK)

Kapcsolódó írásaink