Belföld

Magyarország töri az utat a tagállamoknak

Lomnici Zoltán szerint a baloldal jogászok bevonásával azon ügyködik, hogy Magyarország első számú jogforrását zárójelbe tegyék esetleges választási győzelmük esetén

Fontos lesz a részvétel a népszavazáson, de az is lényeges, hogy ha egyezik a többség akarata a kormányzati szándékkal, akkor ez egy utólagos megerősítést is jelent – véli Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Magyarország töri az utat a tagállamoknak
Lomnici Zoltán alkotmányjogász a népszavazás sorsfordító jelentőségére hívta fel a figyelmet
Fotó: MH/Papajcsik Péter

„Azt várom, hogy sokan részt vesznek a népszavazáson, mivel ez nemcsak országos, hanem euró­pai szintű kérdéseket boncolgató referendum” – mondta lapunk megkeresésére Lomnici Zoltán alkotmányjogász. A szakember hozzátette, a részvételen túl az is fontos lesz, hogy milyen arányban utasítják el az egyes kérdések kapcsán a gyermekekre veszélyes folyamatokat, továbbá az is lényeges, hogy ha egyezik a többség akarata a kormányzati szándékkal, akkor ez egy utólagos megerősítést jelent.

„Mint tudjuk, Magyarország nem mondott le az uniós csatlakozással a szuverenitás egyetlen eleméről sem, csak bizonyos hatáskörök közös gyakorlásába egyezett bele” – emlékeztetett az alkotmányjogász, majd hangsúlyozta: azért fontos ez a mostani kormányzati kezdeményezés, mert újból egy olyan kérdéskört érint az unió szuverenitást sértő politikája, ami egyértelműen tagállami belügy, mégis a vonatkozó magyar jogszabályt az első pillanattól kezdve az Európai Bizottság úgy kezelte, mintha beleszólása lenne ebbe a területbe.

„A népszavazással Magyarország töri az utat azoknak a tagállamoknak, amelyeknek konzervatív, jobboldali szuverenista vezetői vannak vagy lesznek, hiszen ezzel az úttörő szereppel nemcsak a saját ügye védelmében áll ki az ország, hanem minden olyan kérdésben, amely tagállami belügy” – tette hozzá Lomnici Zoltán, aki szerint egyszerűbb lenne beállni a sorba, és egy sunyi simuló politikát folytatni, amelyet 2002 és 2010 között a szocialista-liberális kormányok folytattak, aminek ugyanakkor nagy ára volt, mert a magyar nemzeti vagyon jelentős része külföldi kézbe került, és amit az elmúlt évtizedben embert próbáló munkával a stratégiai területeken sikerült visszaszerezni.

„A baloldaliak és a liberálisok szemét az első pillanattól kezdve szúrta az új alkotmány, mert ők az ezerkilencszáznegyvenkilences év huszadik törvényéhez ragaszkodtak, ami erkölcsileg, jogilag és társadalompolitikailag is megbukott” – mondta a szakember, aki emlékeztetett, hogy a kommunista törvény nem védhette meg a magyar embereket azoktól a súlyos szociális, a létbiztonságot fenyegető támadásoktól, amelyek 2002 és 2010 között érték a magyarokat.

Azt pedig egyenesen rákosista szellemiségnek tartja Lomnici Zoltán, hogy korábban Karácsony Gergely budapesti alkotmánnyal próbált kampányolni, míg a DK politikusai nem az alaptörvényre tették le az esküt, ami ennek ellenére, nyilván rájuk is vonatkozik.

„Most pedig jogászok bevonásával azon ügyködnek a baloldali szakértők, hogy valamilyen módon zárójelbe tegyék egy esetleges választási győzelem esetén Magyarország első számú jogforrását – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet Hach Péter azon kijelentésére, miszerint a balliberális ötletelgetés, hogy a kétharmados szabály megkerülésével töröljék el az alaptörvényt, a jogállamiságot teszi zárójelbe, és polgárháborús állapotokat eredményezne Magyarországon.

Kapcsolódó írásaink

Álomgyilkosok

ĀA budapesti olimpia elleni népszavazáshoz szociális demagógiával gyűjtötték az aláírásokat, ám az akció valójában a Momentum párttá válását és politikai térnyerését szolgálta