Bajban van a baloldal a járvány, a migráció és az LMBTQ-témában is

Jelentős eltérésekkel mérték a közvélemény-kutatók a pártok támogatottságát tavaly decemberben. Amióta a hatpárti ellenzéki összefogás bejelentette, hogy a választásokon közösen indul, leginkább a kétpólusú mérésekre koncentrálnak a kutatók, bár a bizonytalanokat vagy az egyéb pártokra szavazókat is érdemes figyelembe venni, hiszen a két oldal leginkább ebből a körből meríthet.

A változásokat olykor a számoknál is jobban érzékeltetik, hogy a felmérések eredményeit hogyan tálalják. A DK-közeli IDEA decemberben a „Lassan, de morzsolódik a Fidesz-tábor” következtetéssel indított, míg júliusban „A biztos szavazóknál beelőzött a Fidesz” címmel tette közzé kutatását. Ugyanebben az időszakban a Nézőpont előbb a „Népszerűbb a Fidesz, mint a baloldali közös lista”, júniusban a „Ha most vasárnap tartanák az országgyűlési választásokat, akkor továbbra is egyértelműen a Fidesz–KDNP nyerné a voksolást” megállapítást tette.

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy sosem érdemes egy-egy közvélemény-kutatás eredményéből hosszú távú következtetést levonni, ha valóban kíváncsiak vagyunk a tényleges politikai folyamatokra, akkor a hosszú távú trendeket, a kutatások átlagolt eredményeit kell megvizsgálni.

Ha így teszünk, akkor azt látjuk, hogy februárban volt a mélypontján a Fidesz–KDNP támogatottsága, ebben a hónapban hibahatáron túli vezetésre tett szert a baloldal, majd a koronavírus-járvány harmadik hulláma során a sikeres oltási programnak és a járványkezelés hatékonyságának köszönhetően hónapról hónapra erősödni kezdett a kormánypártok támogatottsága, nyár elejére pedig már magabiztosnak nevezhető vezetésre tettek szert a baloldali szivárványkoalícióval szemben – mutatott rá Deák.

Hasonló óvatosságra int a következtetések levonása kapcsán Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzések központjának igazgatója. Mint mondta, inkább a tavaly nyári állapotokból kell kiindulni, mert időközben több hulláma volt a járványnak, és ez befolyásolta legjelentősebben a választók magatartását, hiszen a járvány lényegében válsághelyzet, ami minden kormánynak kihívás, és annak kezelése nyomán döntenek a választók. A hullámzásban jelentős szerepe van annak a természetes emberi reakciónak, hogy van, amikor az egészségünket féltjük, ám a veszély elmúlásával a pénzünk, a megélhetésünk kap nagyobb hangsúlyt.

Az elmúlt év végén, a második hullám csúcsán sokan elbizonytalanodtak, ám már­cius­ban, de még inkább áprilisban a harmadik hullám csillapodásával és az oltások általánossá válásával a kormány népszerűsége ismét nőni kezdett – fejtette ki a politológus.

A kormánypártok erősödése komoly problémát jelez a baloldal számára, hiszen szerte Európában azt tapasztaltuk, hogy a járvány következtében szinte mindenütt csökkent a harmadik hullám során az aktuális kormányerő támogatottsága. Deák Dániel Németországot hozta fel példaként, ahol a járvány elhúzódása miatt a CDU/CSU támogatottsága jelentősen esett abban az időszakban. Az ezzel ellentétes hazai trend annak a következménye, hogy a baloldal folyamatosan támadta a járványkezelést és az emberek többsége szerint sikeres oltási programot.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a kormány támogatottsága májusban azért nőtt tovább, mert Európában az elsők között kezdődhetett el a gazdaság újraindítása. Nagyon pozitív, a közhangulatot jelentősen növelő érzés volt, amikor először ülhettek ki az emberek ismét a teraszokra, mehettek el moziba – idézte fel Deák.

Hozzáfűzte, ez is pozitív hatással volt a kormány támogatottságára, amit tovább erősíthet a következő időszakban, hogy a gazdaság felfutásnak indult, idén hat-hét százalék közötti gazdasági növekedést is várnak gazdasági szakemberek. Minden tudományos vizsgálat azt mutatja ugyanis, hogy a gazdasági növekedés mértékével párhuzamosan az aktuális kormányerők támogatottsága is növekedésnek szokott indulni – folytatta. Nem szoktunk olyat látni a világban, hogy egy kormány hat-hét százalékos gazdasági növekedés mellett bukjon meg.

Ráadásul az erős gazdasági növekedést az emberek a hétköznapjaik során is érezhetik: a nyugdíjasoknak nyugdíjprémium és nyugdíjemelés jön, a középkorúak számára az szja-visszatérítés jelent majd nagy könnyebbséget, ami egy átlagos család számára akár másfél millió forintos pluszbevételt is jelenthet, a fiatalok számára pedig az szja-mentesség hoz a konyhára több tízezret.

A baloldal ezzel szemben adóemelésekkel és megszorításokkal kampányol, ami egyértelműen tovább rombolhatja a társadalmi megítélésüket, amit jól jelez, hogy már az IDEA Intézet felmérése szerint is elbizonytalanodtak az ellenzéki szavazók, miközben a kormánypártok átvették a vezetést a biztos pártválasztók között.

Hasonlóan látja a jelenlegi helyzetet Kiszelly. Szerinte annyira gyors a gazdaság felfutása, hogy lassan ismét munkaerőhiánnyal kell szembenézni, ami egy átlagos választónak azt jelenti, hogy kedvezőbb helyzetben van a munkaerőpiacon, amit a fizetésénél is érvényesíthet.

Ehhez járulnak a kormány intézkedései, amelyek lényegében minden társadalmi rétegnek kedvező ajánlatokat nyújtanak, a fiataloktól a nyugdíjasokig minden korosztály élvezheti az újranyitás előnyeit, és ez alapvetően szembenáll a korábbi baloldali válságkezeléssel, amelynek elhúzódó hatásaival a társadalom többsége szembesült – hangsúlyozta a politológus.

Kitért arra is: hiba lenne kizárólag a járvánnyal kapcsolatos tényezőket figyelembe venni, mivel a baloldali előválasztás körüli események is befolyásolták a választókat. Az előválasztás kezdetben lendületet adott az ellenzéknek, mert azt mutatta, hogy a kormánynak van alternatívája, ám Karácsony Gergely botrányai és Gyurcsány Ferenc túlzott befolyása sokakat elbizonytalanított.

A kormánnyal szemben kritikusok kezdetben abban bíztak, hogy kialakulhat Gyurcsányon túli ellenzék, ám a tavasz folyamán ez a gondolat elhalt, mert a DK-elnök folyamatosan érzékelteti megkerülhetetlenségét, leénekelte riválisait a színpadról – magyarázta Kiszelly. Úgy véli, a korrup­ciós üzenetek sem működnek, mert a növekvő gazdaság mellett a többségnek javul az élethelyzete. Az ellenzéki adóemelés üzenetére pedig rátett az Európai Bizottság klímaadója: a baloldalt a magyar emberek többsége Brüsszel kiszolgálójaként látja. A kormányt ugyanakkor a migráció és a gyermekvédelmi törvény kapcsán is a hazai érdekek védelmezőjeként értékelik.

Korai azonban végeredményt hirdetni, mindezek ellenére szoros küzdelemre lehet számítani. Deák Dániel kifejtette: mivel a baloldal támogatottsága fejnehéz – csak a nagyobb városokban és Budapesten népszerűek –, számukra nem elég átvenni a vezetést a listás eredmények tekintetében, hanem legalább három-négy százalékos előnyre kell szert tenniük, hiszen a billegő körzetek többsége ebben az esetben fordulna át az ő javukra. Ezzel szemben most a kormánypártok vezetnek legalább ennyivel a baloldal előtt.

Szemmel láthatóan a baloldal is érzi, hogy komoly bajban vannak, így minden lehetséges eszközt bevetnek a kormány támadására, ennek egyik látványos eleme volt a bizonyítékok nélküli vádaskodásnak számító kémszoftverügy is, amelyben a Soros-hálózat jelentősen besegített az ellenzéknek. Az ügy azonban hamar elhalt, mivel semmilyen bizonyítékot nem tudtak felmutatni.

A kormány fő témája, a gyermekvédelmi törvény sokkal jobban érdekli az embereket, hiszen a saját családjukról van szó, így ez a téma fontos maradhat a kampány során, ráadásul népszavazás is lesz a kérdésben – emelte ki az elemző. Közölte: a baloldal ebben az ügyben is komoly bajban van, hiszen miközben a társadalom nyolcvan-kilencven százaléka a kormány álláspontját osztja, a balliberális politikusok beálltak a globális LMBTQ-lobbi mellé. Ez értelemszerűen a támogatottságuk további csökkenését eredményezheti, hasonlóan a bevándorlás ügyéhez, amelyben ugyancsak szembementek a saját választóik akaratával is – hangoztatta Deák Dániel.