Varga Judit: Erős nemzeteken alapuló erős Európára van szükség

Varga Judit a Nemzeti kisebbségvédelem a Kárpát-medencében és Európában című panelbeszélgetésen azt mondta, nem véletlen, hogy a föderalista, illetve az erős nemzetállamok erős Európája koncepció összeütközését látni mostanában.

Az erős tagállamok erős kooperációjával szemben ott van az államokat meghaladni akaró szupranacionális törekvés, amelynek a célja a természetes közösségek, a család, a nemzet, az identitás gyengítése - tette hozzá. Ezért kezdik el relativizálni, nevetségessé tenni a család és a nemzet fogalmát, veszélyesnek tartva, sokszor összemosva régi történelmi időkkel - mondta Varga Judit, hozzátéve, emiatt fontos „mindenhol asztalra tenni az ellenkező, alternatív álláspontunkat”.

A kisebbségvédelemről szólva közölte, azt jobbára „relatívan, diszkriminatívan értelmezi a mostani brüsszeli adminisztráció”.

Míg a szexuális kisebbségeket és a genderügyet akár a jogalapot megkerülve is védelmezik, addig az őshonos kisebbségek védelmét kevésbé tartják fontosnak - mondta a miniszter. Hozzátette: ezekben a kérdésekben a kormány folytatja a harcot Brüsszelben, a kettős mércére mindig rávilágítva.

Varga Judit - utalva Orbán Viktor Európa lehetséges jövőjét felvázoló téziseire - azt mondta: Magyarország „letette” a hét pontot, amely vitákat generált. Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága soros magyar elnöksége kapcsán kérdésre válaszolva azt mondta, nemzetközi konferenciát rendeznek a kisebbségvédelemről Budapesten és Strasbourgban; fontos céljuk a „nemzetközi érzékenyítés”.

Vincze Lóránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője az őshonos kisebbségek védelméről szólva kettős harcról beszélt: egyrészt önkormányzati, nemzeti és európai szinten jogi kodifikációval kell védeni őket, másrészt a konkrét esetek, jogsértések feltárására és kivizsgálására van szükség.

Bocskor Andrea kárpátaljai politikus, a Fidesz európai parlamenti képviselője azt mondta: Ukrajnában a többségi állam fontosabb, mint a kisebbségi ügy, jóllehet a társulási szerződés aláírásával az ország vállalta, hogy az emberi és a kisebbségi jogokat tiszteletben fogja tartani.

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt román parlamenti képviselője szerint a nemzeti kisebbségvédelem célja, hogy a közösségek megmaradjanak saját identitásukban.

Ennek eszközeként az európai nyomásgyakorlást, az anyaország támogatását, a többségi nemzetek érzékenyítését és a közösségek megtartását, összetartását, fejlesztését nevezte meg.

Varga Judit, az igazságügyi tárca vezetője Németh Zsolt meghívására a nap folyamán részt vesz egy panelbeszélgetésen, ahol a Kárpát-medencében és Európában élő nemzeti kisebbségek védelméről lesz szó. Ezt a tárcavezető tudatta csütörtöki Facebook-posztjában.

Az elmúlt években a liberális és föderalista törekvések miatt a nemzeti kisebbségek szinte automatikusan vesztes pozícióba kerültek Európában, emlékeztet Varga Judit, hozzátéve: Didier Reynders biztos urat már többször is személyesen kérte, hogy a Bizottság mozdítsa előre a nemzeti kisebbség védelemének ügyét, de „sajnos a mai napig nem beszélhetünk koherens uniós szintű előrelépésről”. „Sőt, azt látjuk, hogy az olyan előremutató kezdeményezéseket, mint például a Minority Safepacket is elkaszálták” - hangsúlyozta a miniszter, aki azt ígérte: mindent meg fognak tenni azért, hogy a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése ne erre a sorsra jusson, hogy végre Európában is meghallják a határon túli magyar közösségek hangját.

„A nemzeti kisebbségek jogainak védelme ugyanolyan alapvető érték, mint a Szerződésekben foglalt demokrácia, szabadság, egyenlőség elve. Az értékek között nincs hierarchia, a kisebbségvédelem – magyar közbenjárásra - ugyanúgy szerepel az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkében, mint a jogállamiság. Érdekes módon, az Európai Bizottság rendre nem hajlandó az éves jogállamisági jelentésébe foglalni a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének vizsgálatát az egyes tagállamokban…” - írta a miniszter.