Egy lépéssel közelebb a megegyezéshez

Korábbi elutasító magatartása után tárgyalást kezdeményezett a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) az örökjáradék újraelosztásáról, azonban az összegből az érdekképviselete alá tartozó két reformközösségnek adna. Ennek megtárgyalására hívott össze egyeztetést Heisler András Mazsihisz-elnök július elsejére, így csütörtökön öt magyarországi zsidó szervezet ült egy asztalhoz.

A megbeszélésről pénteken kiadott közlemény szerint a Mazsihisz mellett jelen volt a Magyar Autonóm Ortho­-dox Izraelita Hitközség (MAOIH), az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), illetve a Bét Orim, és a Szim Salom progresszív zsidó felekezetek képviselete. A megbeszélés megerősítette, hogy az örökjáradék igazságos elosztásával kapcsolatban a megjelentek nézetei erősen eltérnek, e kérdésben egyelőre konszenzust nem tudtak kialakítani – írják közös közleményükben a szervezetek.

Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija azt tartaná helyesnek, ha az egész magyar zsidóság vallási életét támogatni hivatott örökjáradék elosztásának módját olyan elvi alapokra helyeznék, amelyek objektív mutatókon keresztül és nem ad hoc jelleggel – aktuális politikai erőviszonyok által – érvényesülnek. A 2012-es megállapodásban meghatározott elosztást méltánytalannak tartja.

Deutsch Róbert, a MAOIH elnöke szintén a méltánytalanságot, a történelmi tradícióknak való meg nem felelést és az igazságtalan elosztási arányokat hangsúlyozta. A MAOIH elnöke lát esélyt a megállapodás létrehozására, ugyanakkor kiemelte: a magyar orthodoxia borotvaélen táncoló anyagi helyzete a sokéves igazságtalan megosztás eredménye, melyet valamilyen módon mindenképp korrigálni kell. Szerinte közös felelősség, egyben összzsidó érdek, hogy a legrégebbi – a vészkorszak poklában a legnagyobb mártíromságot elszenvedett – magyar izraelita hitközség történelmi öröksége ne legyen viszály és szűkkeblűség áldozata.

Deutsch Róbert a demokratikus elv érvényesülése érdekében a MAOIH elöljáróságának, véleményformálóinak álláspontját is ki fogja kérni a rendezési folyamat során. Heisler András a Mazsihisz oldaláról örömmel nyugtázta az EMIH és a MAOIH nyitottságát, de hangsúlyozta, hogy az örökjáradékról szóló megállapodás a Mazsihisz és a magyar kormány között jött létre, a Mazsihisz pedig sem ezen, sem az örökjáradék engedményezésének arányain nem kíván változtatni, jelenlegi mértékét arányosnak és méltányosnak tartja. A közlemény szerint a jelenlévők egyetértettek abban, hogy az örökjáradék reálértéke az engedményezéskori 2012-es évhez képest drasztikusan csökkent, ennek korrigálása kormányzati intézkedést igényel.

Mint ismert, a MAOIH és az EMIH kezdeményezte a Mazsihisznél, hogy az állam által a kommunista államhatalom idején eltulajdonított és később vissza nem szolgáltatott ingatlanok után 1998 óta fize­tett örökjáradék újrafelosztásra kerüljön. A Mazsihisz mindeddig elzárkózott ettől, ezért a két tradicionális hitközség néhány hónapja a Jeruzsálemi Főrabbinátus Bíróságához fordult. A Mazsihisz akkor kinyilvánította, hogy nem ismeri el a Jeruzsálemben székelő vallási bíróság joghatóságát, és nem fogadja el annak bármilyen irányú döntését. Miután a Mazsihisz – a vallási bíróság kifejezett felhívása ellenére – egyik tárgyalási időponton sem jelent meg, a testület végül határozatot hozott az elosztással kapcsolatban, és előirányozta az összeg igazságos újrafelosztását. A Mazsihisz távolmaradását értékelve a bíróság ítéletében hangsúlyozta: a zsidó vallásjog szerint aki visszautasítja a Tóra törvénye szerinti ítélkezést, az magát a mózesi tradíciót vonja kétségbe.

A Neokohn portál közelmúlt­beli cikkében azt írja, hogy a MAOIH álláspontja szerint a szóban forgó két reformközösség nem is felel meg az örökjáradék-részesedésre vonatkozó kritériumoknak, hiszen 2019 óta mindösszesen úgynevezett nyilvántartásba vett egyházi státussal rendelkeznek. Szerintük a Bét Orim és a Szim Sálom is csak évekkel később válhatnak bejegyzett egyházzá: ehhez vagy legalább öt év átlagában négyezer adózótól kell részesüljenek egyszázalékos felajánlásban, vagy tizenöt éve kellene nyilvántartásba vett egyházként működniük, vagy legalább százéves múltra kellene visszatekinteniük. A kritériumok egyikének sem felel meg a két közösség.

A progresszív közösségek hangsúlyozták, hogy jelenlegi helyzetük hosszabb távon nem tartható. Az öt szervezet megállapodott abban, hogy megbeszéléseiket július első felében folytatják, és megkísérelnek a magyarországi zsidóság fejlődésének érdekében közös álláspontot kialakítani.