Belföld
A magyar arisztokrácia mindig ott volt, ahol tenni kellett valamit
Minden közösségnek fontos, hogy ismerje a múltját – és ha egy település napra és szinte órára pontosan tudja, hogy százhuszonöt évvel ezelőtt alapították, akkor ennek közösségerősítő és közösségformáló szerepe is van – mondta lapunknak Szakály Sándor, a VERITAS főigazgatója a Balatonföldvári Széchényi Napok alkalmából.
A történész kiemelte, a települést alapító Széchényi Imre alakja éppen azért jelentős, mert a 19. század végi arisztokráciáról sokszor elítélően nyilatkoznak, holott a Széchényihez hasonló tagjaik sokat tettek a köz javára.
Balatonföldvárt Széchényi Imre és Széchényi Viktor hozták létre azzal a céllal, hogy fölvirágoztassák a Balatont – mondta, hozzátéve: szülei 1977 óta laktak Balatonföldváron, személyesen kötődik a településhez.
A háromnapos programsorozatról szólva közölte: a VERITAS csupán közreműködő intézmény, a hangsúly egyrészt a helyieken, másrészt a Széchényi-életút ismerőin van. Ennek érdekében volt jelen például szombati a kerekasztal-beszélgetésen Nagy István agrárminiszter, Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, valamint Estók János, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója.
Az Ujváry Gábor intézetvezető (VERITAS) moderálásában zajló beszélgetésen Széchényi Imre történelmi szerepét és sokoldalú tevékenységének egy-egy részletét vitatták meg. Szó esett többek között arról, hogy Széchényi Imre a filoxéra után szőlőtelepítési kormánybiztosként megteremtette a dél-balatoni szőlőkultúrát az elpusztult, Balaton-felvidéki ültetvények pótlására.
Nagy István agrárminiszter ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet: Széchényi Imre példája is azt mutatja, hogy a magyar arisztokrácia mindig ott volt a magyar történelemben, ahol tenni kellett valamit, ahol szükség volt rá. Ha tetteinek van üzenete a ma embere számára, akkor az az, hogy akinek „többje van”, annak ott kell lennie a gazdaság és a társadalom megújításában, és éreznie kell a felelősséget, hogy dolga és kötelessége van – hangsúlyozta a tárcavezető.
Kulcsár Krisztián emlékeztetett: lenyűgöző, hogy Széchényi Imre életművébe még a sport is belefért. Kezdeményezője volt a hétfős Magyar Olimpiai Bizottság alapításának, emellett pedig a Magyar Athletikai Club egyik első alelnökeként tevékenykedett, aki „nagyon szerette az embersportokat”. Széchényi Imre szerint sport kell ahhoz, hogy az ember a földön maradjon – fogalmazott.
Estók János a politikusi pályaképet elemezve kiemelte: Széchényi Imre „méltatlanul kiesett a magyar közgondolkodásból”, holott fennmaradt naplóiból és hagyatékából látszik, mennyi, ma is korszerű kérdést vetett föl az 1890-es években. Látta az iparosítás negatívumait, az egykézés, a szabad piac és a birtokaprózódás veszélyét, és sürgette a kiszolgáltatottabb társadalmi csoportok iránti állami felelősségvállalást.
Az egyke-kérdés tehát nem a két világháború közötti népi íróknál jelenik meg először szociális problémaként, hanem Széchényi Imre 1906-ban, posztumusz kiadott munkájában – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: Széchényinek meghatározó szerepe volt az újkonzervatív gondolkodásban, akkor is, ha ezt a kortárs liberális közgondolkodók egy nagybirtokos arisztokrata önérdekeként definiálták.
A szombat délutáni konferencián jelen volt és köszöntőt mondott Boross Péter egykori miniszterelnök, aki somogyi születésűként sokat tud a Széchényiekről, egyúttal pedig a VERITAS Tanácsadó Testületének elnöke – mondta Szakály Sándor. A főigazgató szerint az évfordulós program egyik csúcsa, hogy a közéleti szereplők és tudósok elevenítették föl Balatonföldvár alapítójának alakját.
