Zéró tolerancia

A zéró tolerancia elve az evangéliummal egyidős, hiszen „aki megbotránkoztat csak egyet is a kicsinyek közül, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakába és a tenger fenekére vetnék” – mondta Gájer László, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyermekvédelmi felelőse tegnap a katolikus egyház gyermekvédelmi programjairól szóló szakmai kerekasztal-beszélgetésen.

Mint fogalmazott, sok fontos gyermekvédelmi intézkedés lépett életbe az elmúlt években az egyház több száz intézményében, de még számos tennivaló van az új szemléletmód meghonosítása és a hatékony intézményrendszer kiépítése érdekében. Ebben fontos szerepet játszik egy szélesebb egyházi és társadalmi párbeszéd kezdeményezése is – tette hozzá.

Elárulta, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében továbbfejlesztik a már korábban megkezdett gyermekvédelmi munkát, 2021-től a papi továbbképzésben és a kispapok szemináriumi képzésében is helyet kap a gyermek- és ifjúságvédelem. Belátható időn belül a katolikus intézmények a magyar társadalom számára példát tudnak adni a gyermekvédelem terén – közölte, hozzáfűzve: „van jövőképünk, előre tekintünk, nem kell félnünk és nem kell szégyenkeznünk”.

Rubovszky Rita, a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont főigazgatója hangsúlyozta: a napvilágra került gyermekbántalmazási ügyek világossá tették, hogy kultúraváltásra van szükség, amelyben az egyháznak is felelőssége van. Emlékeztetett arra is, hogy a zéró tolerancia alá tartozik minden verbális, nonverbális és fizikai bántalmazás, nem csak a szexuális visszaélés. Véleménye szerint jelenleg bizalmi deficit van, amelynek oka a félelem, a hallgatás, az elhallgatás, az ízléstelen, felszínes vájkálás és a tényleges bűnösök helyett a kollektíva megbélyegzése is.

Juhász-Laczik Albin, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója az iskola rendszerszintű gyermekvédelmi modelljéről és a hat éve bevezetett négyfős „védelmi csoport” szerepéről beszélt. Szerinte a gyermekvédelmi szemlélet ott kezdődik, hogy senki nem marad egyedül az általa problémaként megélt nehéz helyzetben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy egy intézmény akkor biztonságos, ha minden tagja élvezheti ezt a biztonságot. Puskás Balázs, a Don Bosco Szalézi Társasága gyermekvédelmi felelőse elmondta: intézményükben készült egy új etikai kódex, amely konkrét ajánlásokat tartalmaz, és készül új köznevelési stratégia is. Emellett jelzőrendszert alakítottak ki annak érdekében, hogy minél előbb fölismerjék a bántalmazás jeleit is.

A mintegy száz szerzetesközösség együttműködését összefogó Magyarországi Szerzetesrendek Konferenciáinak elnöksége nevében Rudan Mária projektvezető ismertette a 2021 januárjában elfogadott Emberi méltóság stratégiáját. Ez nem szűkíti le a kört a gyermekeket ért bántalmazások kezelésére, azt célozza, hogy az emberi méltóságot tiszteletben tartó és védő szemlélet a szerzetesi közösségeket és intézményeket meghatározó kultúra alapvető eleme legyen. A projekt előkészítő szakaszában specifikus gyermekvédelmi weboldalt és bejelentő felületet hoztak létre.

A Katolikus Pedagógiai Intézet szaktanácsadója, Szentes Judit bemutatta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából elinduló kétéves gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetfejlesztést.