Belföld
Védettségi vizsgálatok
Már több mint harmincezer gyermek regisztrált az oltásra, közülük több mint kétszázan megkapták már a vakcinát
Már több mint 32 ezer gyermek regisztrált a 12–15 éves korosztályból, és közülük több mint kétszázat be is oltottak – közölte a Koronavirus.gov.hu tegnap. Jelezték azt is, az érvényes regisztrációval rendelkezők továbbra is tudnak az interneten időpontot foglalni. A külhoni magyarok már magyarigazolvánnyal is regisztrálhatnak az oltásra, közülük 18 ezren ezt meg is tették.
A regisztráció érvényesítése után hamarosan nekik is lesz lehetőségük online időpontot foglalni. A keddi járványügyi adatokat ismertetve tudatták: meghalt kilenc, többségében idős, krónikus beteg, és újabb 107 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést. Az aktív esetek száma 44 364, kórházban 349 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 53-an vannak lélegeztetőgépen. Eddig 5 363 124 embert oltottak be Magyarországon, közülük 4 271 990-en már a második adag vakcinát is megkapták. Az oltásoknak és a védelmi intézkedéseknek köszönhetően sikerült letörni a járvány harmadik hullámát – hangsúlyozta a kormányzati honlap.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy az oltást igazoló alkalmazás, amely kiváltja a védettségi igazolványt, mobiltelefonra ingyenesen letölthető. Kitértek arra is, hogy a közterületen felállított kivetítőkön a szabadtéri meccsnézés nem minősül rendezvénynek, arra a vendéglátóteraszokra vonatkozó szabályok irányadók, így védettségi igazolvány nélkül is lehet ott tartózkodni és élvezni a foci Eb-t.
Kemenesi Gábor virológus a neves Nature szakmai folyóiratban megjelent új tanulmány eredményeit osztotta meg közösségi oldalán, miszerint megvizsgálták az úgynevezett memória B-sejtek működését, az általuk termelt antitestek kötőképességét és időbeli fejlődését olyan pácienseknél, akik átestek a betegségen.
Összehasonlították továbbá a csupán betegségen átesettek, és az erre később oltást kérők közti immunitási mutatókat, mindezt egy 12 hónapos idősávon. A memória B-sejtjeink folyamatosan „fejlesztik” a vírus elleni antitestek hatékonyságát a fertőzést követő hónapok során, a betegségen átesettek 93 százalékánál 12 hónap után is fennáll a vírus megkötésének képessége, amelyet a vakcinálás nagyságrendekkel meg is növel – emelte ki a szakember.
Kemenesi Gábor rámutatott, a tanulmány által vizsgált immunsejtek mennyisége a természetes fertőzésen átesettek körében 12 hónap után némileg csökkent, míg az erre oltást kapók körében jelentősen nőtt. Akik átestek a fertőzésen és oltásban is részesültek, a tanulmány szerint a mutánsok széles skálája ellen hosszú távon védettek lehetnek.
Kétszer olyan veszélyes az indiai mutáció, mint a brit
Az Edinburghi Egyetem és a skóciai közegészségügy közös kutatásban vizsgálta a koronavírus elsőként Indiában azonosított, delta elnevezésű variánsát. A The Lancet tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint azok, akik ezzel a mutációval fertőződnek meg, kétszer akkora eséllyel kerülnek kórházba, mint az elsőként Nagy-Britanniában detektált alfa variáns esetében.
A kutatók április 1. és június 6. között 19 543 fertőzött és 377 kórházba került embert vizsgáltak Skóciában. A fertőzöttek közül több mint 7700, a kórházban ápoltaknál pedig 134 esetben mutatták ki a delta variánst. A kutatók azt is megállapították, hogy a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája magas arányban alakít ki védelmet mindkét mutáció esetében két héttel az oltást követően.
A Pfizer készítménye az alfa variáns ellen 92, a delta ellen 79 százalékban alakított ki védettséget, az AstraZeneca-féle oltóanyag 73 százalékos védelmet nyújt az alfa variáns ellen, és 60 százalékost a delta ellen. A szerzők arra is figyelmeztetnek: a vakcinákat nem érdemes összehasonlítani, mivel jelentős eltérés lehet azon csoportok között, akiket beoltottak velük, és abban is, hogy az egyes oltásoknál milyen hamar alakul ki az immunválasz.
(VB)
