Belföld
A parlament elfogadta a pedofilellenes törvényt
Az erről szóló jogszabályt kedden 157 igen szavazattal, 1 ellenvoks mellett fogadta el az Országgyűlés.
A nyilvántartásban az ügyfélkapura belépve lehet keresni egy konkrét névre, az adatok lekérdezésére a szülő vagy más hozzátartozó lesz jogosult, miután megjelölte az adatigénylés alapját.
Az adatbázisba azok is bekerülnek, akik korábban követtek el bűncselekményt. Az adatokat kizárólag a gyermekek védelmére lehet felhasználni.
A büntető törvénykönyvet is szigorítja a változtatás: a gyermekpornográfia egyes minősített eseteinek elkövetői akár 20 évet is kaphatnak, közben pedig nem lehet feltételesen szabadlábra helyezni őket. Ilyen minősített eset például az, ha 12 évnél fiatalabbal szemben erőszakot alkalmazva követik el a bűncselekményt.
A hatalmi viszonnyal visszaélve elkövetett gyermekpornográfia mellett további minősített eseteket is tartalmaz majd a jogszabály: például ha hivatalos személyként követik azt el, ha sanyargatást, erőszakot alkalmazva vagy ha különös visszaesőként követik el azt.
A legsúlyosabb pedofil-bűncselekmények már jelenleg sem évülnek el. Az enyhébb esetekben viszont a jelenlegi 18 éves kor helyett a sértett 21 éves korától indul az elévülés.
Új minősített eset lesz a zaklatás tényállásánál az, ha a bűncselekményt 18. életévét betöltött ember gyermek sérelmére követi el.
Eddig is foglalkoztatási tilalom sújtotta a pedofilokat az egészségügyben vagy az oktatásban. Változás, hogy bővül ezen állások sora a gyermekek által is látogatható, szabadidő eltöltéséhez kapcsolódó állásokkal. Nem dolgozhatnak például strandon, vidámparkban, állatkertben, sportegyesületben, de ezen elkövetők nem létesíthetnek kormányzati szolgálati jogviszonyt sem, és nem vállalhatnak politikai vezető tisztséget.
Az iskolai szexuális felvilágosító foglalkozásokkal kapcsolatban is megfogalmaz előírásokat a jogszabály: az nem irányulhat a nem megváltoztatása, valamint a homoszexualitás népszerűsítésére.
Az intézmény pedagógusain kívül csak azok az emberek, szervezetek tarthatnak vagy szervezhetnek ilyen foglalkozást az intézményekben, akik szerepelnek egy hivatalos, folyamatosan frissülő nyilvántartásban. Ennek részletszabályait az emberi erőforrások minisztere dolgozza ki rendeletben. A szabályok megsértésére szabálysértési felelősséget ró mind az intézményvezetőre, mind a foglalkozást tartóra.
A jogszabály kimondja azt is, hogy az állam a gyermekvédelmi rendszerben is védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.
Azt is rögzíti, hogy tizennyolc év alatti fiatal számára tilos elérhetővé tenni pornográf tartalmakat, a szexualitás öncélú bemutatását valamint olyat, ami a születési nemnek megfelelő önazonosságtól eltérést, annak megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsíti. Ugyanez a szabály vonatkozik a reklámokra is.
A jövőben a tévék is csak tizennyolc év felettieknek ajánlhatják az ilyen tartamú filmeket, műsorokat, a Médiatanács pedig köteles lesz kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá tartozik a szabályt megsértő médiaszolgáltató.
Állandóvá tette a tajszámalapú gyógyszerkiváltás lehetőségét kedden az Országgyűlés, amely bevonta a Máltai Református Közösségi Lakásalapot a Nemzeti Eszközkezelő programba, illetve védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról döntöttek
Módosult a honvédelmi feladatok szabályozása
Az Országgyűlés elfogadta a honvédelmi miniszter védelmi és biztonsági feladatok összehangolásáról szóló javaslatát, amit a tárcavezető szerint az Alaptörvény kilencedik módosítása, a 21. századra jellemző új típusú válságok, hibrid fenyegetések, valamint az alapvető jogok minél szélesebb körű védelme tett indokolttá.
A képviselők 134 igen szavazattal, 25 nem ellenében hagyták jóvá az előterjesztés kétharmados többséget igénylő rendelkezéseit.
Benkő Tibor honvédelmi miniszter indoklásában hangsúlyozta, a kormány célja az átfogó megközelítés meghonosítása és megalapozása Magyarország védelme és a nemzet biztonságának szavatolása terén. A kabinet ezzel az ágazati sajátosságokat érintetlenül hagyva, de a válságkezelésre való felkészülést fokozva kívánja megerősíteni Magyarország biztonságát.
Elfogadták a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokat
A parlament elfogadta a koronavírus-járvány miatt tavaly novemberben kihirdetett és idén januárban meghosszabbított veszélyhezettel összefüggő átmeneti szabályokat, amelyek célja a kiszámítható jogi környezet biztosítása
A képviselők 133 igen szavazattal, 23 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Miniszterelnökséget vezető miniszter erről szóló javaslatát.
A most elfogadott előterjesztés indoklása szerint a veszélyhelyzetben hozott számos könnyítésnek a jövőben is van létjogosultsága, ezért a bevált elektronikus ügyintézési és döntési mechanizmusokat átmentik a rendes jogszabályi előírások közé.
Állandóvá tették a tajszámalapú gyógyszerkiváltás lehetőségét
Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet követően is legyen lehetőség a tajszámalapú gyógyszerkiváltásra, továbbá felhatalmazást adott a gyógyszerészeknek, hogy kezelhessék a gyógyszereket kiváltó személyek adatait a gyógyszerek útjának nyomon követhetősége érdekében.
A képviselők 134 igen szavazattal, 23 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Miniszterelnökséget vezető miniszter erről és még számos más, köztük vagyongazdálkodási kérdéseket érintő javaslatát.
Az elfogadott indítvány rögzíti például, hogy a kollektív szerződés megszűnését követő három hónap után a munkaidőkeretet le kell zárni és a feleknek el kell számolni.
Maradványvagyon-hasznosító társaságot hoztak létre a stratégiainak nem minősülő állami vagyon kivezetésére
Az Országgyűlés létrehozta a Maradványvagyon-hasznosító (MVH) Zrt.-t, amely a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) alá tartozva láthatja el stratégiainak nem minősülő vagyonelemek állami tulajdonból történő gyors, költségtakarékos és hatékony kivezetését.
A képviselők 133 igen szavazattal, 24 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter erről szóló javaslatát.
Az új szervezet fő célja a kis értékű állami vagyon további felhalmozódásának megakadályozása, valamint a már felhalmozott és állami feladatokhoz nem szükséges vagyonelemekből álló portfólió kitisztítása, ennek keretében pedig a piaci viszonyokhoz igazodó értékesítések lefolytatása, illetve társadalmilag hasznos célú, ingyenes átruházása.
Az MVH egyszerűsített eljárások mentén látja el vagyongazdálkodási feladatait, a most elfogadott törvényjavaslat szerint ugyanakkor erre a szervezetre is érvényesek az állami vagyonra vonatkozó alapvető garanciális szabályok.
Bevonták a Máltai Református Közösségi Lakásalapot a Nemzeti Eszközkezelő programba
A parlament hozzájárult ahhoz, hogy a a Máltai Református Közösségi Lakásalap NKft. átvállalja Nemzeti Eszközkezelő program egyes állami feladatait.
A képviselők 139 igen szavazattal, 18 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták el a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter erről szóló javaslatát.
Az elfogadott javaslat célként jelöli meg, hogy az eszközkezelő-programban részt vevő bérlők mentorálása, a fennálló követelések állami kezelése, a továbbra is nehézségekkel küzdő bérlők és részletfizetők problémája a helyi igény- és problémakezelést hatékonyan megvalósító szervezetrendszerhez kerüljön, amely az érintettekkel kapcsolatos szociális feladatokat is el tudja látni. A feladatok átvállalása 2022. január 1-jétől történik meg közszolgáltatási szerződés keretében.
Új alkotmánybírót választott az Országgyűlés
Az Országgyűlés titkos szavazáson 136 igen, 2 nem szavazattal, 3 tartózkodás, és 15 érvénytelen szavazat leadása mellett alkotmánybíróvá választotta Márki Zoltánt, a Kúria büntető kollégiuma vezetőjét.
Azért kellett új tagot választani az Alkotmánybíróságra, mert Varga Zsolt András korábbi alkotmánybírót a Kúria elnökének választották.
Márki Zoltán június 22-i hatállyal tölti be az alkotmánybírói posztot.
