Mindenképpen szükség lesz a harmadik oltásra

Mivel egyetlen koronavírus elleni oltás sem ad életre szóló védettséget, így mindenképpen szükség van a harmadik vakcinára – mondta lapunk megkeresésére Rusvai Miklós virológus. A szakember kifejtette, az emberi szervezetben újak az ilyen fajta vírusok, de az állatokban gyakoriak.

Bennük sem adnak életre szóló védettséget a vakcinák, így 99 százalék annak a valószínűsége, hogy az emberekben sem fog ez másként történni, és az immunválasz egy idő után lecseng. A memóriasejtek megmaradnak, de a számuk fogyatkozik, ezért időnként fel kell frissíteni ezt a memóriát.

Rusvai Miklós nagyon várja, hogy Magyarországon engedélyezzék a harmadik oltás beadását, mint mondta, a kormányzati kommunikációban mintha már hallatszanának ennek a hangjai, és reméli, hogy eljut a döntéshozókhoz ez az igény. Szakmai, immunológiai szempontból az lenne a legelőnyösebb, ha a második oltás után minimum négy héttel, de maximum egy évvel lehetne beadni a harmadik oltást – tette hozzá.

A vektorvakcinák esetében a harmadik oltásnál figyelembe kell venni a vektorimmunitás veszélyét, ami a Szputnyiknál kisebb, mert ott a kétadagos alap-immunizálásnál eltérő vektorvírust használnak, de kifejezetten magas a rizikó az AstraZenecánál és a Janssen-nél – emelte ki.

Immunológiailag az mRNS vakcinák esetében a legkisebb annak a rizikója, hogy nem alkalmazhatók sorozatban, a Moderna és Pfizer esetében nincs ellenjavallata a többszöri használatnak – fűzte hozzá. A virológus kiemelte, hogy az inaktivált vakcináknál is érdemes váltani, főleg azokban az esetekben, amikor nem alakult ki megfelelő szintű immunválasz, akiknél azonban van ellenanyag, azoknál adhatják akár újra és újra a kínai Sinopharm oltóanyagát.

Rusvai Miklós elmondta, a harmadik oltás engedélyezéséhez nincs szükség arra, hogy minden oltottat leteszteljenek, hogy mikor szűnik meg a védettsége. A szakember viszont felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanúgy, ahogy a fogászati kezelés egyénre szabott, sajnos tudomásul kell venni, hogy a vakcinázásnak is egyénre szabottnak kellene lennie, az emberek nyolcvan százalékánál működnek az immunizálási sémák, de húsz százalékuknál nem, és az ő esetükben egyéni kezeléseket kéne alkalmazni.

Kérdés, hogy erre fel vannak-e készülve a döntéshozó testületek, a lakosság és az egészségügy – emelte ki. Hozzátette, a lakosság nagy részét foglalkoztatja a negyedik hullám veszélye, erről úgy fogalmazott, még kérdéses, ősszel mi vár ránk, hogy lesz-e újabb hullám vagy esethalmozódás. Emlékeztetett, járvány akkor lehet, hogyha bizonyos kritériumoknak megfelel a betegszámok alakulása. Nagyobb számú pozitivitás biztosan lesz, de ennek a pontos mértéke jelenleg még felbecsülhetetlen.