Belföld

Áder: Magyarország büszke lehet igazságszolgáltatási rendszerére

Magyarország büszke lehet igazságszolgáltatási rendszerére - mondta a köztársasági elnök a magyar ügyészi szervezet fennállásának, az első ügyészi törvénynek a 150. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián pénteken Budapesten.

Áder: Magyarország büszke lehet igazságszolgáltatási rendszerére
Áder János köztársasági elnök beszédet mond a magyar ügyészi szervezet fennállásának, az első ügyészi törvénynek a 150. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Áder János megnyitó beszédében kifejtette: „büszkén mondhatjuk: ma Magyarországnak saját hagyományaira épülő, az európai jogfejlődés tapasztalatait is felhasználó, minden jogállami próbát kiálló alkotmányos igazságszolgáltatási rendszere van”.

Magyarországon több nyugat-európai országhoz képest is magas fokú a társadalmi biztonság; a bűnözés csökkenése, a társadalom biztonságérzetének növekedése az igazságszolgáltatás két legfontosabb értékmérője - fejtette ki.

Áder János köztársasági elnök (k) és Polt Péter legfőbb ügyész (j3), valamint Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke (b), Maros Zilinka szlovák legfőbb ügyész (b2), Bogdan Swieczkowski lengyel legfőbb ügyész (b3), Pavel Zeman cseh legfőbb ügyész (j2) és  Franz Plöchl osztrák legfőbb ügyész (j) a magyar ügyészi szervezet fennállásának, az első ügyészi törvénynek a 150. évfordulója alkalmából rendezett budapesti nemzetközi konferencián
Áder János köztársasági elnök (k) és Polt Péter legfőbb ügyész (j3), valamint Ladislav Hamran, az Eurojust elnöke (b), Maros Zilinka szlovák legfőbb ügyész (b2), Bogdan Swieczkowski lengyel legfőbb ügyész (b3), Pavel Zeman cseh legfőbb ügyész (j2) és Franz Plöchl osztrák legfőbb ügyész (j) a magyar ügyészi szervezet fennállásának, az első ügyészi törvénynek a 150. évfordulója alkalmából rendezett budapesti nemzetközi konferencián
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködője, jelentős szerepe van a törvényesség biztosításában és a jogok érvényesítésében - jelentette ki.

Áder János felidézte: a kiegyezés korát - amely az igazságszolgáltatás egészét megújította - nem kis büszkeséggel szoktuk jogi honfoglalásnak nevezni. Magyarországon minden jogkereső állampolgár számára kiszámítható, a rendi különbségektől a törvény előtti egyenlőség irányába elmozduló, törvények által uralt igazságszolgáltatás jött létre. A bírósági szervezet 1861-ben újult meg, tíz évvel később pedig létrejött az állami vádhatóság. 150 évvel ezelőtt fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, amely elsőként határozta meg a magyar igazságszolgáltatás egyik kulcsszereplőjének, az ügyésznek a státusát. A központosított magyar ügyészség létrehozása a késő 19. század nagy kodifikációs korszakának alkotása - mondta.

Ha a kiegyezést követő igazságügyi reformot jogi honfoglalásnak nevezzük, akkor a második világháború utáni évtizedeket a jogi megszállás időszakának mondhatjuk - folytatta. A szocialista jogban és az igazságszolgáltatás rendszerében sokszor kerültek előtérbe az ideológiai és politikai szempontok. Néhány évtized alatt csökkent az igazságszolgáltatásra nehezedő ideológiai nyomás, de a jogi felszabadulás időszaka csak a rendszerváltással jött el. Az 1989-es alkotmányozás és jogalkotás - hasonlóan a kiegyezés korához - valódi és radikális reformot indított el, és ez a folyamat 2011-ben az új Alaptörvény megszületésével fejeződött be - fogalmazott Áder János.

Polt Péter legfőbb ügyész előadásában rámutatott: az ügyészség fő feladata az anyagi jogi igazság törvényes keretek közötti keresése. 1871-ben született meg az első modern magyar ügyészségi szabályozás, amely egy hierarchikus, a bírósági szervezet szintjeihez igazodó vádhatóságot hozott létre. Az ügyészség az igazságszolgáltatás meghatározó szereplője lett - idézte fel.

A legfőbb ügyész a jelen problémái közül felhívta a figyelmet a korrupcióra, a határon átnyúló gazdasági bűnözésre és szervezett bűnözésre. A korrupciós bűncselekmények nyomozása elkülönült struktúrában zajlik Magyarországon, amely a joguralom talaján az egyik legbiztonságosabb országgá vált - jelentette ki.

Polt Péter beszélt a modernizációs trendek és a kommunikációs technológia új kihívásairól is. A büntető igazságszolgáltatásról pedig azt mondta, a jövőben is nagy felelősség hárul erre a területre, a nemzetközi együttműködésnek az eddiginél is nagyobb jelentősége lesz többek között a kiberbűnözés és a korrupció elleni harcban.

Az ügyészség jelmondata: „Törvény és igazság!”; a jogállamot ennek szellemében „védjük és szolgáljuk” - fogalmazott a legfőbb ügyész.

Kapcsolódó írásaink