Belföld
Számvetés és érdemi vita
Nemrég jelent meg az elmúlt tíz év kereszténydemokrata kormányzásának eredményeit taglaló tanulmánykötet, amely bár tudományos igényű, nem csupán a szűk szakmai közönség számára lehet érdekes
– Mi hívta életre tulajdonképpen a kötetet?
– Az ember is megáll olykor és visszatekint életének maga mögött hagyott szakaszára, értékeli, mit tett jól vagy kevésbé jól, mit kellett volna másképp csinálnia, és végiggondolja, hogyan folytassa tovább életét. Azt gondoltuk, hogy erre a visszatekintésre egy ország, egy nemzet életében is szükség van. Kétezer-tízben egyértelműen új korszak kezdődött Magyarország történetében alkotmányjogi, illetve politikai értelemben egyaránt.
Tíz éve olyan konzervatív, kereszténydemokrata alapokon álló kormány irányítja az országot, amely erős alkotmányos felhatalmazással bír. Ez a felhatalmazás praktikusan azt jelenti, hogy a kormány széles mozgásteret kapott ahhoz, hogy a saját meglátásai, elképzelései, illetve érték- és célrendszere mentén alakítsa és irányítsa hazánk sorsát. Kétezer-húsz olyan kerek évforduló, korszakhatár, amely remek alapot adott arra, hogy visszatekintsünk az eltelt évtizedre.
A tanulmánykötet célja tehát, hogy bemutassuk azt, honnan indult Magyarország kétezer-tízben, milyen utat jártunk be, milyen nehézségekkel kellett szembenéznünk, milyen rizikókat kellett vállalnunk, hol tudunk sikereket elkönyvelni, valamint hol van szükség még további erőfeszítésekre.
– Jól értem, hogy olyan területek is bekerültek a tanulmányok közé, amelyek kevésbé nevezhetők sikeresnek?
– Az értékelő tanulmánykötet műfaja nem egy szépségverseny logikáját követi. Nem az volt a kérés szerzőink felé, hogy az adott terület legjobb arcát mutassák be. Épp ellenkezőleg! Szerettük volna kendőzetlenül az olvasók elé tárni, hogy egy évtized alatt, mi történt Magyarországon, illetve Magyarországgal.
Éppen ezért kértünk fel a maguk szakterületén kiváló szakértőket az elmúlt tíz év különböző aspektusainak értékelésére. Ez a szakmai hozzáállás tette lehetővé, hogy a szerzők saját impresszióik alapján hiteles és megbízható képet tudjanak festeni egy-egy szakterületről, illetve adott esetben a kormányzat számára is értékes javaslatokat tudjanak megfogalmazni arra, hogy egy-egy területen milyen további erőfeszítésekre vagy tennivalókra volna szükség. Azt gondolom, az ilyen – jobbító szándékú – megjegyzések és megállapítások rendkívül hasznos visszacsatolást jelentenek.
– Miként dőlt el egyébként, hogy mely területek kerüljenek az összeállításba és azokat kik írják?
– Észszerű áttekintést kívántunk adni az élet állami, illetve az állami működés által érintett lehető legtöbb területéről. E témákból szedtünk össze kereken ötvenet, ugyanakkor egyes, kiemelten fontos és közérdeklődésre számot tartó témákkal több tanulmány is foglalkozik. Az elképzelésünk az volt, hogy az egyes tanulmányok ne egymástól hermetikusan elzárva jelenjenek meg a kötetben, hanem akár egy mozaik apró részletei vagy egy puzzle darabkái, amelyek együtt adják ki a nagy egészet.
– Miért született több tanulmány is például a migrációról?
– A migrációs krízis a mögöttünk hagyott évtized meghatározó dilemmája volt, amely azonban csak elkezdődött a kétezer-tízes évek közepén, de a mai napig velünk van és velünk is fog maradni. Ennek megfelelően a témával három tanulmány is foglalkozik, de más-más oldalról közelítve.
Dezső Tamás a migrációs válság okaival és következményeivel foglalkozik, Speidl Bianka és Horváth-Sántha Hanga a bevándorlók integrációjának lehetőségeivel, míg Szánthó Miklós a kérdésre adott európai válaszkísérletekkel és a magyar válaszokkal. Hasonlóan hangsúlyos téma, ezért szintén több tanulmányban foglalkoztunk például a magyar gazdasági modell eredményeivel vagy a honvédelem kérdésével és fejlesztésével.
– Érdekes, hogy több alkalommal is előkerül a sport, amely kétezer-kettő és kétezer-tíz között finoman szólva sem állt a kormányzatok homlokterében. Szándékukban állt olyan területeket bemutatni, illetve összevetni a korábbi állapotokkal, amelyek jelentős változáson mentek keresztül?
– A tanulmánykötetben minden esetben a kétezer-tízhez, mint kiinduló- és fordulóponthoz képest történt változásokat kívántuk bemutatni. Ez természetesen magával vonta, hogy a korábbi kormányzatok értékválasztásait és teljesítményét át kellett tekinteni. A sport kiemelten fontos terület, ugyanis meghatározó jelentőségű az emberek általános egészségi állapotának szempontjából.
Emellett a sport nemzetösszetartó ereje páratlan. Semmihez sem fogható élmény egymásba kapaszkodva, „Hajrá Magyarok!”-at kiabálva egy-egy sporteseményen a mieinknek szurkolni, és együtt örülni a közös sikernek. A korábbi kormányzat ezeknek a szempontoknak sajnos nem tanúsított jelentős szerepet, így a különbség e téren is szembeszökő.
– Kinek szól tulajdonképpen a könyv? Hiszen egy vaskos, ezeregyszáz oldalas kötetről beszélünk.
– Ez a könyv nem egy regény, nem úgy fog hozzá az ember, hogy az elejétől a végéig elolvassa, hanem a tartalomjegyzéket böngészve azokat a fejezeteket lapozza fel, amelyek témájuknál fogva általánosságban érdeklik, vagy valamilyen aktuálpolitikai esemény kapcsán megfogják.
A tanulmányok tudományos igénnyel kidolgozottak, ugyanakkor tudatosan szerkesztettek, hogy ne csak a témában jártas szűk szakmai közönség számára legyenek érdekesek és értékesek. Az olvasótól nem várunk el tudományos felkészültséget vagy előképzettséget, pusztán érdeklődést és kíváncsiságot. Szerettük volna megszólítani az érdeklődőket minden korosztályból.
– És a baloldali, liberális beállítottságú olvasókat?
– Mindenkinek ajánlom a tanulmánykötetet világnézettől függetlenül, mert fontos, hogy – különösen a társadalom- és gazdaságtudományok tekintetében – ezek az írások vitaindítók is legyenek. A komoly alapokon álló, különböző vélemények ütköztetése, valamint az ettől remélt, valóban Magyarország építésének és megerősítésének szándékával folytatott érdemi vita a legjobb, ami a közéletben történhet és amire a magyar közéletnek nagy szüksége is van.
Nagy várakozással állunk elébe, hogy a tanulmányokban foglaltakkal kapcsolatban megalapozott, szakmai ellenvéleményeket is halljunk. Ez jelentene ugyanis lehetőséget arra, hogy a magyar ügyet együtt előbbre vigyük.