Belföld

Bethlen Gábor-díj a magyarság ügyének szolgálatáért

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke adta át pénteken Bakos István művelődéskutatónak, a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) kezdeményezőjének az első Bethlen Gábor-díjat, amelyet a magyarságért kiemelkedő szolgálatot teljesítőknek ítélik oda.
 

Bethlen Gábor-díj a magyarság ügyének szolgálatáért
Bakos István művelődéskutató kapta a Bethlen Gábor-díjat
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A nemzeti összetartozás napján a Parlamentben Bethlen Gábor-díjat vehetett át Bakos István művelődéskutató, a Bethlen Gábor Alapítvány (BGA) kezdeményezője, szervezője, kurátora. Mint Házi Balázs, történész, a BGA titkára, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) munkatársa elmondta, a Teleki Pál-díjat már tavaly sem tudták átadni, idén pedig egy szép új hagyomány kezdeteként a  Bethlen Gábor-díjat adományozták egyik jeles kurátortársuknak. E kitüntetést – fogalmazott – a magyarságért kiemelkedő szolgálatot teljesítőknek ítélik oda.
Az ünnepségen Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a BGA kuratóriumának elnöke a trianoni szerződést olyan „nemzetgyilkossági kísérletnek” nevezte, amelyet előre megfontolt szándékkal, aljas indokból és nyereségvágyból követtek el. A kísérlet azonban sikertelennek bizonyult – jelentette ki.

Bíró Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) első elnöke arra kérte a magyarokat, ne hitessék el magukkal, hogy nekik nincsenek támogatóik Nyugat-Európában. Mint mondta, egészen a második világháborúig a nyugati közvélemény természetesnek tekintette a magyarok részéről a revízió igényét.
A díjazott méltatásában Házi Balázs azt hangsúlyozta, hogy az alapítványi munkától most visszavonuló Bakos István változó rendszerek és kormányok idején – az Eötvös Kollégium hangadójaként, a BGA kezdeményezőjeként, később, mint a Nemzeti Tankönyvkiadó főosztályvezetője vagy a Magyar Örökség Díj kuratóriumának tagja – megtalálta a kapcsolódási pontot mindazokhoz, akik a magyar ügyet akarták szolgálni.

Bakos István lapunknak elmondta, nagyon örül az elismerésnek, mivel a barátaitól kapta. Arra a kérdésre, hogy terjedelmes életművéből és az alapítványban végzett munkájából mire a legbüszkébb, azt válaszolta, arra, hogy olyan, különböző nemzetiségű embereket tudtak díjazni, akik kiemelkedő tevékenységet végeztek a magyarságért, például az együtt munkálkodó Püski-házaspárt, továbbá arra, hogy Kolozsvárott 2013-ban békés körülmények közt tudták felállítani Bethlen Gábor szobrát. „Azon a szomorú tényen, hogy a Trianoni békeszerződésről és körülményeiről a honi magyarok jó része csak keveset tud, elsősorban az oktatással, a tankönyvekben a történelmi tények hiteles és alapos bemutatásával lehetne változtatni” – hangsúlyozta lapunknak Bakos István.

A kisebbségben élő magyarságért
A Bethlen Gábor Alapítvány (BGA)  alapgondolatát, hogy szükséges egy szervezet, amely a kisebbségben élő magyarság helyzetére, szellemi értékeire irányítja a figyelmet, segélyezi a kisebbségben élőket, és díjjal ismeri el a magyarságért végzett kiemelkedő tevékenyéget, elsőként Bakos István fogalmazta meg 1979-ben, majd az év karácsonyáig hatvanöt neves közéleti személyiség támogatását nyerte meg. Az alapítvány 1980-ban kezdte meg működését, bár csak 1985-ben sikerült bejegyeztetni. Első díjazottjai között volt Csoóri Sándor, Nagy Gáspár, Csurka István,  Sütő András. 

Kapcsolódó írásaink