Balog Zoltán: A magyar fájdalom életösztönünk riadója

„Minket az Úristen stratégiai jelentőséggel vert meg. Mert teljesen egyedül a világ népeinek nagy családjában a világ legnagyobb ütközőpontján kell megmaradnunk. De ha megtérünk és áldás leszünk, akkor a világot megajándékozzuk egy olyan kegyelmi kincstárral, amely a mi népünknek és nemzetünknek adatik a teremtés, a gondviselés és újjáteremtés rendjében” - fogalmazott a református püspök az ünnepi díszelőadás felvezetéseként. A nemzeti összetartozás napján, június 4-én az 1920-as trianoni békeszerződés aláírására emlékezünk, ezt 2010-ben iktatta törvénybe az Országgyűlés. Balog Zoltán beszédében úgy fogalmazott: „a tét az, hogy tisztán tudjuk felismerni közös életünk küldetését”.

Magyar feltámadás akkor van, „ha készek és képesek vagyunk” a keresztény hit és kultúra alaptörténését Krisztus feltámadásán megmérni - hangsúlyozta.

A mi magyar nagypéntekünk, a mi magyar Golgotánk és Kálváriánk Krisztus áldozata nélkül nem lesz az önmagunk feletti győzelem napja és velünk maradó állapota, megváltásunk záloga„ - jelentette ki a zsinat lelkészi elnöke. Balog Zoltán azt mondta, mi, magyarok büszkék lehetünk magunkra, de előbb hálásak legyünk azért, hogy adatott és adatik újra és újra hit, remény és szeretet közöttünk.

A nemzeti összetartozás napján a Nemzeti Színházban a Tizenhárom almafa című színdarabot adták elő; a trianoni utótörténet Wass Albert művei, valamint korabeli dokumentumszövegek alapján született.