A magyar nemzet tagjai összetartoznak, éljenek bármely pontján is a világnak

„Az elmúlt 101 esztendő azonban megmutatta azt is, hogy a magyar nemzet vesztes csaták és súlyos történelmi csapások ellenére is mindig, újra és újra fel tud állni, tovább tud küzdeni, és a nemzet egységét képes az országhatárokon átívelően is megteremteni, megőrizni, a 2010-ben megalakult polgári kormánnyal újra olyan kormánya lett hazánknak, amely egyértelművé tette, hogy a magyar nemzet tagjai összetartoznak, éljenek bármely pontján is a világnak” - hangsúlyozza a közlemény, hozzátéve: ennek az összetartozásnak és nemzetegyesítésnek a gondolata munkánk egyik fő mozgatórugója, és ezt szimbolizálja a Fidesz-KDNP európai parlamenti választási listájának összeállítása is.

„Trianon máig a mindennapjaink része, nemzeti trauma, gyász és emlékezet. Azonban végre elérkezett az idő arra is, hogy az emlékezés mellett bizakodással tekinthessünk a magyar nemzet jövőjére, és mindent megtegyünk a nemzet egységének határokon átívelő megteremtéséért” - mutat rá a kommüniké, hozzátéve: a történelmünk során már számtalanszor tettek kísérletet arra, hogy mi, magyarok ne maradjunk meg itt, Európa szívében, a Kárpát-medencében.

„Azonban ez az évszázados nemzeti üldöztetés nemhogy eltüntette, hanem éppen ellenkezőleg, még tovább erősítette a magyar nemzeti közösség összetartozását” - mutat rá a két párt közleménye.

A Fidesz és a KDNP arra is emlékeztet: sajnos, a külhoni magyarság még napjainkban is számos kihívás elé néz, amelyekre mindig a nemzeti összefogás adja meg a választ. Élő példája ennek, hogy két magyar kezdeményezés is elérte a teljesíthetetlennek tűnő egymillió támogató aláírást jelentő európai polgári kezdeményezési küszöböt, ezzel felszólítva az Európai Bizottságot, hogy készítsen jogszabály tervezetet az európai őshonos kisebbségek védelmében. A sikere az összmagyarság sikere, hiszen a magyar közösségek adták azt a kezdő lendületet, majd a kitartó támogatást, amelynek köszönhetően sikeressé válhatott az ügy egész Európában.

„Mi, magyarok Trianon után százegy esztendővel is még mindig itt vagyunk a Kárpát-medencében, Erdélyben, a Vajdaságban, a Felvidéken vagy Kárpátalján. Magyarul beszélünk és tanulunk, vannak magyar nyelvű újságaink, rádióink, és pezsgő magyar kulturális életet élünk. Mindez a közös sikertörténetünk! A gyász és a fájdalom mellett június 4-e annak az összetartozásnak a napja is, amely feladataink meghatározásakor irányt mutat a jövőre nézve. Ez a nemzeti elkötelezettség áll a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői munkájának középpontjában. Mert nekünk Brüsszelben is Magyarország az első!” - zárul a közlemény.

Az elmúlt százegy év Magyarország számára történelme legnehezebb korszaka volt, ebben a százegy évben szembesülnie kellett azzal, hogy az ország területének kétharmadát, a magyar lakosság egyharmadát vesztette el - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a trianoni békediktátum által kettészakított Sátoraljaújhelyen.

Gulyás Gergely a Rákóczi Szövetség megújult Rákóczi Hotel, Tábor és Rendezvényközpontja átadásán és a mellette épülő sportkomplexum alapkőletételén arról szólt, hogy ez a veszteség kevés nemzet számára lett volna túlélhető.

És mégis, több mint egy évszázad múltával itt vagyunk, és képesek vagyunk olyan közösségeket létrehozni, amelyek határokra való tekintett nélkül ápolják a magyarság közös nemzeti örökségét, és bár tudjuk, hogy az országhatárok elválaszthatnak bennünket, de a legerősebb kötelék nem az államé, hanem a nemzeté - mondta Gulyás Gergely.

A miniszter kitért arra, hogy mindig emlékeznünk kell arra, hogy csak szabad emberek tudnak tartós szövetséget kötni egymással, olyan emberek, akik tudják, kik ők, van önbecsülésük, ezért másoknak is megadják a tiszteletet, akik tudják, mivel tartoznak önmaguknak és egymásnak, ki tudnak állni egymásért és önmagukért.

Mint mondta: a magyar nép joggal tekint saját magára szabadságharcosok nemzeteként, az ország mindig eltemette az őt leigázni akaró birodalmakat, ezért tudott megmaradni, ezért tudtak a magyarok mindig túlélni, újjáépíteni az országot.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy az elszakított országrészeket a kettős elnyomás is súlyosbította, a kommunista diktatúra elnyomása és a kisebbségbe kerülés.

A harminc évvel ezelőtti rendszerváltás az új kezdett esélyét hordozta magával, a magyar állam részéről világos cél volt az, hogy az ország felelőséget érez a határokon túl élő magyarokért, ugyanakkor az elmúlt harminc évben is voltak nehezebb időszakok, méltatlan pillanatok is - tette hozzá, utalva 2004. december 5-ei népszavazásra a kettős állampolgárságról.

Ugyanakkor egymillió állampolgár bízhat Magyarország védelmében és számíthat szolidaritására. Választójogot kaptak mindazok, akik a magyar államhoz tartoznak, az elmúlt évtized lehetővé tette, hogy amikor az ország fejlesztésén gondolkodunk, akkor a határokon túl is gondolkodjunk - fogalmazott, hozzátéve: azon van az ország, hogy a határokon túl élő magyarságnak is legyen jövője, ne csak Magyarországon érje meg magyarnak lenni.

Bízunk abban, hogy az a politika, amely az elmúlt évtizedet jellemzi, hosszú ideig megmarad - mondta Gulyás Gergely.

Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke közölte, hogy az átadott intézmény a magyar kormány anyagi támogatásával újult meg. A létesítmény ötszáz diákot fogathat egy turnusban - közölte.

A megemlékezés résztvevői felavatták és megkoszorúzták Halzl József, a Rákóczi Szövetség örökös, tiszteletbeli elnöke emléktábláját.

Gulyás Gergely a nap folyamán később Nyíregyházán is részt vett egy megemlékezésen. A miniszter beszédében hangsúlyozta: a trianoni tragédia után is megmaradt a nemzet, mert sokan tisztában voltak vele, hogy „a nemzet egysége nem bontható meg, ha tudjuk: az állam és a nemzet közül a nemzet a fontosabb”

Trianont követően „nemzedékek élete megnehezült (...), de megmaradt a nemzet” - hangoztatta Gulyás Gergely, amikor Hősök terén felavatta az élet fáját ábrázoló Nemzeti Összetartozás Emlékművét.

A politikus felidézte: 11 évvel ezelőtt a nemzeti összetartozás napjáról elfogadott törvény azt a lehetőséget kínálta, hogy „ha meg tudjuk őrizni a nemzet egységét, akkor aranytartalékként tekinthetünk a határon túli magyarságra”. A miniszter szerint az elmúlt száz év viharos magyar történelmének legsikeresebb időszaka volt az elmúlt tíz év, ami a nemzetpolitikára is igaz.

Kiemelte, a nemzeti összetartozás napja több mint szimbólum, például az állampolgársági törvény módosításának köszönhetően egymillióval több magyar állampolgár van, csak Nyíregyházán több mint húszezren tettek állampolgársági esküt.

Gulyás Gergely nagy eredménynek nevezte, hogy immár tíz éve lehetővé tették a közjogi kötelék helyreállítását. Azt látják, a határon túli térségekben is egyre inkább érdemes magyarnak lenni; büszkék lehetnek arra, hogy az anyaország erős - mondta a miniszter.

Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere azt mondta, évek óta tervezték az emlékmű felállítását. Térségüket érzékenyen érintette a trianoni döntés, miután négy történelmi vármegye - Szatmár, Bereg, Ung és Ugocsa - túlnyomó része a határon túlra került, elszakítva ezzel családokat, ismerősöket, barátokat. Hozzátette, ezért ők soha nem tekintették másnak a határon túli magyarokat, mint testvérnek, barátnak.

Az ünnepségen ezután felavatták, majd megkoszorúzták a Nemzeti Összetartozás Emlékművét, a nyíregyházi kötődésű Makoldi Sándor szobrászművész alkotását.

A Nemzeti Összetertozás Napja rólunk szól, minden magyarról, mert mi mindig magyarok maradunk, összetartozunk, egymásba kapaszkodunk és mindig felállunk a bajból - mondta  Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője a közösségi oldalára feltöltött videóban. 

Bár többször próbálták elvenni a magyarok hazáját, magyarságát, ők ezt sosem engedték  - mondta Hidvéghi Balázs, aki a budapesti Kossuth téren, „a Kárpát-medence szíve közepében” rögzített videóüzenetében kiemelte: több mint 1100 éve ez a hazánk, és minden magyar - éljen bárhol is a Kárpát-medencében - tudja, hogy „számíthat ránk, és mi is számítunk őrá”.

A magyar nép büszke lehet magára, mert többet adott ennek a világnak, mint amit kapott tőle - mondta Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára pénteken, a Nemzeti összetartozás napján a Pest megyei Budakeszin.

A Budakeszi Arborétum bejáratánál felállított székelykapu avatásán az államtitkár arról beszélt: Trianon emléke fáj, hiszen „méltatlanul, tisztességtelenül bántak velünk, mert kéjes örömmel belénk rúgtak és elszakították tőlünk nemzettársainkat”. Ugyanakkor nem kell, hogy a magyar nép átadja a magát a fájdalomnak, mert „nem vagyunk vesztesek”, mert olyan száz évet, amilyen „mögöttünk van”, a világon talán egyetlen másik nemzet sem élt volna túl.

Úgy fogalmazott: „büszkék lehetünk magunkra, mert többet adtunk ennek a világnak, mint amit kaptunk tőle”, és bár sokan örültek volna annak, ha a magyarság eltűnik, „még mindig itt vagyunk és itt is maradunk”.

Menczer Tamás kitért arra is: a kormány külpolitikájának sarokköve, hogy mindenkinek megadják, de mindenkitől el is várják a tisztelet. Azt is mondta, Magyarország nincs egyedül, szövetségeket épít, és szövetségeseivel együtt dolgozik Közép-Európa felemelésén és megerősítésén.

Az államtitkár a határon túli magyarokról szólva hangsúlyozta: a kormány nem akarja Budapestről megmondani, hogyan kellene élniük a külhoni magyaroknak. Ugyanakkor a külhoni magyarok mindig számíthatnak a magyar kormányra, amely őket meghallgatva igyekszik segíteni nekik, hogy minél jobb körülmények között, a szülőföldjükön tudjanak boldogulni.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az arborétum területén Szent II. János Pál pápa emlékére felállított kereszt átadásán az emlékezés fontosságáról és ezzel együtt a magyar nép küldetéséről beszélt. Azt mondta, „számot kell vetnünk a békediktátum következményeivel”, de mindazok ellenére, ami a magyarsággal történt, „felelősségünk”, hogy a Kárpát-medencében élő többi nemzet sebeit is „mi gyógyítsuk be”.

Soltész Miklós szerint azért is emlékezni kell, mert sokan próbálják elfeledtetni a tényeket. Románia nagyobb területet kapott, mint a jelenlegi Magyarország, 10,7 millió embert szakítottak el Magyarországtól, elvették az ország gyárainak felét, vasútvonalainak 60 százalékát, és 92 városát. Az országnak nem volt többé só-, ezüst- és aranybányája. „Elveszítettük fenyveseink 97, lombhullató erdeink 85 százalékát” - sorolta.

Van tehát min szomorkodni, de van „küldetésünk” is. Aki a maga területén tesz a magyarságért, az gyógyít, legyen akár a fák sebeit gyógyító erdész vagy a magyar kultúrát őrző zenész - vélekedett.

Szent II. János Pál pápáról szólva felidézte, az egyházfő egész életében közel állt a természethez. A pápát idézte, aki szerint „amikor az ember hátat fordít a teremtő terveinek, olyan zavart idéz elő, amely óhatatlanul visszahat a teremtés rendjére. Ha az ember nem él békében Istennel a föld maga sem lehet békében.”

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: a Pilisi Parkerdőben számos példa, római utak, kolostorromok és más szakrális helyek bizonyítják, hogy az erdő befogadója, egyben természetes közege is a kulturális emlékeknek.

Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott az „igazságtalan békediktátum” napján Szent II. János Pál Evangélium című versének az igazságról szóló sorait idézte: „az igazság nem olajcsepp a sebre, hogy ne fájjon, ami éget, nem ültetik szamárra, hogy körülvigyék az utcán. Az igazságnak szenvednie s rejtőzni kell” - hangoztatta.

A székelykaput és a keresztet Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök áldotta meg.

A székelykapu és a kereszt állítását a helyi közösség kezdeményezte, a kapu Kádár Ferenc keramikus, fafaragó munkája.

A Budakeszi Arborétumot 1959-ben alapították, korábban az Erdészeti Tudományos Intézet kísérleti telepe működött a területen. A mára több mint 1000 növényfajtát bemutató növénykert meghatározó fajai a nem őshonos tűlevelűek, valamint a Budai hegyekben is őshonos fafajok, mint a hárs, a kőris és a tölgyek.

Ma ugyanazért kell küzdenünk, mint elődeinknek az elmúlt száz évben, vagyis a haza megvédéséért - jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken, amikor a nemzeti összetartozás napján felavatta az Összetartozás házát Csepelen.

Németh Szilárd hangsúlyozta: azt a hazát, kell megvédenünk, „amit nem csak az 1920-ban meghatározott határokon belül, hanem az egész nemzet tekintetében (...) a Kárpát-medencében magunkénak érzünk”.

Az avatáson a politikus felolvasta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének köszöntőjét is. Ebben a házelnök figyelmeztetett: az előttünk álló időkben minden európait utolérhet a 21. századi trianoni terv, azaz a szülőföldön történő politikai alávetettség, gazdasági kifosztottság és lelki megalázottság, amelynek fedőneve nem más, mint az Európai Egyesült Államok.

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP), a XXI. kerület polgármestere arról beszélt, hogy a magyarság határokkal nem megbontható érzését tovább kell adnunk gyermekeinknek, ezt szolgálja a most átadott Összetartozás háza is.

A nemzeti összetartozás napján nemcsak gyászolni kell amiatt, hogy az ország kétharmadát igazságtalanul elcsatolták, hanem arra is emlékezni kell, hogy a magyar mára a Kárpát-medence legerősebb nemzetévé vált népességben, gazdasági és haderőben, kultúrában - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Kecskeméten.

Rétvári Bence a trianoni békeszerződés megkötésének századik évfordulója alkalmából meghirdetett, a koronavírus-járvány miatt azonban egy évet tolódó pedagógusképzési program nyitó rendezvényén kiemelte: annak ellenére történt mindez, hogy 101 évvel ezelőtt „nemzetgyilkossági kísérletet” követtek el az ezeréves magyarsággal szemben.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány korábbi sikeres képzései bizonyítják, hogy nagy igény van olyan sorozatra, amely a nemzeti érdeket szem előtt tartó, Magyarország történetét sokszor a korábbi történelmi szemlélethez képest másként bemutató előadásokat kínál - jelentette ki az államtitkár.

A „trianoni békeszerződés” kifejezéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy „Trianon tény”, de szerződést egyenrangú felek között kötnek, 101 évvel ezelőtt azonban „az egyik fél diktált, a magyar félnek viszont nem volt lehetősége nemzete tagjainak érdekeit képviselni”. A szerződés tehát egyáltalán nem egyensúlyra, hanem a magyarok elnyomására törekedett, ami ezért inkább diktátumnak nevezhető - jelentette ki.

Kiemelte továbbá: a béke alapja az, hogy hosszú távon olyan rendszert hoz létre Európában, amely megelőzi a háborút, „a diktátum azonban belekódolta az európai viszonyokba a második világháborút. Nem békét akart teremteni, hanem a bosszúállás eszköze volt, hiszen a győztes hatalmak bosszút álltak a veszteseken, egyik legnagyobb mértékben Magyarországon” - mondta.

Rétvári Bence szerint történelmet nemcsak intellektuális igényből tanul az ember, hiszen a történelem megismerése elengedhetetlen a nemzeti önkép, szemlélet kialakításához, amely a jövőt is befolyásolja.

Hangsúlyozta: fontos, hogy amikor - végre - Magyarország harminc éve szabad, „ki kell merni lépni a korábban az elnyomók által jóváhagyott történelmi szemléletből, és ahhoz képest teljesen más alapra, nemzeti alapra kell állni”.

A rendezvényen Rétvári Bence a közelgő pedagógusnap alkalmából köszönetet mondott a tanároknak, amiért a koronavírus-járvány idején rugalmasan alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez.

Schmidt Mária történész, egyetemi tanár, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója a Trianonról kezdődő pedagógusképzési programról a közmédiának elmondta: az országos, 30 órás akkreditált programot általános és középfokú oktatási intézmények oktatóinak indítják.

A továbbképzés célja, hogy a részt vevő több ezer pedagógus minél jobban megismerje az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra vonatkozó rendelkezéseit, az ezzel kapcsolatos legújabb hazai és külföldi történeti kutatások eredményeit, illetve a szerződéssel kapcsolatos „legfontosabb tévhiteket és legendákat”. A program bemutatja továbbá azt is, hogy az elmúlt több mint száz év alatt miként jelent meg a közoktatásban a „trianoni trauma” feldolgozása.

Fontosnak nevezte, hogy a fiatalokkal foglalkozó pedagógusokkal átbeszéljék a képzésen az új ismereteket, értelmezési kereteket, és kidolgozzanak olyan új történelemszemléletet, amelyet aztán az oktatásban felhasználhatnak.

Schmidt Mária elmondta, a képzéseknek négy helyszíne lesz: Kecskemét, Balatonkenese, Mezőkövesd és Cegléd.