Őszöd utóélete lett Gyurcsány terrorja

Magyarországon az elmúlt tizenhét évben olyan felvételeket, amelyeken tisztán látszik, hogy rendőrök embereket ütlegelnek, rugdosnak minden alap nélkül, akár a földön fekve is, nem lehetett látni – mondta egy lapinterjúban a 2006-os események kapcsán Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet akkori elnöke. Hozzátette: itt nem arról van szó, hogy néhány esetet levideóztak, hanem arról, hogy olyan brutális cselekményeket is sikerült rögzíteni, amelyek egy jogállam rendőrségétől megengedhetetlen fellépésnek számítanak.

Dénes Balázs arról is beszélt, a tévészékháznál történt eseményeket követően elkezdődött a vizsgálat, kiszedték a rendőrök az esetleges felelősök nevét az anyagból. Holott – tette hozzá – a rendőr neve, beosztása és a szolgálati helye közérdekű adat. Aztán Bene László országos rendőrfőkapitány pökhendien közölte, ő ugyan nem fogja nyilvánosságra hozni Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány válaszát. A Vasprefektus egyébként azzal zárta le az események értékelését, hogy minden szakszerűen és törvényesen történt, majd az azonosítószám nélkül intézkedő rendőrök kapcsán kijelentette, hogy a számok leestek a rendőrök ruházatáról.

A Gyurcsány Ferenc által az őszödi beszédben elmondottak a rendőrség állapotára éppúgy igazak voltak, mint az ország egészére. Ebben szerepet játszott, hogy az MSZP–SZDSZ-kormány már Medgyessy regnálása alatt felszámolta a rendőrségnél a belső ellenőrzés önálló intézményét.

Erről Krőzsel Károly nyugállományú ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság ellenőrzési főosztályának utolsó vezetője beszélt a 2006. október 23-i brutális tömegoszlatás után. Mint mondta: „Ha valami szakszerűtlenül történik, az nem lehet törvényes. A rendőrségnek a társadalom felé azt kell sugároznia, hogy a törvényeket, a jogszabályokat betartja és betartatja. Ez és csakis ez lehet az az erkölcsi alap, amelyre a rendőri tekintély épül. Ha a törvényeket maga sem tartja be, ha átlép rajta, akkor gyengíti a társadalomban az erőszakszervezet tekintélyét.”

A gyurcsányi jogállam természetét mutatta be az a nyílt levél is, amelyet egy ügyvéd, Jávor Béla írt és juttatott el a közjogi méltóságokhoz. Ennek summázata az volt: súlyos probléma egy demokráciában, ha félelemkeltéssel akarnak leszoktatni a gyülekezésről.

Márpedig a Legfelsőbb Bíróság 2010. szeptember 21-én kelt jogerős ítéletében kimondta: „A Kossuth téren tartott demonstráció 2006. október 23-án hajnalban foganatosított feloszlatása jogellenes volt.” A rendőri fellépésnek Jávor szerint egyértelműen megfélemlítés jellege volt, azt sugallták, hogy a jámbor embereknek egy életre menjen el a kedve a gyülekezési jog alkotmányban rögzített gyakorlásától. Mint mondta: „Csak nagyon naiv emberek gondolhatják, hogy a rendőrség pusztán saját szakállára ragadtatta magát ilyen brutális, embereket életveszélybe sodró cselekményekbe.”

Utólag is úgy tűnik, hogy Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke is a naiv emberek sorába tartozott. Amikor 2007 –ben a jogállamiságot ellenőrizendő Budapestre látogatott, a gumilövedékek használatának mellőzését, a civil kontroll megerősítését és az erőszakot elszenvedettek eseteinek kivizsgálását szorgalmazta. Gyurcsány Ferenc és kormánya, amely még két évig hatalmon volt, ezt is elszabotálta, de Brüsszel akkor nem indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen.