Belföld

A családok támogatása az ország érdekeit szolgálja

A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének létrehozásáról szóló törvényjavaslat vitájával kezdte meg munkáját az Országgyűlés csütörtökön.

A családok támogatása az ország érdekeit szolgálja
A kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének létrehozásáról szóló törvényjavaslat vitájával kezdte meg munkáját az Országgyűlés csütörtökön
Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Kósa Lajos (Fidesz) expozéjában kiemelte: a hasonló helyzetben lévők önkéntes alapon szövetkezetet alakíthatnak, és e forma korábbi sikerein felbuzdulva született meg a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének ötlete, szigorúan önkéntes alapon, vagyis aki részt vesz benne, előnyökhöz juthat, de aki nem, azt sem éri hátrány.

Kifejtette: sok kisgyermekes szülő szívesen visszamenne dolgozni, de a munka törvénykönyve nagyon szigorú szabályokat fogalmaz meg, ezért a szövetkezet alkalmasabb keret lehet a számukra. A szövetkezeti forma kiterjesztése a kisgyermekes szülők felé senkinek nem jelenthet problémát, és ha csak néhány ilyen jön létre, már jól jártak, de várhatóan nagy siker lesz - mondta.

Völner Pál igazságügyi államtitkár a kormány nevében közölte: a kormány minden kezdeményezést támogat, amely a családokat segíti.

Dunai Mónika (Fidesz) hangsúlyozta: a családpolitikát gazdagító javaslatokat támogatni kell. A legnagyobb érték a család, így a jelenlegi helyzetben is a családok támogatása szolgálhatja az ország érdekeit - jelentette ki. Kiemelte: a kormány segíti és elismeri a családok erőfeszítéseit, támogatja a kisgyermekes szülők rugalmas munkavégzését, és ez a javaslat is ezt a célt szolgálja. A szövetkezeti forma a tagjainak sokoldalú előnyök biztosítására képes, a tagsági jogviszony rugalmas, nincs munkavállalási kényszer - mutatott rá.

Nacsa Lőrinc (KDNP) kijelentette: a 2010-es családbarát fordulat óta a kormány családtámogató politikát folytat, és ebbe illeszkedik bele a mostani javaslat is. Kifogásolta, hogy jobbikos képviselőtársa nem ismeri el az elmúlt időben elért demográfiai eredményeket, továbbá azt, hogy az ellenzék nem támogatta a családokat segítő intézkedéseket.

Közölte: jelentősen megnövelték a családok támogatására fordított összegeket az elmúlt években. A munka és a gyermeknevelés közötti egyensúly elérését segíti a javaslat, a cél az, hogy az a szülő, aki visszamenne dolgozni, ezt könnyebben megtehesse - magyarázta.

Az egyik előterjesztő, Dunai Mónika (Fidesz) erre válaszolva közölte, nem elég a szövetkezeti törvényt módosítani, a kapcsolódó jogszabályokon is változtatni kell, ezért rendelkeznek a pihenőidőről, az utalványokról.

A kormánypártok azt szeretnék, minél több gyermek szülessen, a javaslat arra reagál, ha egy család úgy dönt, hogy az édesanya hamarabb vissza szeretne menni dolgozni. Ez a lehetőség azoknak szól, akik például egy hónapban csak három órát akarnak dolgozni - magyarázta Dunai Mónika.

Szerinte azt, hogy hatásos-e a kormány családpolitikája, abból lehet lemérni, mekkora a termékenységi ráta. Ismertette: 2011-ben a születési ráta 1,23 volt, 2016-ban 1,49-re emelkedett ez a szám, 2020-ban pedig 1,56-ra. Megjegyezte, nem elégedettek, az adatokon még lehet javítani.

Az ismételten felszólaló Z. Kárpát Dániel arra hívta fel a figyelmet, hogy csökken a szülőképes korú nők száma. A babaváró hitelből mégis kizárják a negyven év feletti nőket - mondta, merényletnek nevezve a rendelkezést. z elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Az előterjesztő Kósa Lajos (Fidesz) zárszavában közölte, javaslata nem nyújt megoldást minden problémára, ami a vitában felmerült, például az áfakérdésre, az adópolitikára vagy az infláció alakulására. Ez egy lehetőséget jelent a kismamáknak - érvelt.

Beszélt a kismama-szövetkezeteknél megszabott munkaidő-korlátozásokról. Ezeket a rendelkezéseket az érintettek speciális élethelyzetével hozta összefüggésbe. Azért van korlátozás, hogy a kismamák ne vállalhassák túl magukat - mondta.

Újabb lépés a szakképzés és a felnőttképzés fejlesztésére

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára emlékeztetett: a 2019 végén elfogadott törvény nyomán 2020. szeptember 1-jétől indult el az új szakképzési rendszer. Ennek bevezetését sikeresnek értékelte, szerinte a szakképző intézmények, a tanulók és a szüleik is nyitottak az új képzési rendszerre, amit mutatnak a jelentkezési számok is.

Ugyanakkor hangsúlyozta: egy képzési-oktatási rendszer sosem lehetett befejezett, folyamatosan fejlődnie kell a kor és a gazdaság igényeihez igazodva, a versenyképesség növelése érdekében. Így fontos, hogy az eddigi tapasztalatok, illetve a szakképzés és a gazdaság szereplőitől érkező észrevételek beépüljenek a szabályozásba - indokolta a benyújtott törvénymódosítást.

Az államtitkár szerint az előterjesztés elfogadásával újabb lépést tesznek a szakképzés és a felnőttképzés további fejlesztésére, a változtatások a hatékonyabb működést és a szélesebb körű feladatellátást szolgálják.

Schanda Tamás ismertette: a szakképzési hozzájárulás rendszerét 2022. július 1-jével kivezetik, de a duális képzést vállaló szervezetek az eddigi kedvezményeket változatlan mértékben továbbra is igénybe vehetik majd. A munkát terhelő adók mértéke így két százalékponttal csökken, évente 250 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál - hangsúlyozta.

Elmondta: a módosítás pontosítja a szakképzési alapfeladat-ellátás fogalmát és egyértelművé teszi, hogy annak mindenkor része a szakmai oktatáshoz kapcsolódó előkészítő évfolyam és a műhelyiskola megszervezése is.  Emellett - folytatta - a javaslat részletesebben meghatározza a szakképzési intézmények gazdálkodását és költségvetését érintő szabályokat.

Az államtitkár kitért arra is: a módosítások megalapozzák a köznevelési rendszertől elkülönülő, önálló szakképzési tankönyvjegyzék létrehozását.  

Továbbá - folytatta - a halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő személyek esetében a módosítás törvényi szinten rögzíti, hogy a tanulói jogviszony keretében nincs korlát meghatározva az ingyenesség tekintetében.

Ismertette: az előterjesztés alapján a jövőben diákigazolványra jogosultak lesznek a szakképző intézményekben tanuló felnőttek is, valamint felnőttképzésben is lehetővé válik a képzési hitel felvétele, amely - hasonlóan a felsőoktatási hallgatói hitelhez - szabad, illetve kötött felhasználásra vehető igénybe.

 
Szükség van a szakképzési és felnőttképzési rendszer finomhangolására

Kállai Mária, a Fidesz vezérszónoka szerint az idő igazolta, hogy a 2019-ben elfogadott szakképzésről és felnőttképzésről szóló törvény átgondolt, rendszerezett és felelősségteljes jogszabály volt, ugyanakkor folyamatosan szükség van a finomhangolásra, módosításokra.    

Hangsúlyozta: fontos elvárás, hogy gyorsan reagáljanak a munkaerőpiaci és a versenyképességi igényekre, beépítsék a gazdasági és szakképzési szereplők észrevételeit.

A kormány kiemelt céljának nevezte, hogy minden munkaképes korú állampolgár számára modern szaktudást nyújtó szakképesítést adnak. Úgy értékelt: a módosítások az egyszerűsítés, a praktikum irányába hatnak.

Kapcsolódó írásaink

Gyurcsány előretolt embere Karácsony

ĀA Századvég Alapítvány elemzéséből kiderül, hogy a főpolgármesternek a bukott kormányfővel való együttműködése a fővárosi politika mindennapjaiban is megmutatkozik