Belföld

Tizenöt éves az őszödi beszéd

Gyurcsány Ferenc ezen a napon ismerte be, hogy lényegében elcsalták a 2006-os választásokat

Tizenöt évvel ezelőtt hangzott el zárt körben, a szocialista frakció tagjai előtt Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde a balatoni kormányüdülőben, amely Magyarországon a rendszerváltozás utáni időszak legsúlyosabb politikai válságát idézte elő.

Tizenöt éves az őszödi beszéd
Hiába bukott meg, még ma is ő a baloldal vezére
Fotó: MH

„Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.

Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a Magyar Szocialista Párt és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit” – ezek voltak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök legemlékezetesebb mondatai, amelyeket zárt körben, a szocialista frakció tagjainak mondott hírhedt balatonőszödi beszédében tizenöt évvel ezelőtt, 2006. május 26-án, a parlamenti választásokat követően.

Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-én szivárgott ki, amelynek következtében Magyarország a rendszerváltozás utáni időszak legsúlyosabb politikai válságát élte át. Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő az előző ciklus kormányzásáról, az ország helyzetéről beszélt övéi előtt, saját értékelése szerint „szenvedélyesen”, valójában trágár módon, beismerve, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció hazugságokkal, a valós adatok eltitkolásával, lényegében választási csalással nyerte meg a 2006-os parlamenti választást, miközben az országot a csőd szélére sodorta. A tömeg a beszéd kiszivárogtatása napján a parlament elé vonult. Másnap kiderült, a kormányfő a botrány ellenére sem mond le.

Szeptember 18-án, hétfőn a Magyar Televízió vezetése – akik a Kossuth és a Szabadság téren összegyűlt több tízezres tömeget kilencszáznak hazudták – nem volt hajlandó beolvasni a tüntetők petícióját, ami után a tömeg megostromolta a székházat. Kezdetben kővel dobálták az épületet, több autót felgyújtottak, végül összecsaptak a rendőrökkel is, és elfoglalták a székházat.

Az őszödi beszéd utáni tüntetéseken a rendőrség rátámadt a demonstrálókra
Az őszödi beszéd utáni tüntetéseken a rendőrség rátámadt a demonstrálókra
Fotó: MH

Késő este kiürítették a Szabadság teret, a következő napokban, hetekben pedig egyre brutálisabb módon fojtotta el a rendőrség a megújuló utcai tüntetéseket. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján, október 23-án a rendőrség rátámadt a békés demonstrálókra.

A beszéd nyomán kirobbant tüntetéseken a rendőrség brutálisan rátámadt a demonstrálókra
A beszéd nyomán kirobbant tüntetéseken a rendőrség brutálisan rátámadt a demonstrálókra
Fotó: MH

Az évforduló legvéresebb eseménye az volt, amikor a Deák téren és az Astoria környékén a Fidesz ünnepi megemlékezésén részt vevő több tízezres tömegre lovasrohamot vezényeltek, könnygázgránátokkal és gumilövedékekkel támadtak a békés demonstrálókra súlyos, életveszélyes és maradandó sérüléseket okozva.

Az évforduló legvéresebb eseménye az volt, amikor a Deák téren és az Astoria környékén a Fidesz ünnepi megemlékezésén részt vevő több tízezres tömegre lovasrohamot vezényeltek
Az évforduló legvéresebb eseménye az volt, amikor a Deák téren és az Astoria környékén a Fidesz ünnepi megemlékezésén részt vevő több tízezres tömegre lovasrohamot vezényeltek
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Gyurcsány – akit pártja és annak koalíciós partnere a bizalmi szavazáson megerősített tisztségében – csak 2009. márciusban kényszerült lemondani, az általa folytatott gazdaságpolitika teljes csődje és az akkorra már óriásira nőtt társadalmi ellenszenv hatására, amely személyét illetően máig nem változott, mégis újra a baloldal vezetőjévé tették.

Az őszödi beszéd utáni tüntetéseken a rendőrség rátámadt a demonstrálókra
Az őszödi beszéd utáni tüntetéseken a rendőrség rátámadt a demonstrálókra
Fotó: MH

A magyar történelem egyik legszégyenletesebb beszédében ugyancsak hírhedtté váltak a bukott miniszterelnök alábbi mondatai: „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este. Nem akarom tovább csinálni. Vagy megcsináljuk, és van hozzá egy emberetek, vagy mással kell csinálni” – zsarolta párttársait Gyurcsány, aki a választási csalást is beismerte a baloldali sajtóban csak „igazságbeszédként” emlegetett szónoklatában.

„Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen” – vallotta be Gyurcsány, miként verték át a választókat, és tegyük hozzá, az Európai Uniót is. S itt beszélt arról is, mire készülnek valójában: az adóemelésekre, a vizitdíj és a kórházi napidíj, a tandíj bevezetésére.

Gyurcsányné Dobrev Klára, az Európai Parlament alelnöke még most, évekkel később is mentegeti a brutálisan fellépő rendőröket, és ezáltal férjét is: nemrégiben egy interjúban úgy fogalmazott, az utcai összecsapások során „nagyon sok rendőr megsérült, több rendőr sérült meg súlyosan, mint tüntető”.

Tévedésre épül a DK rezsiprogramja

Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelölt jelöltje újra zászlójára tűzte pártja 2018-as „közműminimum” nevű rezsiprogramját, amely Gyurcsány Ferenc által már ismertetett javaslat, és két ismert baloldali politikai termék – az alapjövedelem és a luxusadó – szellemiségét kapcsolná össze – áll a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzésében. Az ötlet azonban hibás megközelítésre épül, mert a legszegényebb háztartások nagy része nem gázzal vagy árammal fűt, hanem egyéb tüzelőanyagokkal, így a transzfer nem a rászorulóknak kedvezne.

Másrészt az áremelés főként az alacsonyabb energiahatékonyságú infrastruktúrával rendelkező, közép- és alsóbb osztálybeli nagycsaládosokat érintené. Végül, a javaslat szembemegy a klímavédelem célkitűzéseivel is.

(SNZs)

Kapcsolódó írásaink