Belföld

„A mi dolgunk érvényt szerezni a kormányzati döntéseknek”

Józsefváros káptalanfüredi gyerektábora felújításának befejezése érdekében semmi nem történt az új baloldali városvezetés színre lépése óta. Sőt lassan már azt is kétségbe kell vonnunk, hogy szándék lenne a tábor befejezésére– mondta lapunknak Sára Botond

Ha megszületik egy jogszabályellenes döntés az önkormányzatokban, akkor nincs más lehetőség a kormányhivatal számára, minthogy elindítsa a törvényességi felhívást – jelentette ki a Magyar Hírlapnak adott interjújában Sára Botond. Budapest Főváros kormánymegbízottja hangsúlyozta, a koronavírus-járvány okán a kormányhivatalok egy igen nehéz időszakon vannak túl, de bebizonyosodott: el tudják végezni az éppen priorizált projekteket úgy, hogy az alapfeladatok sem maradnak ellátatlanul.

– Miként veszik ki a részüket a kormányhivatalok a koronavírus-járványban?

– Minden olyan döntés területi végrehajtása, amelyet a pandémia miatt létrejött operatív törzs vagy a kormány meghoz a kormányhivatal, illetve a mellettük működő védelmi bizottságok feladata. Legyen az a védekezésre szánt eszközök szétosztása, a karanténhatározatok megírása, a tesztelések, a vakcinaallokáció és az idősotthonokat felkereső mobil oltócsapatok megszervezése, adminisztrációs teendők, a bértámogatások elbírálása, vagy jelenleg a védettségi igazolványokkal kapcsolatos feladatok koordinálása.

– Ki az, aki koordinálja ezen feladatokat?

– A kormánymegbízott nemcsak a kormányhivatal, a védelmi bizottság vezetője is. Az elnök által felhatalmazott embereknek pedig – épp az egyedi döntések okán – rendkívül magas jogosítványai vannak. Azt kell, hogy mondjam: míg békeidőben egy védelmi titkárság öt-tíz emberrel el tud működni, most a kormányhivatalok humánerőforrásának jelentős részét át kellett a védekezési feladatok végrehajtása érdekében irányítani.

– Hány emberről van szó?

– A fővárosi kormányhivatalnál mintegy ötezer-ötszáz fő dolgozik, ebből ötszáz és ezer között van azon munkatársak száma, akik a rendes munkavégzés mellett vagy attól eltérően pandémiás feladattal foglalkoznak. Az előbb említett védettségi igazolványok ügyében például ez normál hétköznapokon közel kétszáz ember átirányítását jelenti a különböző részlegektől kezdve a kormányablakokon át egészen a szervezési és informatikai főosztályokig.

Azonban mindezen túl rendkívüli munkavégzésben, így hétvégén több mint ezer ember foglalkozik ezzel. Ugyanez igaz az oltások megszervezésére, hiszen minden háziorvoshoz kivisszük személyesen a készítményeket.

Minden olyan beavatkozási igényt, ami felmerül az oltási héten, ugyancsak mi tartunk kézben, elég csak a kórházakon belüli vakcinációs pontok kialakítására vagy az oltóanyagok átszállítására gondolni, hiszen ilyen élethelyzet az egészségügyi ellátásban legutóbb az ötvenhatos forradalom idején alakult ki. Emellett, ha kell, adminisztrátorokkal is tudjuk segíteni az intézményeket, célunk ugyanis a folyamatok zökkenőmentes koordinálása.

– Mindezek fényében hogyan értékeli az elmúlt másfél évet?

– Ez egy nagyon nehéz időszak mindannyiunk számára, de azt gondolom, hogy a járvány elleni küzdelemnek jobb volt aktív részese lenni, mintsem passzív várakozója. S bár én csak másfél éve vagyok kormánymegbízott, számomra mégis bebizonyosodott: olyan anyahajó vagyunk, amit lehet gyorsan forgatni. El tudjuk végezni az éppen priorizált projekteket úgy, hogy az alapfeladatok nem maradnak ellátatlanul. A kormánytisztviselők rendkívül gyorsan tanulnak, alkalmazkodnak az új kihívásokhoz.

– Új kihívásnak tekinthetjük a bértámogatások elbírálását is, ahol volt egy kis megcsúszás.

– Budapest tekintetében harmincmilliárd forint felett jár az az összeg, amely már kifizetésre került több mint ötvenháromezer munkavállaló részére. Ezen kérelmeknek a feldolgozása szintén komoly átcsoportosítást igényelt. Ugyan az elején valóban történtek késedelmek, azok inkább technikai problémák miatt történtek – hiszen óriási volt a hirtelen jött igény.

A bértámogatásokról szóló kormányrendeletet például úgy kellett módosítani, hogy az elszámolás utólagos legyen. A legnagyobb kihívás azonban az informatikai rendszer, ez a szűk keresztmetszet az idő tekintetében, s nem a humánerőforrás.

– Gyakorta elhangzik a politikai részrehajlás vádja, amint a kormányhivatalok törvényességi felhívást tesznek közzé egy-egy véleményes önkormányzati döntést követően. Legutóbb például kilenc ellen­zéki vezetésű helyhatósággal szemben. Ugyanakkor látható az is, a legtöbb esetben épp a baloldali önkormányzatok feszegetik a határokat. Hogy látja ön mindezt?

– A kormánymegbízottnak többek között az a dolga, hogy a kabinet által hozott döntések társadalompolitikai céljai teljesüljenek. Az említett esetben azt kell mondjam: a kormányzat hozott tavaly év végén egy olyan döntést, amelyben megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy az akkori mértékekhez képest 2022. január 1-ig további terhekkel sarcolják a lakosokat. Ez vonatkozik díjemelésekre, új adónem bevezetésekre, illetve a fizetésre kötelezettek kibővítésére.

A jobboldali kabinet célja az volt, hogy ebben a nehéz helyzetben ne rójon terheket a családokra, hanem épp ellenkezőleg: segítse a meglévő terhek elviselését. Ugyanakkor a baloldali vezetők – elég csupán a Bokros Lajos-, Gyurcsány Ferenc- és a Bajnai Gordon-féle megszorításokra gondolni – válsághelyzetben mindig elvették az emberektől a pénzt. Mivel ez egy kormányrendelet, a kormányhivataloknak felügyeleti jogköréből adódóan be kell azt tartatnia, illetve vizsgálni kell a társadalompolitikai kimeneteleket is, a törvényben szereplő célokat ugyanis el kell érni.

Az, hogy a nyolc budapesti baloldali kerület és a Fővárosi Önkormányzat szándékosan hagyta figyelmen kívül a kormányrendeletet, vagy a jegyzők figyelmét kerülte el, irreleváns, de nekünk nem is kell ezzel foglalkozni. A mi dolgunk, hogy érvényt szerezzünk ennek a kormányzati döntésnek, most is ez történt.

– Hogy működik a törvényességi felhívás?

– Miközben a baloldali polgármesterek nagy nehezen, de elismerik, hogy valóban emeltek lakbért, közterülethasználati díjat, vagy csak kibővítették a parkolásidíj-fizetők körét, addig azzal vádolják a kormányhivatalokat, hogy politikai támadást intéznek, hogy azok miért nem szóltak előre. Természetesen a kormányhivatalok tudnak szakmai segítségnyújtást kínálni a helyhatóságok felé, de csupán a döntéshozatal előtt, és csak kérésre. Megjegyezném: van olyan baloldali önkormányzat is, amely élt ezzel.

Azonban, ha megszületik a jogszabályellenes döntés, akkor nincs más lehetőség a kormányhivatal számára, mint hogy elindítsa a törvényességi felhívást. Ez azt jelenti, hogy a hivatal felhívja a figyelmet a törvénytelen döntéshozatalra, és harminc napon belül az önkormányzatnak el kell döntenie, hogy hatályon kívül helyezi, megszünteti, módosítja a rendeletet, vagy jelzi, hogy nem ért egyet a felhívással. Utóbbi esetben a bíróság mondja ki a végső szót.

– Mi a véleménye arról, hogy a parkolási rendeletek szabálytalan módosítása nyomán számos baloldali kerület visszakozott, de Pikó András és Karácsony Gergely nem?

– A fizetős parkolás újraindulásával élesedett ez a kérdés, sokan meg is kerestek az ügyben. Az I., a VII. és XI. kerületi polgármesterek úgy tűnik, jobb belátásra tértek, és a felhívásra módosították a korábbi döntésüket. Ezzel tulajdonképpen elismerték, hogy korábban jogszabályellenes döntést hoztak.

Más a helyzet a józsefvárosi és a főpolgármester esetében. Előbbi szerint rendben van a parkolási kedvezmény jogszabályellenes csökkentése a járvány idején, ez ügyben majd a bíróság fog dönteni. Karácsony Gergely pedig láthatóan azt hiszi, rá nem vonatkoznak a szabályok, hiszen válaszolni sem hajlandó. Neki ismételt felhívást küldünk, és ha az sem segít, kénytelenek leszünk a további lépéseket is megtenni.

– Józsefváros korábbi vezetőjeként miként vélekedik a baloldali vezetésű kerületek folytonos forráshiányra való hivatkozására?

– Nemcsak az önkormányzatoknak, az államnak is kevesebb a bevétele a pandémia okozta gazdasági válság miatt. A kormányzat ennek ellenére nem megszorít, hanem segítséget nyújt, gondolok például a családtámogatások bővítésére, a hitelmoratórium fenntartására vagy a bértámogatásokra.

De, mint egykori polgármester, ki tudom jelenteni: nem igaz, amit a baloldali vezetők állítanak. A nyolcadik kerületi önkormányzatnak idén huszonnyolcmilliárd forintos főösszegű büdzséje van, soha nem volt ekkora. Ugyancsak nem kapott még a Pikó András vezette kerület akkora állami támogatást, mint idén. Mégis arról beszélnek, hogy működésre sincs pénz.

– De akkor hova mennek az ön által említett befolyt összegek?

– Egyértelmű, hogy a 2022-es választások kampányára gyűjtenek.

– Mely területek igényelnének azonnali beavatkozást Józsefvárosban?

– A köztisztaságot, valamint a közbiztonságot mindenképp rendbe kellene tenni. Ezekre korábban nagyon sok forrást biztosítottunk, a józsefvárosiakat ugyanis nagyon foglalkoztatta, ha kimennek az utcára, ne essenek el a szemétben és biztonságban érezhessék magukat. Nekünk ez mindig prio­ritás volt, most pedig azt látjuk, hogy ezek a területek vannak legjobban elhanyagolva.

A rendőrségnek nyújtott támogatás elenyésző, mennek is el a rendőrök a kerületből, és emiatt a közbiztonság komoly romlást mutat. A Fidesz-KDNP ideje alatt soha nem voltak olyan bandaháborúk, mint amilyenek történtek a közelmúltban például a Práter utcában. Visszatértek Józsefvárosba a drogkereskedők, a hajléktalanok, holott Pikó András ugyancsak nem ezt ígérte kampányában.

– Mennyire szolgálta volna a közbiztonságot a Teleki téri drogambulancia?

– Karácsony Gergely főpolgármester és Pikó András olyan intézkedést hoztak volna, amelyről senkit nem kérdeztek meg. Józsefvárosban ugyan fenntartanak úgynevezett részvételiségi irodát több száz millió forintért, de ezzel csak a korábbi kampányaktivistákat fizetik ki.

Véleményem szerint ez az ügy legalább egy kerületi konzultációt megért volna. Ezen felül a tűcsereprogram beigazolta azt, hogy nem jó bevinni e projekteket sűrűn lakott közösségek közé, mert ahol kínálat van, ott meg fog jelenni a kereslet is. S azért a Teleki tér környékén családok, gyermekek is laknak, iskolák, óvodák találhatóak ott, tehát a tűcsereprogram korábbi eltörlése jó döntés volt.

Bár a polgármester látszólag visszakozott a témában, valójában továbbra is tervezik a központ megnyitását, csak más helyszínen a kerületben. Sőt, a Teleki teret sem kímélik meg teljesen, hiába a lakók nemleges álláspontja, az úgynevezett „józankávézó" megnyitását továbbra is erőltetik. Sajnos közel sem oldódott meg a helyzet.

– Ugyanakkor pont kerülhet a káptalanfüredi tábor ügyére?

– Sajnos közel sem. Józsefváros káptalanfüredi gyerektábora felújításának befejezése érdekében semmi nem történt az új baloldali városvezetés színre lépése óta. Sőt lassan már azt is kétségbe kell vonnunk, hogy szándék lenne a tábor befejezésére. Ugyanis nemhogy tábor nincs, érdemben már a strand sem használható, miután vitorlások jelentek meg a parton, és valamifajta kikötő is épül.

A városvezetés összevissza kamuzik az ügyben, furcsa szerződések kerültek elő, és egymásnak teljesen ellentmondó információk vannak azzal kapcsolatban, hogyan és mennyi időre adta oda az önkormányzat vitorlásoknak a strand egy jelentős részét. Bármi is van az ügy mögött, sajnos a józsefvárosi gyerekek isszák meg a levét.

Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy az Alapítvány a Polgári Józsefvárosért szervezésében négyszáz gyermeknek a nyaralását biztosítjuk a nyáron Balatonfüreden. Nem fogjuk hagyni, hogy a baloldali városvezetés bénázása miatt maradjon el a nyári tábor Józsefvárosban.

Kapcsolódó írásaink