„Emberszagú” tudomány

Mint fogalmazott, munkatársaival együtt mindannyian hívő katolikusok, akik úgy tekintenek saját kutatási területükre, mint a lehetőségre, amikor a tudományos eredményeket az emberi és társadalmi értékek jegyében kamatoztatni lehet.

Kétféle módon működünk: egyrészt visszacsatoljuk kutatásainkat a teológiába és etikába, másrészt pedig új módon tekintünk saját diszciplínánkra is, és fölvállaljuk, hogy hiányterületekkel is foglalkozunk – mondta. Hogy ez pontosan milyen témákat jelent, azt az elmúlt egy év programsorából is kiolvashatjuk.

Bár a tavalyi év már a pandémia jegyében telt, meglepően sok és szerteágazó programot szerveztek meg az emberi élet értelmére irányuló logoterápia témájától a családi vállalkozások kutatásán át John Henry Newman bíboros örökségéig. Egyetlen közös nevezőjük van, amit Frivaldszky János úgy definiált, hogy „fontos, hogy emberszagú kérdéseink és az embert valóban szolgáló válaszaink legyenek”. Ennek jegyében került sor például egy kerekasztal-beszélgetésre is, amely azt boncolgatta, hogy vajon keresztény szempontból jut-e a városnak valamiféle kiemelkedő szerep az igazi emberi közösségekben.

Hiánypótló a Nemzetközi Közszolgálati Egyetemmel közösen működő, háború és béke kapcsolatával foglalkozó kutatócsoport is, amely nemzetközi fórumon biztosított lehetőséget afrikai papoknak, hogy megosszák tapasztalataikat a fegyveres konfliktusokról, de a katolikus egyház békét segítő munkájáról is – idézte föl Frivaldszky János.

A kutatóközpont következő programja egy kétnapos nemzetközi természetjogi konferencia lesz május végén, amelybe az érdeklődők online, az egyetem honlapjáról kapcsolódhatnak majd be.