A járvány pozitív hozadéka, hogy kedvezőbb a pedagógusok megítélése

– Tapasztalataik szerint a járvány magyarországi megjelenése óta mi viseli meg leginkább a családokat?

– Egyértelműen az, ha minden óvintézkedés ellenére a koronavírus-járvány miatt elveszítik egy családtagjukat, vagy a családban súlyos egészségügyi problémák alakulnak ki. Mindannyian nehezen viseljük a bizonytalanságot, ami elsősorban a fertőződéstől és az annak rövid és hosszú távú következményeitől való félelemből fakad. Mindezt az egész világon jelentősen fokozza az egzisztenciális biztonság, a munkahely elvesztésétől való aggály is. Nem véletlen, hogy a magyar kormány a pandémia egészségügyi kihatásainak visszaszorítását célzó intézkedései mellett kiemelt figyelmet fordít a munkahelyek megőrzésére, a közép- és kisvállalkozások támogatására.

– Érzékeltek fordulópontot az egymást követő hullámok során?

– Az oltási program előrehaladtával kezd visszatérni a bizakodás az emberek életébe, bár a koronavírus mutánsváltozatainak terjedése miatt teljesen nem múlt el a családtagjaink iránt érzett aggodalom. Az intézetünk által végzett felmérések azt mutatták, hogy az emberek életében tavaly és idén tavasszal is egyszerre voltak jelen az egészségügyi és az egzisztenciális félelmek, amelyek közül a harmadik hullám idején hangsúlyosabb volt a megbetegedéstől való aggodalom.

Ennek ellenére az emberek többsége úgy gondolta, hogy az újraindítási intézkedések meghozatalakor a járványügyi és a gazdasági mutatókat egyszerre kell figyelembe venni. Még akkor is, ha például a szülők több mint háromnegyede féltette a gyermekét a megbetegedéstől.

– Milyen lehetőségeket mérlegelnek általában a családok?

– Folyamatosan azt keresik, milyen eszközökkel tudják családtagjaik egészségét, szeretteik biztonságát leginkább megóvni. Ahhoz, hogy a lehető legjobb döntések szülessenek, és minél többen elkötelezzék magukat az oltás mellett, nélkülözhetetlen, hogy az emberek megbízható, hiteles információk birtokában legyenek. Ezért rendkívül károsak a fake newsok vagy egy-egy elbizonytalanító nyilatkozat, félmondat. Ezek visszaszorítása, az álhírekkel szembeni hatékony fellépés most talán fontosabb, mint valaha.

– Az imént említett felméréseik arra is rámutattak, miként tudtak úrrá lenni a gondokon a családok? Gondolunk itt a gyerekek felügyeletére a digitális oktatással összefüggésben, a tananyag elsajátítására, a munkából kieső vagy munkahelyüket elveszítő családtagok jövedelmének pótlására, a munka nélkül maradt családtagok lelki támogatására, a korlátozások betartására, a mozgásigény pótlására vagy akár a bevásárlásra.

– Kutatásaink rámutattak, hogy a gyermekes családok az otthoni tanulás megszervezését saját bevallásuk szerint „enyhén nehéznek tartották” (az ötfokú skálán 2,1 volt az átlag, ahol az egyes jelentette azt, hogy „egyáltalán nem okozott a távoktatás nehézséget” – a szerk.), ugyanakkor minél több gyermek volt egy családban, annál nagyobb gondot okozott a köznevelési intézmények bezárása.

A legfőbb problémát természetesen a munkahelyi kötelezettségek ellátásának kérdése jelentette, hiszen annak ellenére, hogy jelentősen megnőtt az otthoni munkavégzés aránya, sok szülő hosszú távon nem tudott a munkahelyétől távol maradni, ezért különösen nehéz volt a digitális oktatás idejére a gyermekfelügyelet megoldása. Akik viszont otthon tudtak maradni a gyermekükkel, azok kilencven százaléka nem igényelt segítséget az otthon tanuláshoz.

– Vizsgálódásaik pozitív változásokat is feltártak?

– A járványhelyzet miatt a szülők jobban érdeklődtek az iskolai feladatok, az iskolából kapott hírek iránt, közel kétharmaduk naponta, ötödük gyakran. Többségük rendszeresen tanult is gyermekével. E rendkívüli állapot eredményeként kedvezőbb a pedagógusok megítélése, nőtt a presztízsük, valamint elterjedtek és beváltak a pedagógiában új tanítási módszerek – mindezek a válság pozitív hozadékának tekinthetők.

– Összességében hogy látják, a járvány összetartóbbá vagy széthúzóbbá tette a magyar családokat?

– A kutatások szerint amióta hazánkban megjelent a koronavírus-járvány a magyarok hetvenegy százalékánál a családon belüli kapcsolatok nem változtak meg. Közel negyedüknek inkább javultak is. A megkérdezettek alig négy-öt százaléka mondta, hogy romlást tapasztalat a családi kapcsolataiban. Ez is azt mutatja, hogy amikor baj van, a családtagok összezárnak, mindenki leginkább a családtagjaira számíthat.

– Tapasztaltak véleménykülönbséget egyes témakörökben az egymást követő járványhullámok során?

– Az első és a harmadik hullám közötti változásokat jól mutatják, hogy a magyarok közel háromnegyede mondta 2020 áprilisában, hogy kifejezetten jól élte meg az otthon töltött közös időszakot, csupán hat százalék gondolta, hogy az új helyzetet rosszul viselte. Idén márciusban azonban az embereknek már csak a fele élte meg pozitívan az otthon töltött időt, miközben csaknem háromszorosára nőtt azok száma, akik úgy érezték, hogy már rosszul viselik a kényszerű otthonmaradást. Az első hullám tehát kevésbé terhelte le az embereket.

– A kormány milyen eszközökkel tudott segíteni a családokon a járvány alatt?

– Hosszan sorolhatnánk a veszélyhelyzeti módosító intézkedéseket, amelyek a könnyebb adminisztrációt segítették és kitolták a veszélyhelyzet ideje alatt életbe lépő határidőket. Itt említhetem a lejáró gyed- és gyesellátások meghosszabbítását vagy az otthonfelújítási támogatást érintő könnyítéseket. Emellett az otthonteremtési, otthonfelújítási program, a hitelmoratórium és a családtámogatások meghosszabbítása is kézzelfogható segítséget jelentett a családoknak.

– Hogyan tudtak a kisebb településekre eljutni a támogatások? Sokaknak okozott ugyanis gondot például a digitális oktatás, az eszközök biztosítása.

– A digitális oktatás a legtöbb szülőnek nem okozott nagyobb nehézséget, de tény: ahol több gyermek online oktatását kellett megoldani, ott problémát jelenthetett a megfelelő eszközök hiánya. Ez leginkább a kisebb településen élő nagycsaládokban fordult elő. Ugyanakkor a kormány, ahol igény mutatkozott rá, biztosította a digitális oktatáshoz szükséges eszközöket és az ingyenes internetet, ami hatalmas segítséget jelentett.

A járvány során a hátrányos helyzetű diákok lemorzsolódása ellen küzdő csaknem tízezer pedagógus pluszjuttatásban részesült. Emellett a korábbi kedvezmények is ugyanúgy a gyermekek rendelkezésére álltak az ingyenes tankönyvektől az ingyenes gyermekétkeztetés biztosításáig.

– Az imént említette a kistelepüléseket. Van arról információjuk, hogy a hátrányos helyzetű településeken milyen az oltási hajlandóság annak fényében, hogy a kormány szerint a járványt az oltással lehet legyőzni? A kormány milyen eszközökkel tudja ezekben a térségekben az oltakozási kedvet növelni?

– Az oltási hajlandóság folyamatosan javul, viszont tény, hogy a hátrányosabb helyzetű településeken élők és az alacsonyabb iskolai végzettségűek között kisebb a regisztráltak száma. Ezért a kormány oltási kampányához számos civil szervezet csatlakozott az oltási hajlandóság növelése érdekében.

A felzárkózó településeken közreműködnek a regisztrációhoz nyújtott technikai feltételek biztosításában, e-mail-címek létrehozásában, okostelefonról működtetésének magyarázatával, továbbá eszköz- vagy internetelérés hiányában segítenek számítógép és internetkapcsolat biztosításával. A felzárkózó településeken létrehozott Jelenlét Pontok mellett a Tanodák és Biztos Kezdet Gyerekházak is bekapcsolódtak a regisztráció segítésébe.