Belföld

Tarlós: Folyamatos a sötét ferdítés

„A főváros támadóállást vett fel, esze ágában sem lesz soha semmiért felelősséget vállalni”

Az óbudai Flórián téri felüljáró felújításának csúszása ügyében Karácsonyék arra hivatkoztak, hogy a főváros mintegy hárommillió négyzetméter út, száz kis híd, felüljáró és kétezer kilométernyi vízcsőhálózat felújításával van elmaradásban, mivel a korábbi városvezetés a szükséges összegek egytizedét sem fordította e célra. Tarlós István, korábbi főpolgármester visszautasítja a vádakat.

Tarlós: Folyamatos a sötét ferdítés
A Demszky–Gy. Németh-időszakban egyetlen nagyobb felüljárót újítottak meg – mondta lapunknak a korábbi főpolgármester
Fotó: MH

– Meglepő, hogy az új városvezetés megválasztása után másfél évvel áll elő ilyen vádakkal...

– A klasszikus napóleoni idézet szerint a legjobb védekezés a támadás. A főváros ilyen támadóállást vett fel, eszük ágában sem lesz soha semmiért felelősséget vállalni. Nekünk 2010-ben és utána sem volt módunk senkit se kérdezgetni, hiszen Demszky azonnal külföldre spriccelt, Gy. Németh pedig felszívódott. Nekem mindig azt mondták: ne mutogass vissza! Most úgy tesznek, mintha mi tele lettünk volna pénzzel, ami valótlanság is, ostobaság is.

Sokszor elmondtam már, és csak az nem tudja, aki nem akarja tudni, mi várt ránk akkor. Ahogy azt is, milyen mérhetetlenül csekély teljesítményt nyújtottak, milyen elmaradások voltak 1990 és 2010 között. Ennek ellenére tavalyelőtt sok pénzt hagytunk a kasszában, és szemérmetlen csúsztatás, hogy az mind le lett volna már kötve. Most az folyik, mint a Lánchíd esetében, de a hármas metró klimatizálása ügyében is folyamatos a sötét ferdítés.

Még három évig azt fogjuk hallani, hogy a városvezetés semmiről nem tehet. Ami az útfelújításokat illeti, annyit újítottunk fel, amennyire futotta. Emlékszünk még, hogy Demszky a saját ablaka alatt dudált tiltakozásképp az utak állapota miatt. A Demszky–­Gy. Németh-időszakban szabálytalanságok miatt az unió közel milliárdos nagyságú összeget vont el a budapesti útépítési keretből. Ami a hidakat és felüljárókat illeti: Budapesten tizenhárom Duna-híd van, ebből négy nem a fővárosé és 294 felüljáró, ebből körülbelül tucatnyi a nagy jelentőségű, például a népligeti, a csömöri, a Ferdinánd híd, a Nyugati téri, a Baross téri, a Ferihegyi út–Határ úti, vagy a most emlegetett Flórián téri felüljáró. Van még 78 aluljáró is.

A Duna-hidakat és a nagy felüljárókat a BKK újítja fel, a Budapest Közút inkább karbantart, javít. Annyit tettünk, amennyit tudtunk. Csak a karbantartásra évi egy-két milliárdra lenne szükség, nekünk évi 250 millió körüli összegnél többre nem futotta.

– Milyen felújításokat tudtak végrehajtani?

– A felüljárókat illetően az általuk említett 117-es számot nem tudom, honnan veszik. Viszont a Demszky–Gy. Németh-időszakban tudomásunk szerint egyetlen nagyobb felüljárót újítottak meg. Ezek a felüljárók általában feszített vasbeton szerkezetűek és mind legalább harmincöt–negyven éves, de van olyan is, amelyik még a háború előtt épült. Jellemzően a hídtest végein, a saruk alatt kezdenek kopni, úgy mondják „lebeg” a végük.

Mi a szűkös források ellenére a nagy felüljárók közül teljesen felújítottuk a Sibrik Miklós utcait, amit szélesítettünk is, a Kerepesi úti „százlábú” felüljárót és részlegesen a BAH-csomóponti, valamint a Nyugati téri műtárgyakat. A Budapest Közút a szükséges ellenőrzéseket és kisebb javításokat folyamatosan végezte. A Flórián téri felüljáró újjáépítésére kiírtuk a tendert, de túl magas ajánlatok jöttek. Már veszélyelhárításról van szó, és a választás óta 568 nap telt el. A kasszában pedig a 2019-es átadáskor kétszázmilliárd forint volt. Miről beszélnek?

– A vízcsőhálózat említett tekintélyes mértékű felújítási elmaradása megalapozott?

– Ebben az esetben is bizonyítják a szakértelem hiányát, és persze, hogy csúsztatnak. A Demszkyék által külföldieknek elkótyavetyélt Vízműveket 2012-ben vissza kellett vásárolnunk, ami 15,3 milliárd forintba került. A külföldi cég, vállalásával ellentétben, másfél évtizeden át elhanyagolható mértékben végzett felújítást, karbantartást. A kétezer kilométernyi felújítási elmaradás ostobaság, Budapestnek hozzávetőleg 5400 kilométer gerincvezetéke van. A csövek állapota egyébként nem feltétlenül korfüggő.

Viszonylag sok még a kevésbé kívánatos eternitcső, ugyanakkor vannak nagyon öreg, klasszikus építésű csövek, amelyek ma is jó állapotúak. A Bródy Sándor utcában például a gerincvezeték száznegyven éves, és megfelelő állapotú. Hazai és nemzetközi sztenderdek szerint évi egy százaléknyi cső felújítása indokolt. Ez a visszavásárlástól számítva mintegy 350 kilométer lenne. Hol van ez a kétezertől? Ráadásul 2010 óta a Vízművek közel száz kilométert felújított. Az egykori hatvanezer ólomcsőbekötésből mára csak körülbelül háromezer maradt.

Buda­pest csatorna-gerinchálózata ma mintegy 4500 kilométer. Ebből mintegy 3900 kilométer szennyvíz, illetve egyesített rendszerű. A főváros a kerületektől 2002-ben átvette a fejlesztéseket, de 2010-ig gyakorlatilag nem épített csatornát. Mi kilenc év alatt 404 kilométer gerinccsatornát építettünk, és visszaszereztük a városnak aközponti szennyvíztisztítót.

Ez utóbbit a Vízműveknek adtuk, és nem a Csatornázási Műveknek, mivel az FCSM-et Demszkyék szintén részben külföldi tulajdonba adták a menedzsment joggal együtt, és azt még nem sikerült visszaszerezni. Nem akartuk a Központi Szennyvíztisztítót is külföldi befolyás alá helyezni. Egyébként kezdeményeztem az FCSM visszavásárlását, és a tervem az volt, hogy összevonjuk a két „vizes” céget.

Kapcsolódó írásaink