A Momentum lendületesen halad a kispártiság útján

Az elmúlt pár hónapban a Fidesz támogatottsága még a baloldalhoz köthető közvélemény-kutatások szerint is érezhető mértékben nőtt. Szintén látszik a felmérésekből az is, hogy az emberek többsége elégedett a kormány járványkezelésével, az oltási programot pedig az emberek elsöprő többsége sikeresnek tartja – mondta lapunknak Deák Dániel politológus.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint európai szinten is szinte példa nélküli módon őrizte meg a kormánypárt támogatottságát a járvány során. Hozzáfűzte, nincsen ez így minden országban: Németországban például a kormányzó CDU/CSU támogatottsága szabadesésben zuhant az utóbbi hónapokban.

A politikai elemző úgy véli, mindez azt mutatja, hogy a baloldal politikai szempontból nem tudott profitálni a koronavírus-járvány okozta krízishelyzetből, a védekezés és az oltakozási folyamat állandó támadásával saját magukat lőtték lábon, csupán a baloldali pártok közötti erőviszony változott. Mint Deák fogalmazott, látványos jele ennek a Momentum gyengülése, amely párt ma már tíz százalék alatti kispárttá kezd zsugorodni.

Ez főként Fekete-Győr András tragikusabbnál tragikusabb megnyilvánulásainak következménye, a pártelnök ugyanis az utóbbi hónapokban rendre szembe ment még a saját szavazóik elvárásaival is. Utalt rá, hogy a mélypont a Partizánnak adott interjúja volt, amellyel gyakorlatilag kiírta magát a komolyan vehető politikusok sorából, ma már senki sem számít arra, hogy reális esélye lenne a baloldali előválasztáson bejutni a három résztvevős második fordulóba.

Emellett – folytatta Deák Dániel – a Momentum pozíciói is jelentősen gyengültek, várhatóan a DK–Jobbik–MSZP mellett nem fog sok egyéni körzet jutni a pártnak, rá­adásul a listán sem kap annyi befutó helyet, mint amennyire korábban számítottak, hiszen azokat majd az aktuális közvélemény-kutatási adatok alapján fogják szétosztani. Az egyébként, hogy Fekete-Győr András pártelnök, sőt miniszterelnök-jelölt lehet, sok mindent elárul a baloldal szellemi állapotáról, amely az elmúlt két évtizedben súlyos válságba került – jegyezte meg a politológus.

Ennek az eredménye az, véli Deák, hogy Gyurcsány Ferenc az ország egyik legelutasítottabb politikusaként még mindig az ellenzék vezető arca lehet, és jó esélye van arra, hogy az általa támogatott személy legyen a hatpárti szivárványkoalíció közös miniszterelnök-jelöltje. Hozzátette azt is, hogy Márki-Zay Péter ugyan a kutatások alapján népszerű jelöltnek számít, mögötte azonban nincs pártszervezet, így az előválasztás szempontjából a kevésbé esélyes jelöltek közé tartozik.

Mindeközben az ország gazdaságának újraindítása is megkezdődött a hétvégén – tért át az elemző a társadalmat leginkább megmozgató témára –, hiszen ismét benépesültek az utcák, megnyitottak a teraszok. Deák szerint ez jelentősen javítja a közhangulatot, főként annak fényé­ben, hogy a sikeres oltási programnak köszönhetően Magyarország Európában az elsők között tudja újraindítani az életet, míg több meghatározó nyugat-európai ország is újabbnál újabb szigorítások bevezetésére kényszerül.

A politológus hangsúlyozta, nem meglepő, hogy az ellenzék ezúttal a biztonságos újraindítást garantáló védettségi igazolványt kezdte el támadni, hiszen tudják, a sikeres válságkezelés ugyancsak a kormány támogatottságának növekedését eredményezheti.Mint kifejtette, a védettségi igazolvány annak a biztosítéka, hogy az oltást még fel nem vevő, illetve a fertőzésen át nem esettek biztonságban legyenek, így nem meglepő, hogy az oltásokkal az élen járó Izraelben és az európai országokban is ilyen vagy ehhez hasonló szabályozást léptettek életbe. w