Belföld
Felsőbb utasításra söprik szőnyeg alá az ellentéteket
A szigetszentmiklósi baloldali koalícióban elérte a száz százalékot az egymás iránti gyűlölet és feszültség, a település gyakorlatilag vezetés nélkül maradt – fogalmazott Vántsa Botond

– Kenyértörés helyett asztal(lap)-törés: több hónapja történt Szigetszentmiklóson e hírhedt eset, ami miatt a település neve bekerült az országos politikába. Kiderült, hogy mi történt?
– A teljes igazságot azóta sem tudtuk meg. A dulakodás után hónapokig tagadták, hogy ilyen megtörtént volna a városháza dísztermében. Februárban azonban a jobbikos Lupa János – aki a párt választókerületi elnöke és bár szigethalmi lakos, de itt, Szigetszentmiklóson indították a választáson és lett önkormányzati képviselő – egy interjúban már elmutogatta, hogyan történt ez a nem mindennapi esemény. A polgármester MSZP-s kabinetvezetője, Szentgyörgyi József indult el egy vita hevében a DK-s Jószai Attila – azóta kirúgott – alpolgármester felé. Ezt látva Lupa megijedt, és próbálta védeni a védhetetlent. Átugrott az asztalon, de ugrás közben ráesett az asztalra, amelynek eltört az üveglapja.
– Lehet tudni, mi vezetett idáig?
– A vita kiváltó oka a hírek szerint az volt, hogy a kabinetvezető a saját ingatlanját adja bérbe jó pénzért Halásztelken a város legnagyobb cégének, az ARIES Nkft.-nek heti néhány órára ügyfélszolgálati iroda céljára, és ezt sérelmezték – szerintem joggal – a baloldali képviselők a frakcióülésükön. Ám felmerül a kérdés, miért kellett tagadni mindezt? Sok idő telt már el az eset óta, de egyetlen szereplő sem állt ki a nyilvánosság elé, hogy elnézést kérjen a városlakóktól. A Márki-Zay Péter által gründolt Mindenki Magyarországa Mozgalomban (MMM) politizáló Nagy János sem vonta felelősségre kabinetvezetőjét, aki azóta is a városvezető legnagyobb bizalmasa, saját frakciója helyett csak benne bízik.
– Miért indult bomlásnak a szivárványkoalíció?
– Most már tudjuk, hogy nem egyszerűen bomlásnak indult, hanem soha nem is volt egységben ez az összefogás. Nemrég egy interjúban mondta el Gyurcsik József, a Momentum helyi képviselője, hogy már a kétezer-tizenkilences voksolás másnapján kitört a feszültség a frakcióban, ami azóta csak fokozódik. A választás előtt összetákolták a csapatot, és egymást megzsarolva tudták csak elérni, hogy a választásokig egyben maradjanak. Nem a város volt fontos számukra, hanem a pozíciók. Az LMP-s Jaksa-Ladányi Emma csak úgy állt be az összefogásba, ha előre garantálják neki, hogy havi kilencszázezer forintért alpolgármester lehet. A másik főállású alpolgármesteri pozíció pedig kellett a DK-nak, és bár kompetens, szakmai városvezetést ígértek a választások előtt, ennek pont az ellenkezőjét látjuk.
– Mi történt az elmúlt másfél évben Miklóson?
– A város fejlődése szempontjából semmi. A baloldal egymással van elfoglalva, számukra egymás lejáratása a legfontosabb. Már nem beszélnek, nem ülnek le, nem csinálnak semmit. A negyvenezres város gyakorlatilag vezetés nélkül, magára maradt. Másfél éve még dinamikus fejlődésről beszéltek, szakszerű városfejlesztésről, őszinte kommunikációról, elektromos buszokról, zöldvárosról. Ehhez képest már az idei költségvetést is csak négy képviselő támogatta a tizennégyből. Ez azonban egyáltalán nem zavarja a polgármestert, mert úgy gondolja: ebben a veszélyhelyzetben bármit megtehet.
– Némi városfejlesztés csak történt – vagy nem?
– Olyan városvezetők nem tudnak várost fejleszteni, akiknek sem elképzelésük, sem tudásuk nincs ahhoz, hogy egy ekkora települést vezessenek. Semmilyen új beruházás, fejlesztés nem indult el a voksolások óta. Azok a beruházások – két óvoda, kerékpárút építése, a piac korszerűsítése –, amelyek még az előző ciklusban indultak, várhatóan idén befejeződnek, legalábbis bízunk benne, hogy a mostani vezetés legalább idáig eljut. Ezek a projektek fontosak, sürgősek lennének a helyiek számára, mert miközben a szivárványkoalíció tagjai egymás lejáratásával vannak elfoglalva, a gyerekek nem állnak meg a növésben.
– Van, ami viszont megszaporodott – papíron: ez a bizottságok, tanácsadók száma.
– Magyarországi rekord a bizottságok száma és a bizottságok létszáma. Kilenc bizottság és negyvennégy külsős bizottsági tag tevékenykedik a tizennégy fős képviselő-testület mellett. Sok száz millió forint megy el az öt év alatt erre a fölösleges struktúrára. Ez a ciklus három tanácsadóval indult. Azóta az egyik, Szentgyörgyi – aki egyébként kétezer-tizenkilencben elbukta a polgármesteri tisztséget az adósságválságba süllyedő Halásztelken – kabinetvezető, a másik, a hét éve Esztergomban szintén voksolást elbukó Tétényi Éva pedig már főépítész lett Szigetszentmiklóson.
Eddig semmilyen kézzelfogható eredményét nem láttuk sem a mamutstruktúrának, sem a tanácsadóknak. Egy cél volt fontos a baloldalon, hogy a haverokat pozícióhoz és pénzhez juttassák. A város pénzét egyszerűen felélik, miközben semmilyen látszata nem lesz a munkájuknak. Megjegyzem, Tétényi elvileg a választások óta dolgozik a településen, de még nem láttuk őt egyetlen képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen sem.
Szentgyörgyi pedig az egyetlen személy, akiben bízik a polgármester, ami – ismerve az előéletét –, valljuk be, elég nagy kockázat a városnak. A jobbikos Lupa szerint Szentgyörgyi csupán ideiglenes jelleggel segíti Nagy János munkáját, azt azonban nem tudjuk, hogy ez pontosan mennyi időt takar, mert ő az egyik legjobban kereső személy a városházán. Ha ezeket a tanácsadói, kabinetvezetői fizetéseket a városra fordítaná a polgármester, Szigetszentmiklós lényegesen jobban járna.
– Szentgyörgyi és Tétényi mellett érdemes megemlékezni az MSZP-s Ladányi Sándorról is, aki szintén tagja a helyi balliberális panoptikumnak.
– Ladányi, a baloldal frakcióvezetője régi képviselő a városban. Ennek ellenére az elmúlt évben csúfosan megbukott, miután kiderült, hogy közokirat-hamisítással lett az ARIES NKft.-nek a felügyelőbizottsági elnöke. Addig a DK-s Jószai köréhez tartozott, de miután a törvénysértés kiderült, kénytelen volt lemondani, mára pedig az MMM-es Nagy bizalmasa lett. Az ARIES-től jogtalanul felvett tiszteletdíjat azóta sem fizette vissza. A polgármester erről is hallgat, és nem szólította fel a frakcióvezetőt a jogtalanul felvett pénz visszafizetésére.
– Tudna tippet adni a polgármesternek, hogy honnan lehetne még beejtőernyőztetni vezetőket?
– Nehéz neki tippet adni, mert a szakmai javaslatainkat is egytől -egyig lesöpri, így a tippadásban sem lennénk nála nyerők. De a jelenlegi helyzet szomorúsága nem engedi meg, hogy azt tippelgessük, kit kellene még idehozni a városházára koloncnak.
– Ebből az igazán színes politikai közegből ki Szigetszentmiklós igazi vezetője?
– A legnagyobb probléma jelenleg az – és tartunk tőle, hogy ez még évekig eltarthat –, hogy nincs igazi vezetője a városnak. A veszélyhelyzet alatt Nagy János megpróbálta irányítani a várost Szentgyörgyi bábáskodásával, de szemmel láthatóan nem sikerül neki. Attól nem lesz valaki jó városvezető, hogy hetente egyszer a közösségi médiában mártírként megjelenve sajnáltatja magát, hogy mennyi dolga van, miközben az elméletileg saját frakciótársainak véleménye sem érdekli. Célok, elképzelések és stratégia nélküli heti szeánszait mindössze néhány ember hallgatja, miközben egy ekkora településnek egy karizmatikus és kompetens polgármesterre lenne szüksége.
– Rátérve egy másik, szintén az országos hírekbe bekerült botrányra: a városvezető indok nélkül menesztette alpolgármesterét, Jószai Attilát. Az ügy s annak kommunikációja kísértetiesen hasonlít egy nemrégi gödi történésre. Mi motiválta Nagy Jánost?
– A polgármester azzal indokolta a DK-s alpolgármester kirúgását, hogy meg kell húzni a nadrágszíjat a kevesebb bevétel miatt. Persze a tizenkétmilliárdos büdzséből ez egy tízmilliós tétel. Ezután a Fidesz kezdeményezte, hogy a másik alpolgármester, Jaksa-Ladányi Emma a jövőben társadalmi megbízatásban lássa el a feladatát, ha már tényleg pénzt szeretne spórolni a városvezető. Természetesen ezt a javaslatot sem fogadta el.
A menesztés egyébként a feszültség miatt következett be, ami ez év elejére már tarthatatlanná vált a szivárványos frakcióban. Nagy János ezzel a kvázi leszámolással próbálta a maga egyszerű módján megoldani a helyzetet, nem foglalkozva azzal, hogy a döntése törvénytelen volt. A kormánymegbízott törvényességi felhívásban kifogásolta ezt a döntést, amire a polgármester csak legyintett. Most a közigazgatási bíróság döntését várják. Az igazi feszültség majd akkor következhet be a városházán, amikor a kirúgott DK-st vissza kell helyeznie a városvezetőnek.
– Rekordszámú jelöltaspiráns indul a baloldali előválasztáson. Fel tudja őket fejből sorolni?
– Megpróbálom: Kendernay János (LMP), Stefanik Zsolt (MSZP), Gyurcsik József (Momentum), Jószai Teodóra (DK); pár hete pedig a Szanyi Tibor-féle Iszomm is feltűnt, és egy ex-MSZP-s, de a DK-t is megjárt önkormányzati képviselőt indít Dorogi Gyula személyében. A Jobbik és az MMM egyelőre nem állt be senki mögé. Ám a nagy kérdés az, hogy Nagy János lesz-e elég bátor, hogy ringbe szálljon. Nemrég azt mondta, ha két szervezet beáll mögé, akkor megfontolja az indulást, mert az országért mindent megtenne. Furcsa kijelentés, mondhatom, hiszen másfél éve nem tud mit kezdeni a város vezetésével, de a parlamenti szék már célként lebeg a szeme előtt.
– Ki lehet a végső befutó?
– Miután a városban a szivárványkoalícióban az egymás iránti gyűlölet és feszültség már elérte a száz százalékot, érdekes lesz majd látni, amikor egy jelölt marad a baloldalon úgy, hogy most kígyót, békát kiabálnak egymásra. Én azt gondolom, hogy Gyurcsány Ferenc fogja kimondani a végső szót, ahogy kétezer-tizenkilenc őszén is a bukott kormányfő embere, Jószai Attila hirdette ki a csapatot a baloldalon. Abban bízunk, hogy ilyen rövid idő alatt ugyanezek az emberek kétszer nem csaphatják be az itt élőket.
– Milyen alternatívát lehet mindezzel szemben felmutatni a szigetszentmiklósiaknak?
– Sajnos elég szkeptikus vagyok a tekintetben, hogy a helyi, szinte polgárháborús pártpolitikai csatározások a szivárványkoalíción belül véget érnének valaha is, akár az országgyűlési választásokat követően. Ezt egyre többen látják már azon választók közül is, akik bizalmat szavaztak kétezer-tizenkilencben ezeknek az embereknek.
És most szándékosan nem használnám a „politikus” vagy a „vezető” szavakat. A többség számára sajnos most már egyértelmű, hogy a korábbi kiszámítható, nyugodt városvezetést és folyamatos fejlődést a politikai csatározások, a káosz és bizonytalan jövő váltotta fel. Ahogy a mondás tartja, „törököt fogtam, de nem ereszt”.
Elérted, amire vágytál, de csalódtál benne, és már megszabadulnál tőle, de nem tudsz. A probléma azonban sokkal súlyosabb, és bőven túlmutat Szigetszentmiklóson, Gödön vagy azokon a szivárványos koalíciók által irányított településeken, ahol a hasonló személyes ellentétek – felsőbb pártutasításra – egyelőre a szőnyeg alá vannak söpörve. Számomra egyértelmű, hogy ezeket az ellenzéki pártokat csupán egyvalami, a Fidesz és az Orbán Viktor elleni gyűlölet tartja egyben.
Ám ha valamilyen csoda folytán mégis megnyernék a voksolásokat, ez a szivárványos tákolmány ugyanúgy hullana szét, és ugyanúgy esnének egymás torkának, mint ahogy ez most Szigetszentmiklóson vagy épp Gödön történik. De annak már nem „csak” egy város látná a kárát, hanem az egész ország.