Belföld
Magyarország csak a koronahalálozás középmezőnyében a KSH alelnöke szerint
Az Indexnek írt véleménycikkében Windisch László kiemeli, kényes és nehéz téma az elhunytak számának, a halálozások alakulásának elemzése, értékelése, így különösen megfontoltan kell a különböző statisztikákat elemezni, interpretálni.
A KSH alelnöke szerint a koronavírus okozta halálozási számok inkább a járványhelyzet egy-egy országon belüli alakulásának kifejezésére megfelelő, nemzetközi összehasonításra csak korlátozottan alkalmas. Úgy gondolja, jelentős eltérés lehet az egyes országok járványstatisztikai gyakorlatában, megközelítésében.
Ha aszerint vizsgáljuk az EU-tagállamok statisztikáit, hogy a 2020-as a 2019-hez hasonlított többlethalálozás hány százalékát teszi ki, mekkora hányadát magyarázza a Covidban elhunytak száma, igencsak nagy szórást fogunk látni - írja Windisch László. Magyarország esetében ez az adat 84,4 százalék – ez az EU-ban a hetedik legmagasabb érték, csak Dánia, Luxemburg, Svédország, Franciaország, Belgium és Ausztria mutatója van ezen érték felett.
Szerinte a 2021. év adatait is szükséges ezen aspektusból is vizsgálni. Bár az adatok frissek és nem is véglegesek még - teszi hozzá.
Ha ismét év/év alapú összehasonlítást végzünk, azaz 2020 adataihoz hasonlítjuk a 2021-es év számait, és minden országban annyi hét adatait vizsgáljuk, ahány hétre az adott ország statisztikája hozzáférhető, láthatjuk, hogy négy tagállamban is 30 százalék feletti a halálozási többlet (Szlovákia, Csehország, Portugália és Lettország), 20 és 30 százalék közötti hat országban (Litvánia, Észtország, Szlovénia, Lengyelország, Bulgária, Luxemburg). Magyarországon a 10. hét végéig, azaz március 14-ig áll rendelkezésre a heti statisztika, ennek alapján 11,4 százalékos emelkedés tapasztalható a halálozási adatokban. Ezzel az uniós rangsor első, kedvezőbb feléhez tartozik Magyarország. Ennél alacsonyabb halálozási többlet hat országban (Spanyolország, Németország, Ausztria, Svédország, Málta) mutatható ki, három tagállamban (Finnország, Belgium és Ciprus) pedig csökkent a halálozás. Fontos kiemelni, hogy az adatok hétről hétre változnak, Magyarországon is több hete romlás tapasztalható, s egyes tagállamok fel is függesztették statisztikai adatszolgáltatásukat a halálozások tekintetében
- írja cikkében a KSH alelnöke.
Windisch László szerint az a tanulság, hogy kifejezetten nagy különbségek lehetnek az egyes országok járványstatisztikai gyakorlatában, ami alapján egy elhunytat a Covid áldozatai közé sorolnak, emiatt nemzetközi összehasonlításra, következtetések levonására nem vagy csak erős korlátokkal alkalmas ez az adat
Úgy fogalmaz, nem lehet önmagában csak a Covid-halálesetek statisztikáját nemzetközi összehasonlításra használni, és főként tartózkodni kellene az ezen adat rangsorolása alapján megfogalmazott, sommás megállapításoktól, kijelentésektől.
„Az viszont már látszik, hogy a sokkal objektívebb mutató, a többlethalálozási adatsor alapulvételével Magyarország nem tartozik a leginkább sújtott országok közé” - írja Windisch László.
