Belföld

Áder: A klímaváltozás hatásai korábban és súlyosabb formában jelentkeznek

A klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében korábban és súlyosabb formában jelentkeznek, mint Európa számos más régiójában - figyelmeztetett Áder János köztársasági elnök hétfőn az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencián, amelyet a koronavírus-járvány miatt online térben rendeztek meg.

Az államfő - a rendezvény fővédnöke - a résztvevőkhöz szólva kiemelte: azért találkoznak ebben a formában is, hogy négy napon keresztül a klímaváltozás Kárpát-medencei, magyarországi hatásairól cseréljenek eszmét, hogy feltérképezzék az elmúlt években, évtizedekben felhalmozott tudást, és elkezdjék azt a közös munkát, ami két és fél év múlva az első nemzeti értékelő jelentéshez vezet.

Áder János azt mondta: a majdani jelentés tartalomjegyzéke világos szándékot mutat. Annak válaszokat kell adnia az éghajlati kényszerektől a kibocsátási tendenciákon át, a mitigációs (csökkentési) és adaptációs lehetőségeken keresztül az éghajlatváltozás gazdasági, jogi, költségvetési vonatkozásáig számos kérdésre - fejtette ki.

Az államfő szerint a konferencia résztvevőinek vállalása egyszerre „időszerű, reményt keltő és tiszteletre méltó”. Időszerű, hiszen öt évvel a párizsi megállapodás után „ma távolabb vagyunk az akkor elfogadott céloktól, mint a megállapodás pillanatában” - hangsúlyozta.

Reményt keltő, mert a felhalmozott tudás cselekvésre váltásával még el lehet kerülni a nagyobb bajt.

Tiszteletre méltó, mert a konferencia résztvevői azt vállalják, hogy rengeteg egyeztetést, tanácskozást követően 2023 őszére elkészítik javaslatukat - mutatott rá.

Az államfő azt mondta: munkájukhoz „ma kedvező a politikai széljárás”. Magyarország rendelkezik harmincéves nemzeti éghajlatváltozási stratégiával. Az Országgyűlés törvényben rögzítette a 2050-re kitűzött klímasemlegességi célt. A magyar nagyvárosok pedig csatlakoztak az Under2 mozgalomhoz - fejtette ki.

Most - amikor a járvány harmadik hulláma tetőzik - még kevesen gondolkodnak azon, hogy mi lesz a következő években, évtizedekben - emelte ki a köztársasági elnök, megjegyezve: „pedig egyáltalán nem mindegy, hogy a járvány után hogyan tér vissza az élet a régi kerékvágásba”.

Az államfő elmondta, hogy a találkozóra készülve néhány kérdés benne is felötlött. Először, hogy miként lehetséges a klímaváltozásról, fenntarthatóságról való gondolkodás társadalmi támogatottságát növelni. Miként lehet mindenki számára nyilvánvalóvá tenni, hogy amiről kutatási eredményeik szólnak, „mindannyiunk életét befolyásolják”, legyen szó klímaváltozásról, fenyegető vízválságról vagy a biológiai sokféleség hanyatlásáról. Továbbá miként lehet elérni, hogy a kedvezőtlen tendenciák bemutatása ne „klímadepresszióhoz” vezessen, hanem egyéni és közösségi cselekvés mozgatórugója legyen.

Áder János felhívta a figyelmet arra: ismert, hogy a klímaváltozás hatásainak mérséklése az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a mindennapi élet szempontjából is jelentős változást igényel. „Mindez - kár lenne tagadni - érdekek sérelmével jár” - fogalmazott az államfő, azt kérdezve: hogyan lehet a környezeti fenntarthatósági, gazdasági, társadalmi, politikai érdekeket összeegyeztetni.

A köztársasági elnök feltette azt a kérdést is: „megváltoztatható-e az a szemlélet, hogy ugyan az általános szabályokkal a többség egyetért, de azért sokan keresnek önfelmentő magyarázatokat arra, hogy rájuk mindez miért nem vonatkozik?”.

Áder János szerint az is kérdés, át tudják-e alakítani a gazdasági, közgazdasági gondolkodást, úgy, hogy egy-egy új beruházáskor nemcsak a várható rövid távú hasznokat, hanem a biztosra vehető rövid- és hosszú távú károkat is figyelembe veszik. A szennyező fizet elve mellett hogyan alkalmazható, hogy a szennyezés hatástalanítása a termelési folyamat végéig történjen meg? - kérdezte.

Kiemelte azt is, egyre többször lehet olvasni cikkeket arról, hogy milyen ügyes mérnöki megoldásokkal lehet a klímaváltozás hatásait csökkenteni. Mit kell ehhez a légkörbe juttatni, mit kell a tengerekbe szórni. „Nekem ezek az ötletek nem tetszenek” - fogalmazott Áder János, aki végül azt a kérdést tette fel: „hogyan kerülhetjük el, hogy egy bajból kettőt csináljunk?”.

Társadalmi elfogadottság növelése; különféle érdekek beszámítása; a gazdasági hasznok és a társadalmi károk egyidejű mérlegelése; megelőzés; az álmegoldások elkerülése - összegzett az államfő, hozzátéve: a kérdéseket még hosszasan lehetne sorolni.

Áder János beszéde végén idézte a Nobel-díjas Gábor Dénest, aki már 1963-ban azt mondta: „az emberiség eddig a természettel küzdött, mostantól a saját természetével kell megküzdenie”. „Az önök vállalása nem kevesebb, mint hogy segítenek bennünket megküzdeni saját természetünkkel” - mondta a köztársasági elnök, aki sok sikert kívánt a tanácskozáshoz és eredményes munkát a következő évekre.

Palkovics: Összefogással megelőzhetők a klímaváltozás káros következményei

Palkovics László az online rendezvényen hangsúlyozta, hogy az éghajlati ügyek szabályozása összetett rendszer, beletartoznak a nemzetközi egyezmények, az európai célkitűzések, és mindazok a vállalások, amelyek mellett Magyarország elkötelezte magát. Ezekhez igazodva kell átgondolni az ipar viszonyát a fenntarthatósághoz, megtalálni az energiahatékony építési megoldásokat, közlekedési rendszereket - fogalmazott.

Az innovációs és technológiai miniszter szerint a klímasemlegesség hatalmas ráfordításokat követel meg, de nem lehetetlen a 2050-es határidő betartása. A járvány - mint mondta - átmenetileg világszerte háttérbe szorította a fenntarthatósági kérdéseket, de a körforgásos gazdaság megteremtése terén Magyarország tavaly különösen eredményes évet zárt. Létrejött a klíma- és természetvédelmi akcióterv, a kormány elfogadta az energia- és klímastratégiát, törvényi szintre emelkedett a klímavédelmi stratégia. Hamarosan elkészül a tiszta fejlődési stratégia, és a hidrogénstratégia is - közölte.

Palkovics László kiemelte, hogy a fenntarthatósághoz iparpolitikai kérdések is tartoznak, a kormány ezért felmérte a legfontosabb ágazatok fejlesztési igényeit is. Az energetikai háttéripar, a biotechnológia, a hidrogéntechnológia, az energiatárolás, az innovatív alapanyagok fejlesztése mind olyan terület, amely Magyarország számára jelentős fejlesztési lehetőségeket tartogat - tette hozzá.

A miniszter üdvözölte, hogy a fenntarthatóság jelentőségét a visszajelzések alapján az emberek többsége felismerte. A klímavédelmi vállalások csak akkor teljesülhetnek, ha a törvényhozók, és a gazdasági élet szereplői mellett mindenki hozzáteszi a magáét a közös erőfeszítésekhez - hangsúlyozta.

Kapcsolódó írásaink