„Jelentősen több támogatás jut az egészségügyre, mint az előző kormány idején”

Mellár Tamás (Párbeszéd) szerint az egyetemi modellváltás valójában arról szól, hogy az állami vagyont ellenérték nélkül magánosítják, a kormány bizalmasait leválthatatlan módon beültetik az alapítványok kuratóriumába, és felkészülnek az uniós támogatások „lenyúlására”.

Úgy vélte, a kormány kapkodva igyekszik megszállni a tudományos életet, és nem egy korszakos átalakításról van szó, hanem arról, hogy minél gyorsabban tudják elfoglalni az egyetemeket. Ez azt jelenti, hogy a kormány már abban sem bízik igazán, hogy 2022-ben megnyerheti a választást, ezért igyekszik most gyorsan lépni - fogalmazott.

Elmondta: az ellenzék politikai szempontból támadja az átalakítást, de a tények azt mutatják, hogy annyi uniós forrást szánnak a felsőoktatásnak, amennyit korábban soha, és nincs még egy olyan ország Európában, amely ezekből a forrásokból ennyit költene a felsőoktatás megújítására.

Csárdi Antal (LMP) azt hangsúlyozta: a kormány nem támogatja kellő mértékben a munkavállalókat a járvány okozta gazdasági válság idején. „Szégyenteljesen kevés”, amennyit erre szán a kormány más európai országokkal összehasonlítva - vélekedett. Hozzátette: sok mindenre költött a kormány, de bértámogatásra nem fordított eleget.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszában kifejtette: a baloldalnak is volt lehetősége válságot kezelni és a felelőtlen, az emberek és vállalkozások érdekeit figyelmen kívül hagyó kormányzásának köszönhetően Magyarország 2010-re a csőd szélére került. A képviselő ezzel a baloldallal szövetkezik - mutatott rá.

Azt mondta, a bértámogatások célja, hogy minél több munkahelyet meg tudjanak védeni. A képviselő a gazdaságvédelmi intézkedések egy elemét emelte ki és próbált ebből következtetéseket levonni - mutatott rá. Hozzátette: a gazdaság újraindításának számtalan eszközével élt a kormány a bértámogatáson kívül, például hitelmoratóriumot hirdetett.

Varju László (DK) arról beszélt, hogy a járvány miatt már több mint 22 ezer magyar család gyászol, de a kormány ünnepel, pedig nincs mit. Magyarország a példa a világban, hogy mi történik, ha egy felelőtlen kormány szembetalálja magát a járvánnyal - értékelt.

Úgy látja, a kormány szerint minden a vírus hibája, de kérdés, hogy akkor miért itt történik ez és nem egy másik országban. Azért, mert a kormány tíz év alatt elhanyagolta az egészségügyet, forrásokat vont ki, ezért alakult ki ez a helyzet - mondta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy kommentálta az elhangzottakat, hogy az ellenzék egy stratégája szerint az áldozatok családjára kellene kampányt építeni, és a képviselő most ennek megfelelően adta elő a felszólalását. Egész Európában tombol a harmadik hullám, mindenhol küzdenek ellene - mutatott rá.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt, hogy több mint egy éve küzdenek a járvánnyal, de a kormány oldaláról csak az oltásokról hallani, tehát úgy tűnik, feladták a kontaktkutatást, a tesztelést. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, laboratóriumként figyeli Ausztriát, de ott rengeteget tesztelnek, míg a magyar kormány a folyamatos, átfogó tesztelést nem hajlandó elvégezni - jelentette ki. Megjegyezte: az iskolákat meg akarják nyitni, de ezzel kiteszik a gyermekeket a fertőzésnek.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a képviselő más országokkal hasonlította össze Magyarországot, de máshol az átoltottság sokkal rosszabbul áll, mint itt. A tavalyi többlethalálozások tekintetében is jobban áll Magyarország, mint sok más európai ország - tette hozzá.

Elmondta: az ellenzék nyitást követelt, amikor megérkezett Magyarországra a brit vírusmutáns, továbbá a kínai és orosz vakcinák ellen hangolt, vagyis nagy veszélynek tették volna ki a magyar embereket.

Brenner Koloman (Jobbik) a magyar adófizetők 120 milliárdjából fenntartott közmédia kiegyensúlyozatlanságáról beszélt. Kifogásolva azt is, hogy 2010 óta a médiatanácsban is csak Fidesz-delegáltak kaptak helyet, mert szerinte ellenkező esetben fény derülne a kormányoldal „bűnös üzelmeire”.

Hangsúlyozta: az Európa Tanács a médiahatóság túlhatalmával kapcsolatos kifogásokat fogalmazott meg, majd arról beszélt, az alaptörvény is rögzíti, hogy egyetlen politikai erő sem törekedhet olyan túlhatalomra, amilyet a Fidesz épít 11 éve magának.

A jog uralma és a jog általi kormányzás nem ugyanaz - jelentette ki Brenner Koloman, reményét fejezve ki, hogy a 2022-ben felálló nemzeti egységkormány visszaadja a polgároknak a közmédiát.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kiemelte: egy párbeszéd végén az Európai Bizottság is rendben lévőnek találta a magyar médiaszabályozást.

Hangsúlyozta, a 2010 előtti, álszent médiarendszerben ültek pártdelegáltak a médiafelügyelet szerveiben.

Lényegesnek azt nevezte, hogy a magyar sajtó sokszínű, minden vélemény, információ utat tud törni magának, hozzátéve, az ellenzék és külföldi szöveteségesei annál inkább féltik a sajtószabadságot, minél színesebb, sokszínűbb az, a legnagyobb médiumok pedig kormánykritikusak.

Dunai Mónika (Fidesz) a kormány családbarát intézkedéseinek eredményeként említette, hogy az Eurostat legfrissebb felmérése szerint két éve az Európai Unió átlaga felettiek a 2011 óta javuló magyar termékenységi adatok, miközben az uniós ráta romlik; sereghajtóból a középmezőnybe lépett elő az ország.

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a vita lezárása után az elhangzottakra reagálva arról beszélt: az iskolai jelentkezési eljárás határidőinek megállapításakor lényeges szempont volt, hogy a tanévkezdés előtt véget kell érniük az eljárásoknak. Hozzátette: a törekvés lényege, hogy a január második felében beadott kérelmeket nyár elejére elbírálják.

Az óvodakötelezettségről szólva megemlítette: ez napi négy órát jelent, így marad idő, amit a családban tölthet a gyermek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy szoros összefüggés van az óvodában töltött idő, az iskolára felkészítés eredményessége és a későbbi tanulmányi eredmény között.

A törvényjavaslatot jónak nevezve arról beszélt: nagyon komoly modernizáció ment végbe a területen azzal együtt, hogy korrekció alá vették az alkotmánybíróság által kifogásolt pontokat.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában Fülöp Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hangsúlyozta: 2010 után gyors és drasztikus döntés kellett a kilábaláshoz abból a "tébolyból", ahová a baloldali kormányok juttatták ezt a területet.

Példaként hozta fel, hogy kormányfőként Gyurcsány Ferenc is belátta, hogy átalakításra van szükség, de csak a Fidesz-kabinet tette meg ezt a lépést; arról beszélt, a baloldali kormányok "nem munkát, hanem rokkantnyugdíjat osztogattak", aminek az lett az eredménye, hogy 2012-re csaknem egymillióan kaptak ilyen ellátást.

Fülöp Attila elmondta: az ellátórendszer egy évtizeddel ezelőtti átalakításával az orvosi, foglalkozási és szociális szempontokat is érvényesítő, egységes, átlátható, a foglalkoztathatóságot erősítő szisztéma létrehozása volt a cél, egy olyan környezet, amely nem a passzivitásban tartást, hanem a munkaerő-piaci visszavezetést szolgálja. Ezért 2012-től az egészségi állapot, nem pedig a károsodás volt a megváltozott munkaképességűek vizsgálatának alapja, ezt pedig kiegészítették a rehabilitációs lehetőségek.

Hozzátette, így mára 940 ezerről 360 ezerre csökkent az aktív korú megváltozott munkaképességűek száma, míg körükben a foglalkoztatottság 18-ról 44 százalékra ugrott.

Fülöp Attila a terület átalakításáról elmondta: a terület kezelése egyszerre gazdasági döntés és szociális misszió, hozzátéve, a cél az, hogy "aki szeretne, az tudjon is dolgozni", és lebontsák azt a képzettársítást, hogy ezek az emberek nem képesek értéket előállítani.

Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: fontos, hogy a fogyatékkal élők lehetőséget kapjanak az államtól az életminőségük a javítására. Úgy vélte: a kormány 2011-ben jó irányba indult el a rokkantnyugdíjak rendszerének átalakításával. Hozzátette: a jelen javaslattal a kormány "kipipálja" az alkotmányos mulasztást, amelyet az Alkotmánybíróság állapított meg.

A javaslat lehetőséget ad arra, hogy ha valakinek a 2011-es átalakítás miatt csökkent a keresete, akkor egyszeri 500 ezer forintos kompenzációt kapjon vagy pedig kérhet egy komplex felügyvizsgálatot - mondta. A Fidesz-frakció nevében támogatta a javaslatot.