Ugrásszerű fejlődésen ment keresztül a vakcinagyártás

– Amerika egyes államaiban már a negyedik hullámra készülnek. Magyarországon is várható majd egy újabb erősödés?

– Én csaknem biztosra veszem, hogy nálunk nem lesz negyedik hullám és ez más országok esetében is igaz, például Izraelben vagy az Egyesült Királyságban, ahol az átoltottság viszonylag rövid időn belül el fogja érni azt a szintet, ami a nyájimmunitás eléréséhez kell. Onnantól kezdve nem kell negyedik hullámtól tartani, kivéve, ha egy olyan mutáns bukkan fel, ami ellen az eddig kidolgozott vakcinák nem védenek. Eddig ilyen még nem volt, de nem kizárható.

– Az egyik legújabb, az indiai dupla mutáns vírus. Miért más ez mint az eddigi mutánsok, miért dupla?

– Több mutáns esetében is megfigyelték, hogy többszörös mutáció zajlott le azon a bizonyos tüskefehérjén, ami nagyon fontos mind a vírusnak a sejthez kapcsolódásához, mind pedig ahhoz, hogy a szervezetünkben képződő ellenanyagok semlegesíteni tudják a vírust.

Amennyiben a tüskefehérje változik, akkor annak következményei vannak a vírus fertőzőképessége, illetve a vakcinák védőhatása szempontjából is. Ilyen dupla mutáns például a dél-afrikai mutáns és a most felbukkant indiai mutáns is. De hogy ennek az utóbbinak vannak-e klinikai, immunológiai következményei a fertőzés szempontjából, ez most még nem tudható.

– Sokszor hallhatjuk azt, hogy a mutánsok ellen is védenek a vakcinák. Hány százalékos hatékonyságnál van szükség újabb vakcinára?

– Ha hatvan százalék alatti a védőhatás, akkor kell azon elgondolkozni, hogy új oltóanyagot kell-e előállítani, de általában előnyben részesítik a legalább nyolcvanszázalékos hatékonyságú vakcinákat. A most forgalomban lévő oltóanyagok, már a két dózisos vakcinák első adagja után is elérik ezt az értéket, miközben mind a két adag után kilencven százalék fölé megy a biztonság.

– Ha új oltóanyagra van szükség, akkor a meglévőkön fognak változtatni vagy teljesen új vakcinákat kell létrehozni?

– Mind a kettő megoldás lehetséges, úgynevezett társított vakcinákat lehet ilyenkor létrehozni, amelyek a korábbi és az új típusok ellen is védenek, tehát különböző komponenseket kevernek össze, mert nem lehet tudni, hogy ha egyidejűleg többféle mutáns van jelen egy adott területen, akkor melyik ellen szükséges immunizálni a pácienst.

– Mennyi időbe telhet ez a folyamat?

– Az elmúlt egy évben a vakcina gyártási technológiája nagyon felpörgött, sokkal gyorsabb lett, illetve a lakosság is elfogadta talán már azt, hogy a vakcinafejlesztés nem öt-hat évig tart, mint ezelőtt néhány évtizeddel. Kezdetben sokan fanyalogtak, hogy egy év alatt nem lehet hatékony és biztonságos oltóanyagot előállítani és emiatt ódzkodtak a vakcina elfogadásától.

Ma már azt hiszem, mindenki elfogadta, hogy a modern technológiának köszönhetően egy év alatt is elő lehet állítani hatékony vakcinát. Hozzá kell szoknunk, hogy ez még rövidebb idő, akár három-négy hónap alatt is kivitelezhető lesz, hiszen ugrásszerű fejlődésen ment keresztül a vakcinagyártás az elmúlt egy év alatt.

– Az idő előrehaladtával bővül az olthatók köre, már a kismamák is kaphatnak védőoltást. Fokozatosan beoltható lesz mindenki, de lesz megfelelő vakcina mindenki számára?

– Minél előbb minél szélesebb körben ki kell terjeszteni a vakcinázást, hiszen ne felejtsük el, most nagyon sok fiatal beteg van kórházban, sőt lélegeztetőgépen, többen pedig meg is halnak ebből a korosztályból, és egyre világosabb az is, hogy a gyerekeket sem kíméli ez a járvány. Előbb-utóbb a kiskorúakra is ki kell terjeszteni a kampányt.

– Egy immunizált kismama a terhesség alatt és a szoptatás alatt ellenanyagot juttat a gyermek szervezetébe. Ez mennyi ideig nyújt védettséget az újszülöttnek?

– Sajnos rövid ideig. Ezek az úgynevezett maternális ellenanyagok, amelyeket a kismamák – ha immunizálva vannak – a terhesség alatt és az anyatejjel adnak át a magzatnak. Tehát a megszületett gyermek védelmét is biztosítják, azonban ezek az antitestek két-három hónap alatt lebomlanak.

– A WHO vizsgálja a koronavírus eredetét. Miért fontos ez, ha már a védőoltás is a birtokunkban van?

– Főleg politikai okokból zajlanak ezek a vizsgálatok – inkább nem kommentálnám.

– A vakcinák között sokan különbségeket tesznek. Racionális ez?

– Ezek egyszerűen előítéletek. Szakemberek kevésbé tesznek különbségeket, illetve ha igen, akkor meg tudják indokolni, melyik vakcina melyik betegcsoport vagy melyik lakossági szegmens részére nem alkalmazható. Szakmai alapon vannak olyan esetek, amikor egyik vagy másik vakcina nem javasolt. Úgy gondolom, a laikus közvélemény, a lakosság inkább szimpátia és előítéletek alapján választ, de ez nem tapasztalaton alapuló választás.

– A járványadatokat nézve Magyarországon mintha a számok kiegyenlítődnének. Mikor kezdhetünk fellélegezni?

– Ezekben a napokban lehetünk a járvány csúcsán, remélem, április első napjaiban már látható lesz tendenciaszerű javulás. Egy-egy nap adatait soha ne vegyük mérvadónak, mindig öt vagy hét napos mozgóátlagot kell figyelembe venni.

– Az új betegek számának csökkenése után hány nappal várható a halálesetek számának a csökkenése?

– Néhány, általában három-négy nap az eltolódás. Legelőször az új fertőzöttek száma kezd tendenciaszerűen csökkenni, ezt követi a kórházba kerültek száma, majd a lélegeztetőgépen lévők száma és legkésőbb a halottak száma az, ami csökken, amennyiben a járvány enyhül.

– Egy vírus gyengül vagy erősödik a mutálódás folyamán?

– Kezdetben erősödik, mindig van a járványok során egy úgynevezett felpasszálódási jelenség, amikor a járvány menetében kiválogatódnak a legerőteljesebben betegségokozó és terjedőképes mutánsok a sok mutáns közül. Ennek lehettünk tanúi az elmúlt egy évben. A brit, a dél-afrikai és a brazil mutáns is erősebb a vuhani változatnál, és itt Közép-Európában is folyamatosan egyre agresszívabb lett a Covid–19 az elmúlt két hónapban.

– Mikor változhat ez a tendencia?

– A vírus meggyengülése évek múlva következik be. Tehát kezdetben virulencia fokozódás szokott bekövetkezni, évekkel később pedig virulencia csökkenés. Virulenciának hívjuk összefoglaló néven egy kórokozó betegséget előidéző képességét, teljesen mindegy, hogy vírusról vagy baktériumról van-e szó. Egy virulens kórokozó erőteljesebben tud betegséget okozni, a kevésbé virulens pedig enyhébb tüneteket okoz.

Jelenleg tehát a virulencia fokozódásnak vagyunk tanúi. A decemberben Közép- Európába bekerült brit mutáns valószínűleg még további változásokon ment át, s ezért van az, hogy Csehország, Szlovákia, Magyarország még jobban megszenvedi ennek a variánsnak a kártételét, mint az eredeti kiinduló ország, Nagy-Britannia.

– Olvashattunk olyan esetet, amikor valaki decemberben átesett a fertőzésen, hónapokkal később pedig elhunyt tüdőembóliában. Ez is a brit mutánsnak köszönhető?

– Minden újrafertőződésben benne van ennek a kockázata, és mivel ez a vírus az erek belső falán lévő sejteket teszi tönkre, ezért a vírus kifejezett trombózis előidéző hatású is. Sajnos bármelyik fertőzésnél fennáll ennek a veszélye. Azért kell oltakozni, mert ha oltással immunitást szereztünk, akkor ez az erek belső falát károsító hatás nem alakul ki, tehát mindenképpen ajánlatos az oltás azoknak is, akik korábban már átestek a fertőzésen; főleg akkor, ha enyhe formában zajlott a betegség, mert egy erőteljes újrafertőződés során nincsenek teljesen védve.