Belföld

Megszorításokkal sarcol a Gyurcsány vezette baloldal

A szocialista-liberális kormányzat a 2010 előtti években súlyos lakossági megszorításokat vezetett be, Gyurcsány Ferenc az elhibázott gazdaságpolitikája árát a magyar családokkal, az idősekkel, valamint a bérből és fizetésből élőkkel fizettette meg. Annak ellenére, hogy 2019 óta a baloldal által vezetett fővárosi kerületekben és vidéki településeken hasonló megszorító politika figyelhető meg, Gyurcsány és szövetségesei napjainkban is a „gondoskodó társadalom” illetve a „szolidáris, igazságos Magyarország” szlogenjével kampányolva készülnek a 2022-es országgyűlési választásokra. A Századvég lapunknak eljuttatott elemzésében összegyűjtötte, hogy a balliberális erők az elmúlt másfél évben az általuk irányított településeken milyen megszorító intézkedéseket vezettek be, kiken spóroltak, illetve milyen célokra költötték a helyi adófizetők pénzét.

Megszorításokkal sarcol a Gyurcsány vezette baloldal
Gyurcsány Ferenc
Fotó: MH

Megállapítható, hogy a balliberális önkormányzatok széles spektrumát alkalmazzák a megszorító intézkedéseknek. A skála az új adók bevezetésétől, a meglévő adóterhek növelésén keresztül az önkormányzati támogatások csökkentéséig, megvonásáig, illetve a helyi munkavállalók elbocsátásáig terjed. Fontos kihangsúlyozni, hogy a baloldal a koronavírus-járvány által előidézett szorongatott gazdasági helyzetben is az emberekkel kívánja megfizettetni a válság árát, szemben a polgári kormány adócsökkentésre épülő politikájával - írják.

Különösen kedvelt eszköze a balliberális vezetőknek az építményadó és a telekadó mértékének megemelése, amely Vácon, Józsefvárosban, Ferencvárosban, Újbudán illetve Kispesten következett be, míg Erzsébetvárosban csak az építményadó összege növekedett - áll a Századvég kimutatásában.

Ezen felül Gyöngyösön, Szombathelyen és Salgótarjánban az építményadót, Óbudán pedig e mellett a telekadót is megemelte volna a helyi baloldal, ám a 2020 decemberében meghirdetett kormányzati adóemelési tilalom miatt e törekvések meghiúsultak-

Miután az építményadó a lakás és nem lakás céljáró szolgáló épületek, épületrészek, míg a telekadó a telek tulajdonosát terheli, e megszorítások a helyi vállalkozások és magánszemélyek széles körét érintik - emelik ki.

Józsefvárosban Pikó András polgármester a magánszemély lakástulajdonosokra kivetett kommunális adót a törvény által lehetővé tett maximális összegre emelte, továbbá Egerben mintegy tíz százalékkal növekedett a városba látogató, és ott legalább egy vendégéjszakát töltő polgárokat sújtó idegenforgalmi adó. Salgótarjánban és Gyöngyösön ugyancsak megemelték volna az utóbbi – belföldi turistákat is érintő – adót, amire viszont a kormány közbelépése miatt nem került sor. Látható tehát, hogy több városban is – a járványhelyzet ellenére – a közterhek emelését tervezte a balliberális oldal, mely szándékoknak a kormányzat 2020 decemberében meghozott döntésével sikerült gátat szabni - hívják fel a figyelmet.

A Századvég hangsúlyozza: több baloldali vezetésű településen is sor került az önkormányzati dolgozók elbocsátására (Tatabánya, Dunaújváros, Fővárosi Önkormányzat), a fizetésük csökkentésére (Vác, Siófok, Hódmezővásárhely), valamint egyéb juttatásaik megvonására (Miskolc, Józsefváros, Újbuda).

Különösen aggasztó - írják -, hogy a balliberális döntéshozók előszeretettel spórolnak az óvodákon és bölcsődéken. Egyes településeken az óvónők fizetését illetve juttatásait csökkentették (Ózd, Józsefváros, Újbuda), míg Siófokon a közeljövőben óvodák fognak megszűnni. Pécsen a baloldali városvezetés szintén intézménybezárást szorgalmazott, miután 2020-ban 210 millió forintot vont el az óvodáktól és bölcsődéktől.

A települések működésében, illetve az ott élők életében jelentős szerepet játszó helyi közösségeket sem kerülik el a baloldali forrásmegvonások.

Tatabányán és Ózdon jelentősen csökkent a helyi civil szervezetek és sportegyesületek önkormányzati támogatása, Egerben a városi sporttámogatások összegét nullázták, míg Pécsen 2020-ban a fogyatékkal élő fiatalokat gondozó Kerek Világ Alapítvány támogatási összegét csökkentették a felére a balliberális városatyák - teszik hozzá.

Ezek mellett találhatunk példát a helyi színházak költségvetésének megvágására (Vác, Eger), a fiatal házasok részére biztosított lakáshoz jutási támogatás megszüntetésére (Újpest), az önkormányzati bérlakásokra vonatkozó lakbéremelésre (Miskolc), az éves parkolási díjak növelésére (Ferencváros), továbbá a rászoruló időseknek nyújtott pénzbeli juttatás elvonására (Dunaújváros) - mutatják be.

Szintén elgondolkodtató - írja a Századvég kutatása -, hogy a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat a vállalkozásokat terhelő „újraindítási adó” bevezetését tervezi, illetve arra buzdítja a budapesti cégeket, hogy – a kormányzat által a járványhelyzetre tekintettel bevezetett adókedvezményt figyelmen kívül hagyva – a teljes iparűzési adót fizessék be.

A balliberális városvezetők a lakossági sarcok bevezetése mellett jóval bőkezűbbek saját pozícióik biztosításában, illetve önmaguk és szövetségeseik jutalmazásában - hangsúlyozza a Századvég.

Az alpolgármesterek száma az előző ciklushoz képest növekedett Vácon, Pécsen, Hódmezővásárhelyen, Budaváron, Óbudán, Újpesten, Erzsébetvárosban, Újbudán, Pestszentlőrincen, Budapest II. kerületében, Terézvárosban, Angyalföldön és Zuglóban. Budapesten a főpolgármester helyetteseinek száma az előző ciklushoz képest eredetileg két fővel nőtt, majd Dorosz Dávid lemondása után is eggyel több főpolgármester-helyettes tevékenykedik, mint a 2014-től 2019-ig tartó időszakban. Karácsony Gergely helyettesei 200 ezer forinttal többet keresnek, mint Tarlós István egykori helyettesei - teszik hozzá.

Nagykanizsán a közgyűlés baloldali többsége – miután egyes önkormányzati vállalati vezetők azonnali hatályú elbocsátása miatt 43 millió forintos terhet róttak a városra – tanácsnoki és bizottsági elnöki pozíciókkal (és az ezzel együtt járó magasabb tiszteletdíjjal) jutalmazta meg magát.

A DK-s vezetésű erzsébetvárosi önkormányzat az idei évben több mint 46 millió forintért bízta meg a Gyurcsány Ferenchez több szállal kötődő, korábban jogerősen elítélt Czeglédy Csaba ügyvédi irodáját, a szintén DK-s László Imre újbudai polgármester pedig másfél hónapig 8 millió forintért alkalmazta kabinetvezetőként párttársát, Lakos Imrét - emlékeztetnek.

Mindezek tükrében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal a 2010-et megelőző időszakhoz hasonlóan továbbra is a magyar emberek és vállalkozások terheinek növelésével kívánja saját hatalmi pozícióit biztosítani, a holdudvarához tartozókat kifizetni, valamint a válság gazdasági következményeit kompenzálni - írják.

Ebből fakadóan nem férhet kétség ahhoz, hogy az esetleges 2022-es hatalomra kerülésük esetén a balliberális erők országos szintre emelnék a jelenlegi önkormányzati megszorító politikájukat - áll a kimutatásban.

Kapcsolódó írásaink