Hiteltelen momentumos elszántság

A magyar többpárti demokratikus politikai és piacgazdasági rendszer ismeretében tulajdonképpen értelmezhetetlen politikai frázis a Momentum Új rendszerváltás programja – mondta lapunknak Konstanczer Tamás, a Századvég Alapítvány elemzője –, Fekete-Győr Andrásék ugyanis az új rendszerváltás alatt a jogállamiság „visszaépítését” értik, méghozzá a jogállamiság elvével összeegyeztethetetlen eszközökkel, miközben szándékosan megfeledkeznek arról, hogy Magyarország most is jogállami keretek között működik.

„A felcsúti per fantázianéven ismertté vált elszámoltatási terv, amely – az igazságszolgáltatás függetlenségének zárójelbe tételével – politikai színezetű büntetőeljárásokat helyez kilátásba, egyértelműen a Momentum radikalizálódására utal” – szögezte le a szakértő, kiemelve, alkotmánybírósági határozat mondja ki, hogy jogállamot nem lehet jogállam ellenében megvalósítani, így jogilag értelmezhetetlen Fekete-Győrék szándéka, ami ezáltal a politikai fantazmagória kategóriájába tartozik. Konstanczer szerint a párt tündöklési és lépéskényszerben van, ezért ilyen és hasonló ötletekkel kívánja emelni a tétet a baloldali előválasztást megelőző kampányidőszak nagyotmondási versenyében.

Mivel Magyarország jogállam, így feltételezhető és elvárható, hogy minden politikai szereplő tiszteletben tartja a jogszabályokat, azonban épp a jogállamiságot különösen féltő Momentum 2018. évi kampánypénzeinek felhasználása tekintetében tájékoztatott korábban úgy az Állami Számvevőszék, hogy az nem volt szabályszerű, átlátható és elszámoltatható, továbbá a határidőkre vonatkozó törvényi előírást sem tartották be Fekete-Győrék – emlékeztetett az elemző, hozzátéve, épp a pártelnök volt az, aki ugyanabban az évben füstbombát dobott a rendőrök közé. „Felvetődik a kérdés, mennyire őszinte a jogállamiság képviseletének szándéka attól a párttól, amelynek tagjai nem riadnak vissza a jogszabálysértő cselekedetektől sem” – mondta.

Konstanczer úgy véli, a Momentum elszámoltatásra vonatkozó ígéreteinek hitelességét megkérdőjelezi az a magatartás is, amelyet szövetségeseivel karöltve alkalmaz, hiszen számos esetben együttműködik azokkal a baloldali pártokkal, amelyeknek helyi politikusai korrupciógyanús ügyekbe kerülnek.

„Ennek legékesebb példája a kispesti önkormányzat esete, ahol egy volt szocia­lista önkormányzati képviselővel szemben vetődött fel a korrupció gyanúja, de Paróczai Anikó, a Momentum önkormányzati képviselője, akkori átláthatósági és egyenjogúsági tanácsnokként látszatintézkedésen kívül semmit nem tett a helyi baloldal elszámoltatásáért” – fogalmazott, hozzáfűzve, a borsodi időközi választáson is azt a Bíró Lászlót támogatták, aki szintén korrupciógyanúba keveredett.

A Századvég szakértője emlékeztetett, 2017-ben a Momentum azzal a mondattal a zászlaján robbant be a politikába, hogy a baloldal vezetője, Gyurcsány Ferenc igazán eltakarodhatna a közéletből, de az akkori ellenzéki alternatívát mára feladta, és Fekete-Győrék a DK egyik legfőbb politikai szövetségesei lettek.

„A jelenlegi politikai felállásban a Momentum Gyurcsány ifjúsági szervezeteként viselkedik, amelynek az az oka, hogy elsősorban ők képesek becsatornázni a fiatalokat a baloldali összefogásba” – mutatott rá Konstanczer, kiemelve, Fekete-Győrék ezen kísérletei is hamvukba holtak, ami arra enged következtetni, hogy a Momentum várható feloldódása az oltásellenes baloldali összefogásban a párt arcvesztését és eljelentéktelenedését okozhatja. A Momentum küzdelme végső soron azért zajlik, hogy a párt ne oldódjon fel teljes mértékig a szivárványkoalícióban, vagyis ne váljon epizódszereplővé a magyar politikatörténetben.