Belföld

Századvég: Magyarország biztonságosabb a zsidóság számára, mint a bevándorláspárti Nyugat

A bevándorláspárti nyugat-európai országokban – melyekben a tömeges migráció hatására jelentősen nőtt a muszlim népesség – egyre súlyosabb problémát jelentenek a zsidóellenes megnyilvánulások. A Századvég Európa Projekt nevű, 30 országra kiterjedő közvélemény-kutatása alapján készült elemzés megvizsgálta a zsidó embereket érintő különbségtétellel, inzultusokkal kapcsolatos lakossági attitűdöket, kitérve arra a kérdésre is, hogy az európai polgárok mennyire érzik, illetve érezhetnék magukat biztonságban zsidóként a saját országukban.

Századvég: Magyarország biztonságosabb a zsidóság számára, mint a bevándorláspárti Nyugat
Magyarországon a zsidó közösség békében ülheti meg ünnepeit
Fotó: MH

A kutatás alapján megállapítható, hogy az európaiak és a V4-államok megkérdezettjeinek háromnegyede (76-76 százaléka) nem tapasztalt a zsidó személyeket célzó szóbeli bántalmazást környezetében, azonban az országok közötti differenciákat vizsgálva jelentős eltéréseket találunk, mutat rá a Századvég elemzése, kiemelve: megfigyelhető, hogy a bevándorláspárti, multietnikumú országokban érezhetően magasabb azoknak az aránya, akik zsidó polgárokat érő szóbeli diszkriminációt tapasztaltak.

A Századvég felmérése számokban
A Századvég felmérése számokban
Fotó: Századvég Alapítvány

„Ennek megfelelően míg Luxemburgban 31, Franciaországban és Hollandiában 23 illetve 20 százalék a zsidókat érintő szóbeli bántalmazást tapasztalók aránya, addig a magyar válaszadók körében mindössze 10 százalék. Ehhez hasonlóan a zsidó emberekkel szemben az ismerősi körében erőszakot a luxemburgi válaszadók 16, valamint a belgák 11 százaléka figyelt meg, ezzel szemben a magyarok esetében ez az arány 2 százalék” - tudatta a Századvég.

Vallási hovatartozás szerint vizsgálva e kérdéseket, elmondható, hogy a muszlim megkérdezettek környezetében mélyebben gyökereznek a zsidóságot érő inzultusok. A keresztény válaszadók 18 százaléka tapasztalt szóbeli, míg a 8 százalékuk fizikai bántalmazást a zsidó polgárokkal összefüggésben, ugyanakkor a muszlim megkérdezettek esetében 30 és 25 százalékra tehető azoknak az aránya, akik az ismerősi körükben a zsidókat célzó agressziónak voltak tanúi szóbeli, illetve fizikai formában.

A számok is megmutatják, hogy a zsidó személyek mennyire érzik magukat biztonságban
A számok is megmutatják, hogy a zsidó személyek mennyire érzik magukat biztonságban
Fotó: Századvég Alapítvány

„Kijelenthető továbbá, hogy az európai válaszadók 11 százaléka tapasztalt a közvetlen környezetében a zsidó személyeket érő erőszakkal fenyegetést. A zsidó polgárokkal szemben fizikai agresszió kilátásba helyezését érzékelők aránya Luxemburgban (20 százalék), Hollandiában (16 százalék) illetve Cipruson (15 százalék) a legmagasabb, és Magyarországon (5 százalék) a legalacsonyabb” - szögezte le az elemzés.

A vallási hovatartozás szerinti differenciákat tekintve elmondható, hogy a muszlim válaszadók kétszer annyian (22 százalék) tapasztaltak zsidókat érintő erőszakkal fenyegetést ismerősi körükben vagy környezetükben, mint a keresztény megkérdezettek (10 százalék).

A Századvég felmérése számokban
A Századvég felmérése számokban
Fotó: Századvég Alapítvány

„Könnyen belátható, hogy az antiszemita megnyilvánulások, illetve a zsidó embereket érő - bármilyen formájú - inzultusok hatást gyakorolnak a zsidóság biztonságérzetére. A felmérés szerint az uniós és brit megkérdezettek 24 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy zsidóként nem érzi, illetve nem érezné magát biztonságban” - vonta le a tanulságot az elemzés.

Az országok szerinti különbségeket vizsgálva megfigyelhető, hogy azokban az országokban, amelyek a muszlim hátterű migráció által nagyobb mértékben érintettek, magasabb azoknak az aránya, akik zsidóként nem érzik, illetve nem éreznék magukat biztonságban. A hollandok 43, a svédek 39, valamint a belgák 32 százaléka vélte úgy, hogy országában nem vagy nem lenne biztonságos zsidóként élni. Ezzel párhuzamosan Magyarországon (68 százalék) és Horvátországban (62 százalék) a legmagasabb azoknak az aránya, akik zsidóként biztonságban érzik illetve éreznék magukat.

A kutatás kitért a zsidóságot érintő diszkriminációval kapcsolatos lakossági tapasztalatokra is. Kijelenthető, hogy az európai válaszadók 25 százaléka úgy véli, hogy tapasztalható különbségtétel a zsidó emberek és a nem zsidók között, ezzel szemben az 54 százalékuk szerint nem beszélhetünk a zsidó személyeket célzó diszkriminációról.

Azoknak az aránya, akik szerint tapasztalható különbségtétel a zsidók és nem zsidók között Belgiumban (38 százalék), Norvégiában (38 százalék) és Cipruson (33 százalék) a legmagasabb, míg Szlovákiában (15 százalék), valamint Csehországban illetve Finnországban (szintén 15-15 százalék) a legalacsonyabb. Vallási hovatartozás mentén vizsgálva a kérdést elmondható, hogy a muszlim válaszadók körében magasabb (35 százalék) a zsidó embereket érintő diszkriminációt érzékelők aránya, mint a keresztény megkérdezettek (26 százalék) esetében.

Magyarországon a válaszadók közel kétharmada (63 százaléka) szerint nem tapasztalható különbségtétel a zsidó polgárok és a nem zsidók között. 

Kapcsolódó írásaink