Belföld
Századvég: Magyarország biztonságosabb a zsidóság számára, mint a bevándorláspárti Nyugat
A kutatás alapján megállapítható, hogy az európaiak és a V4-államok megkérdezettjeinek háromnegyede (76-76 százaléka) nem tapasztalt a zsidó személyeket célzó szóbeli bántalmazást környezetében, azonban az országok közötti differenciákat vizsgálva jelentős eltéréseket találunk, mutat rá a Századvég elemzése, kiemelve: megfigyelhető, hogy a bevándorláspárti, multietnikumú országokban érezhetően magasabb azoknak az aránya, akik zsidó polgárokat érő szóbeli diszkriminációt tapasztaltak.
„Ennek megfelelően míg Luxemburgban 31, Franciaországban és Hollandiában 23 illetve 20 százalék a zsidókat érintő szóbeli bántalmazást tapasztalók aránya, addig a magyar válaszadók körében mindössze 10 százalék. Ehhez hasonlóan a zsidó emberekkel szemben az ismerősi körében erőszakot a luxemburgi válaszadók 16, valamint a belgák 11 százaléka figyelt meg, ezzel szemben a magyarok esetében ez az arány 2 százalék” - tudatta a Századvég.
Vallási hovatartozás szerint vizsgálva e kérdéseket, elmondható, hogy a muszlim megkérdezettek környezetében mélyebben gyökereznek a zsidóságot érő inzultusok. A keresztény válaszadók 18 százaléka tapasztalt szóbeli, míg a 8 százalékuk fizikai bántalmazást a zsidó polgárokkal összefüggésben, ugyanakkor a muszlim megkérdezettek esetében 30 és 25 százalékra tehető azoknak az aránya, akik az ismerősi körükben a zsidókat célzó agressziónak voltak tanúi szóbeli, illetve fizikai formában.
„Kijelenthető továbbá, hogy az európai válaszadók 11 százaléka tapasztalt a közvetlen környezetében a zsidó személyeket érő erőszakkal fenyegetést. A zsidó polgárokkal szemben fizikai agresszió kilátásba helyezését érzékelők aránya Luxemburgban (20 százalék), Hollandiában (16 százalék) illetve Cipruson (15 százalék) a legmagasabb, és Magyarországon (5 százalék) a legalacsonyabb” - szögezte le az elemzés.
A vallási hovatartozás szerinti differenciákat tekintve elmondható, hogy a muszlim válaszadók kétszer annyian (22 százalék) tapasztaltak zsidókat érintő erőszakkal fenyegetést ismerősi körükben vagy környezetükben, mint a keresztény megkérdezettek (10 százalék).
„Könnyen belátható, hogy az antiszemita megnyilvánulások, illetve a zsidó embereket érő - bármilyen formájú - inzultusok hatást gyakorolnak a zsidóság biztonságérzetére. A felmérés szerint az uniós és brit megkérdezettek 24 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy zsidóként nem érzi, illetve nem érezné magát biztonságban” - vonta le a tanulságot az elemzés.
Az országok szerinti különbségeket vizsgálva megfigyelhető, hogy azokban az országokban, amelyek a muszlim hátterű migráció által nagyobb mértékben érintettek, magasabb azoknak az aránya, akik zsidóként nem érzik, illetve nem éreznék magukat biztonságban. A hollandok 43, a svédek 39, valamint a belgák 32 százaléka vélte úgy, hogy országában nem vagy nem lenne biztonságos zsidóként élni. Ezzel párhuzamosan Magyarországon (68 százalék) és Horvátországban (62 százalék) a legmagasabb azoknak az aránya, akik zsidóként biztonságban érzik illetve éreznék magukat.
A kutatás kitért a zsidóságot érintő diszkriminációval kapcsolatos lakossági tapasztalatokra is. Kijelenthető, hogy az európai válaszadók 25 százaléka úgy véli, hogy tapasztalható különbségtétel a zsidó emberek és a nem zsidók között, ezzel szemben az 54 százalékuk szerint nem beszélhetünk a zsidó személyeket célzó diszkriminációról.
Azoknak az aránya, akik szerint tapasztalható különbségtétel a zsidók és nem zsidók között Belgiumban (38 százalék), Norvégiában (38 százalék) és Cipruson (33 százalék) a legmagasabb, míg Szlovákiában (15 százalék), valamint Csehországban illetve Finnországban (szintén 15-15 százalék) a legalacsonyabb. Vallási hovatartozás mentén vizsgálva a kérdést elmondható, hogy a muszlim válaszadók körében magasabb (35 százalék) a zsidó embereket érintő diszkriminációt érzékelők aránya, mint a keresztény megkérdezettek (26 százalék) esetében.
Magyarországon a válaszadók közel kétharmada (63 százaléka) szerint nem tapasztalható különbségtétel a zsidó polgárok és a nem zsidók között.
