Belföld

Dömötör: Gyalázat, amit a baloldal művel a védekezés hátráltatására

A koronavírus-járvány elleni védekezésről és a vakcinákról is beszéltek képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén, napirend előtt.

Dömötör: Gyalázat, amit a baloldal művel a védekezés hátráltatására
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A DK-s Arató Gergely arról beszélt, hogy a kormány katasztrófába vezette az országot és arra sem képes, hogy szembenézzen a valósággal.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára elmondta: komoly fegyvertény, hogy már több mint másfélmillióan kaptak meg az oltást, és ez a szám tovább nő majd a napokban. Magyarország nagyon jól áll az átoltottság szempontjából uniós összehasonlításban - hangsúlyozta. Hozzátette: az ellenzék olyan vakcinákat kér számon a kormányon, amelyek decemberben érkeznének meg.

Kiemelte: gyalázat, amit az ellenzék művel a védekezés hátráltatására, megpróbálja aláásni az oltás elleni bizalmat, mégis azt állítja, hogy nem oltásellenes. Ha az lenne, amit az ellenzék szeretne, nem állna ilyen jól az ország az oltás tekintetében - fogalmazott.

Az ellenzék nemrég még nyitást követelt

Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint szerénységre és a kormány politikájának megváltoztatására lenne szükség.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára felidézte: Magyarország történek egyik legsikertelenebb korszaka volt a Gyurcsány-kormány ideje, az akkori válságkezelésben csak elvettek a emberektől, sokakat nyomorúságba döntöttek.

Közölte: az ellenzéki képviselők felszólalásaikban más országokhoz hasonlították a magyarországi védekezést, olyan országokat hoztak fel példaként, amelyek rosszabbul állnak, mint Magyarország. Ráadásul az ellenzék nemrég még nyitást követelt, és akik most halálozási statisztikákat idéznek, korábban szabad utat engedtek volna a járványnak - tette hozzá.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Felelőtlenek a baloldali képviselők

A jobbikos Rig Lajos arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar egészségügyi rendszer kapacitását a benne dolgozó orvosok, ápolók száma határozza meg. Hozzátette, kórházi ágy még nem ápolt beteget és mentőautó sem mentett még beteget.

Rétvári Bence azt emelte ki, hogy a jobbikos és más ellenzéki képviselők milyen felelőtlenül beszéltek a járványhelyzetről.

Elmondta, a kormány igyekezett felkészülni a járványra, jelenleg közel 1700 lélegeztetőgéppel felszerelt ágy és 11 ezer kórházi ágy várja a betegeket. Beszámolt arról is, hogy nyáron továbbképzést tartottak, amelyet 3500 orvos és 9700 ápoló végzett el és így többletismeretekkel rendelkeznek a koronavírusos betegek ápolásáról.

A brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) szerint a brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott, de Brüsszel még most sem az emberek védelmével, a vakcinabeszerzés felgyorsításával foglalkozik, hanem politikai játszmákkal és kitalált problémákkal. Hozzátette: a magyar kormány nem hagyatkozott teljes mértékben az uniós vakcinabeszerzésekre, amelyet igazol az oltási program sikere.

Elmondta, a baloldal folytatja oltásellenes kampányát, „Gyurcsány és a Gyurcsány-fiúk” azt hangoztatják, hogy Orbán Viktor a felelős a járványért, miközben a baloldal akadályozta a védekezést. Ha a baloldalon múlna, sokkal kevesebb vakcina lenne - hangoztatta. Szerinte azt a veszélyeztetett, vagy idős embert, aki a baloldal miatt nem fogadja el az oltást, életveszélybe sodorják. Emberek halnak meg Gyurcsányék oltásellenes nyilatkozatai miatt - közölte.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatási államtitkára szerint „a béka feneke alatt” lenne Magyarország az átoltottság tekintetében a keleti vakcinák nélkül. Közölte, Kínából ötmillió adag vakcinát rendelt az ország, ebből 1,1 millió érkezett meg bőven a határidő lejárta előtt. Hozzátette: Oroszországból kétmillió vakcinát rendeltek, ebből 420 ezer érkezett meg, kedden 180 ezer és a jövő héten 250 ezer adag orosz vakcinát várnak.

Az államtitkár szerint is elrontotta Brüsszel a vakcinabeszerzést, de úgy tesznek, mintha „ott sem lettek volna”. Hozzátette: Brüsszel intézett mindent egy szűk körben. Bírálta a magyar baloldalt is, azt firtatva, kinek az érdekeit szolgálják.

 Fidesz: Mit tesz a kormány, hogy az ország vonzó legyen a befektetőknek?

Ovádi Péter (Fidesz) három veszprémi beruházásra hívta fel a figyelmet, amelyek kormányzati segítséggel valósulnak meg, és amelyek számos új munkahelyet hoznak létre. Arra kérdezett rá: hogyan tudja elősegíteni a kormányzat további beruházások megvalósítását?

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára azt felelte: 2010-ben, 11,5 körül volt a munkanélküliség, míg ez a járvány előtt 3,3 százalékra csökkent, vagyis ekkor már inkább a munkaerőhiány volt a kihívás. Cél a munkahelyek megvédése vagy létrehozása, ezért a járvány alatt csaknem 270 ezer állást tudott megvédeni a kormányzat támogatásokkal, míg 13 ezer létrehozását segítette - hangsúlyozta.

KDNP: Ki áll az oltás mellett és ki ellene?

Földi László (KDNP) szerint a baloldal a járvány mielőbbi leküzdése helyett saját politikai céljait helyezi előtérbe. Baloldali politikusok az oltás ellen kampányolnak, de maguknak beadatják a vakcinát. Cselekedeteik azt támasztják alá, hogy oltásellenesek - jelentette ki -, aláírásokat gyűjtenek vakcinák ellen és az embereket lebeszélik egyes vakcinák felvételéről. Eközben Magyarországon nő a legjobban a beoltottak száma. Azt kérdezte: ki áll az oltás mellett és ki ellene?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára felhívta a figyelmet: Fekete-Győr András, a Momentum vezetője pénzkidobásnak nevezte az orosz vakcinát, mert annak nincs uniós engedélye, miközben Angliában dolgozó orvos testvére azt jónak ítélte. Vagyis az ellenzéki vezető nem egészségkérdésként áll a vakcinához, hanem azt mondja: ami keletről jön, az diktatúra vakcinája.

Az államtitkár szerint az ellenzék nemcsak gazdasági, de egészség kérdésében is nagy veszélybe sodorta volna az országot, hiszen ha rajta múlna, fele ennyien se lennénk még beoltva - jelentette ki.

Nemzeti ügy az uniós források hatékony felhasználása

Bánki Erik (Fidesz) kiemelte: az Európai Unió által a tagállamoknak nyújtott forrásoknak a gazdaságfejlesztést, a vállalkozások támogatását és az emberek életkörülményeinek javítását kell szolgálnia.

Ismertette: Magyarország részesedése a következő hét éves fejlesztési forrásokból 30,8 milliárd euró, közel 11 ezer milliárd forint lesz, az európai újjáépítési alappal együtt pedig 51,6 milliárd euró, mai áron számolva közel 19 ezer milliárd forint áll rendelkezésre.

Bánki Erik közölte: a következő időszakban a zöld, valamint a digitális fejlesztésekre is a korábbinál nagyobb hangsúlyt fektet a kormány, és a fejlesztési forrásokat a 2014-20-as ciklushoz hasonló hatékonysággal osztanák el.

Hörcsik Richárd (Fidesz) nemzeti ügynek nevezte, hogy az ország támadása helyett a források megőrzése és hatékony felhasználása legyen a cél, amelyért minden párt meg tud mozdulni.

A helyreállítási programban Magyarországban 5760 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre, melynek 62 százaléka hitel és 38 százaléka vissza nem térítendő támogatás - mondta. A klíma- és környezetvédelemre koncentráló kilenc komponensből álló program költségvetésének harmada a közlekedésfejlesztést érinti, ami egybeesik Magyarország legfontosabb céljainak egyikével - hívta fel a figyelmet.

Hörcsik Richárd kiemelte: Magyarország jövőjét a humán és közlekedési infrastruktúrától függően jelentősen befolyásolja az, hogy eljutunk-e a lakóhelyünktől célunkhoz versenyképes időn belül.

Magyarország az európai gazdaság újraindításának győztese lehet

Hollik István (KDNP) az eddigi két uniós költségvetési ciklust vetette össze és megállapította: a forrásfelhasználás a baloldali kormányok idején nem volt hatékony, azért mert „Gyurcsányék ezeket a pénzeket ellopták”. A mostani ciklusban az volt a cél, hogy a források a kis- és közepes vállalkozások jussanak - tette hozzá.

Szerinte a következő uniós költségvetés forrásait a kormány hatékonyan fogja felhasználni annak érdekében, hogy Magyarország a járvány legyőzése után az európai gazdaság újraindításának győztese legyen.

A kormánypárti politikus az első költségvetési ciklus hibái között említette a papíralapú pályáztatást és elégtelen informatikai hátteret.

A munkanélküliségi és a GDP-adatokat ismertetve azt mondta, 2007-ben képes volt a szocialista kormány arra a bravúrra, hogy az ország lassabban növekedett, mint a nála fejlettebb nyugati országok. Szimbolikusnak nevezte a 452 milliárd forintos négyesmetró-beruházást, amelyből 272 milliárd forintot korrupciógyanúsnak találtak a hivatalok, 166 milliárd forintot pedig elloptak.

Kitért arra, hogy a munkanélküliség 2019-re az uniós átlag alá csökkent, míg a magyar gazdasági növekedés az elmúlt években duplája volt az Európai Unióénak.

Juhász Hajnalka (KDNP) kiemelte a versenyképesség, a gazdaságfejlesztés és az infrastruktúra területét, amelyre nagyobb hangsúly kerül a 2021-2027 közötti költségvetésben. Ide sorolta a zöld- és a digitális fejlesztéseket is.

 Államtitkár: az ellenzék felszólalásai elszakadtak a valóságtól

Ágostházy Szabolcs, Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára az ellenzéki vezérszónokok felszólalásait úgy jellemezte: „depresszív népmeséket” és a „realitásoktól teljes mértékben elszakadó” szónoklatokat hallott. Kijelentette: az ellenzéki állításokkal szemben, a magyar kormány gyorsan és hatékonyan tervez és a lehetőségekhez képest sokkal több információt oszt meg, mint más uniós tagállamok.

Azokra az ellenzéki felvetésekre, hogy „hol a pénz”, azt válaszolta: 2010-ben - amikor a Fidesz-KDNP átvette a kormányzást - a súlyos anyagi nélkülözésnek kitettek aránya 21,6 százalék volt, míg 2019 végén 8,7 százalék. „Jelentem itt van az a pénz, amit a magyar kormány a saját büdzséjéből, illetve az uniós fejlesztési forrásokból elköltéséből felhasznál” - mondta.

„Ott is van a pénz” - folytatta - hogy a munkanélküliségi ráta 11,3 százalékról, 4,3-ra csökkent, hogy a 13. havi nyugdíjat visszaépíti a kormány, hogy 10 év alatt 58,5 százalékkal nőtt a reálbér és 120 százalékkal emelkedett a minimálbér.

Azt, hogy egyes ellenzéki politikusok leveleket küldenek Brüsszelbe, úgy kommentálta: az ellenzéki politikusok párhuzamos valóságban élnek, azonnal „Brüsszelhez szaladgálnak”, nem a kormánytól kérnek információkat. Úgy vélte: nincs szükség közvetítő szervekre ahhoz, hogy kormány és ellenzék egymással beszéljen Magyarországon.

Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője előre bejelentetten felszólal a 2021-27. évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 22-én
Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője előre bejelentetten felszólal a 2021-27. évi ciklus EU-s forrásainak felhasználásáról szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 22-én
Fotó: MTI/Kovács Attila

Az ellenzék ne keltse Magyarország rossz hírét Brüsszelben!

Győri Enikő, a Fidesz EP-képviselője felidézte: 2020 decemberében született megegyezés a 7 éves költségvetésről és a helyreállítási alapról az Európai Unióban. A jogállamisági eljárással kapcsolatban leszögezte: Magyarország szuverenitását és az országnak járó forrásokat megvédte a magyar kormány.

Szerinte azonban az Európai Parlament „nem állt le”, megint „hasonló manőverre készül” és ismét „büntetőpadon” akarja látni Magyarországot és Lengyelországot. Felhívta a figyelmet: az erről szóló javaslat egyik társzerzője Cseh Katalin Momentumos EP-képviselő.

A balliberális és a jobbikos magyar EP-képviselőket azzal vádolta, hogy a költségvetési tárgyalások alatt minden energiájukat arra fordították, miként tudnának ártani Magyarországnak, hogy elvegyék, csökkentsék a Magyarországnak jutó támogatásokat, így a válságból hasznot húzva politikai előnyt szerezzenek a 2022-es választásokon.

Arra kérte az ellenzéki képviselőket, hogy ne keltsék Magyarország rossz hírét, hanem a jelenlegi nehéz helyzetben segítsék a munkát, a válságkezelést és a vakcinaszerzést, ne pedig akadályozzák.

Kapcsolódó írásaink

Balul sült el a baloldal hecckampánya

ĀHétértékelő. A rendszeresen ellenzéki megrendeléseket teljesítő Závecz Research decemberhez képest legutóbb már negyedmillióval több Fidesz-szavazót mért – mutatott rá Deák Dániel

Dömötör: A baloldal bármilyen sötét húzásra képes

ĀA baloldal többször támadta a magyar hatóságok oltásengedélyezési eljárását, aláírást gyűjtöttek egyes vakcinák ellen, Gyurcsány és egyes polgármesterek pedig leveleket küldtek háziorvosoknak, hogy ne használjanak bizonyos vakcinákat