Megszorításpárti Momentum

A Gyurcsány Ferenc által vezetett baloldali koalíció pártjai nem a járványkezeléssel, hanem a 2022-es országgyűlési választásokkal foglalkoznak. Az oltásellenes tömörülések sorra hozakodnak elő terveikkel, legutóbb a Momentum tette közzé programját, amelynek gazdaságpolitikai elemei emlékeztetnek a 2010 előtti kormányok gyakorlatnak számító megszorító intézkedéseire.

Konstanczer Tamás, a Századvég elemzője a Magyar Hírlapnak rámutatott: Fekete-Győr András olyan, a gazdasági realitásoktól elrugaszkodott, az érzelmekre ható ötletekkel állt elő, mint a négynapos munkahét vagy a 35 éves kortól felvehető nyugdíj. Az euró idő előtti bevezetése a szakértő szerint az önálló monetáris politika feladását jelentené, a progresszív személyijövedelemadó-rendszer pedig a 2010 előtti tapasztalatok alapján adóemelést.

Bár a Momentum-vezér egymillió forintos havi jövedelem felett vetné ki a 25 százalékos személyi jövedelemadót, erre az összeghatárra semmilyen garanciát nem ad – figyelmeztetett az elemző, megjegyezve, hogy Fekete-Győr mostani szövetségese, az MSZP korábban szintén progresszív adórendszert működtetett a jelenlegi 15 százalékosnál is magasabb, 18, illetve 36 százalékos adókulccsal.

Emellett vészjósló elem a Momentum programjában, hogy az aktuális 9 százalékos társaságiadó-kulcsot 12 százalékra kívánja emelni. Amennyiben ezzel az adótöbblettel sújtaná a kis- és középvállalkozásokat, tulajdonképpen munkahelyek sokaságát sodorná veszélybe.

Fekete-Győr nagy port kavart, a családi támogatások átalakításáról szóló ATV-s nyilatkozatáról – amely szerint a családi pótlék emelését a koalíciós partnerekre bíznák – Konstanzer kifejtette: felkészületlenségről és fogalmatlanságról ad tanúbizonyságot, hogy a párt kormányfőjelöltje megemlíti a témát, de nem rendelkezik konkrét elképzelésekkel sem a családi pótlék összegére, sem a családi otthonteremtési kedvezményre, sem pedig a felújítási hitelek és támogatások megtartására vonatkozóan. S bár a pártelnök kerülte a részleteket, a baloldal többször bizonyította már, hogy hatalomra kerülve vonakodás nélkül képes megszüntetni különböző családtámogatási formákat, ezért Fekete-Győr tulajdonképpen előrevetítette, hogy nyitott a kedvezmények visszavonására.

A baloldal mindig jóléti ígéretekkel kampányol, amit megszorító politika követ – hangsúlyozta az elemző. Felidézte, hogy Bajnai Gordon 2009-ben bejelentette: megszorító csomagja mindenkinek fájni fog. A 2006-os választások utáni Gyurcsány-csomag, a megszorító politika és adóemelés-hullám a fizetésből élőket sújtotta. Korábban elvették a gyermek után járó adókedvezményeket, amivel a családok költségvetését kurtították meg. Az 1995-ös Bokros-csomag lépéseivel pedig a teljes magyar társadalomnak szembe kellett néznie a magas rezsiköltségek és az infláció mellett.

A megszorítások közötti legszorosabb összefüggés, hogy mind a négyet baloldali kormányok meghatározó szereplői vezényelték le, nevük összefonódott az általuk bejelentett, valamint képviselt intézkedésekkel – közölte az elemző. Hozzáfűzte, a baloldallal szemben a polgári kormányzás első időszakában és az elmúlt tizenegy évben eltűnt a megszorítás szó a politikai közbeszédből, mert a nemzeti kormányok nem alkalmazzák ezt a módszert a költségvetési lyukak befoltozására.

Ehelyett a munkajövedelmet terhelő adók alacsonyan tartásával, a gyermekek után járó adó- és családi otthonteremtési kedvezménnyel ösztönzik a munka-, valamint a gyermekvállalást. A polgári kormányzás a családalapítást és a munka megbecsülését helyezi politikájának középpontjába, azonban a baloldal gazdaságfilozófiája továbbra is a munkavállalókat sújtaná.