Belföld

„Küzdünk a vírussal, de az is túlélni akar”

Galgóczi Ágnes: A jelenlegi járványgörbe és -dinamika alapján a fertőzések nagy részét a brit koronavírustörzs okozza, amelyet már több száz esetben mutattak ki Magyarországon

Elképzelhető, hogy a koronavírus idővel ugyanúgy szezonális vírussá szelídül, mint az influenza, de ehhez el kell érnünk a nyájimmunitást, ami csak magas átoltottsággal valósulhat meg – mondta lapunknak Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője. Az epidemiológus arról is beszélt, milyen szempontok alapján döntenek a hatóságok a járványügyi szabályokról, és mely tényezők indokolták a március 8-án életbe lépett szigorításokat.

„Küzdünk a vírussal, de az is túlélni akar”
A rendelkezésre álló oltóanyagok minden jel szerint a mutációk által okozott súlyos betegség kialakulását is megakadályozzák – hangsúlyozta az epidemiológus
Fotó: MH/Purger Tamás

– Február végén ön beszélt először a nyilvánosság előtt a lehetséges újabb korlátozásokról, egy héttel később, március 4-én pedig ezeket el is rendelte a kormány. Milyen szempontokat vesznek figyelembe, amikor szigorító intézkedéseket javasolnak?

– Elsősorban járványügyi szempontokat, amik persze nem csupán az esetszámokat vagy a kórházban kezeltek számát jelenti. Figyelembe kell vennünk a vírusra vonatkozó adatokat is, azt, hogy milyen súlyos a betegség lefolyása, az érintettek hány százaléka kerül intenzív osztályra. Ezeket az arányszámokat tudnunk kell ahhoz, hogy megállapítsuk, mennyire fogja leterhelni az egészségügyi rendszert, ha csak enyhébb korlátozások vannak érvényben.

Jelen esetben azt láttuk például, hogy a brit vírusmutáció terjedt leginkább a közösségben, ami egy dominánsabb vírusváltozat. Ezen túlmenően ismernünk kell a tesztelési kapacitásainkat, illetve a lakosság viselkedését. Tudnunk kell, hogy aki beteg, valóban jelentkezik-e az orvosnál, tesztelésre kerül-e, illetve betartja-e a járványügyi szabályokat. Mivel a koronavírus nyolcvan százalékban direkt módon, emberről emberre terjed, kulcskérdés, milyen hatékonysággal és milyen protokoll szerint végezzük a kontaktkutatást. Ez felvet gazdasági szempontokat is, hiszen ha túlzottan szigorú intézkedéseket alkalmazunk, és mindenkit elkülönítünk, nem lesz, aki dolgozni tud majd.

– A mutáció szónak meglehetősen rossz konnotációja van a közbeszédben, pedig, ha jól tudom, egy természetes folyamatról van szó.

– A vírusok valójában nagyon egyszerű lények, egyszerű felépítéssel. Emiatt tudnak könnyen alkalmazkodni a változó környezethez. Például egy gyógyszeres kezelésre is ellenállóvá válhat egy nagyon gyors változtatással a genetikai állományában. A legjobb példa erre az influenzavírus. Tudjuk, hogy influenza ellen minden évben védőoltásban kell részesülnünk, és hogy más a védőoltás összetétele, mivel minden évben más az a vírustörzs, amely az adott szezonban a járványt okozza.

– A mutálódást az is előidézi, hogy védekezünk a vírus ellen?

– Abszolút ez történik, a védekezés kényszeríti változásra a vírust. Küzdünk a vírussal, és értelemszerűen az is túlélni akar. Ugyanakkor a változás nem szükségszerűen jelent veszélyes változást. Lehetséges, hogy a mutáció a vírus állományában nem okoz olyan átalakulást, ami befolyásolná a járványügyi szempontból fontos tulajdonságokat: a betegség lefolyását, fertőzőképességét vagy azt, hogy mely korcsoportra veszélyes leginkább.

– A brit mutáció veszélyesebb lett.

– Ez egy más tulajdonságú vírustörzs, mint az eredeti, amely a tavaly tavaszi, illetve őszi járványhullám során dominált. Ez a variáns a fiatalabb korosztályok körében is nagyobb arányban okoz megbetegedéseket, illetve jóval könnyebben terjed. Az eredeti vírustörzs reprodukciós rátája 2,3-2,5 volt, a brit variánsé ezzel szemben három feletti. Más szóval egy fertőzött átlagosan három másik embert fertőz meg ezzel a vírustörzzsel.

Összehasonlításként: a kanyaró reprodukciós rátája tizenöt. Magyarországon már több száz esetben mutattuk ki a brit mutációt, a diagnosztika is ráállt arra, hogy ezt a variánst keressük. Azt feltételezzük ugyanis a jelenlegi járványgörbe és a járványdinamika alapján, hogy a fertőzések nagy részét ez a mutáció okozza. Ez azért látható, mert robbanásszerűen emelkednek a számok, miközben eddig is érvényben volt számos korlátozó intézkedés.

– Találtak még más mutációt az országban?

– A dél-afrikai mutációt is kimutattuk már Magyarországon, de ezzel kapcsolatban nincsenek részletes információink. A legfontosabb ilyen esetben, hogy ezeknél a mutációknál a járványügyi kivizsgálás, tehát a fertőzési lánc felkutatása minél pontosabban megtörténjen, és a beteg környezetében foganatosított járványügyi intézkedéseket szigorúan betartsák.

– Mennyire hatékonyak a rendelkezésre álló oltások a mutációkkal szemben?

– Egyelőre minden jel arra mutat, hogy a fertőződést nem feltétlenül akadályozzák meg, de a betegség lefolyásának súlyosságát csökkentik. A kutatások tovább zajlanak, hiszen a mikrobiológusok és a vakcinafejlesztők is versenyt futnak az idővel. Tisztában vannak azzal, hogy a vírus változik, erre fel kell készülniük, és reagálniuk kell rá. Azzal, hogy engedélyeznek egy vakcinát, nem áll le a klinikai vizsgálatok folyamata.

Például a várandósokkal és a gyerekekkel kapcsolatban is folynak a kutatások, hogy olthatók-e az adott vakcinával, hiszen az engedélyeztetés előtti klinikai vizsgálat alapvetően a felnőtt populáción történik. Folyamatosan követik az oltottakat, hogy a hosszú távú védettségről is elegendő információt gyűjtsenek. Jelenleg kérdéses, hogy milyen gyorsan csökken az ellenanyagszint az emberekben az oltás után. Nem tudjuk még, hogy az alapimmunizálási séma elégséges lesz-e egy hosszabb távú védelemre. Elképzelhető, hogy szükség lesz emlékeztető oltásra vagy évenkénti újraoltásra, mint az influenza esetében.

– A vakcinákról egyelőre csak azt tudjuk biztosan, hogy csökkentik a súlyos betegség kialakulását, de nem tudjuk, hogy egy beoltott személy tovább tudja-e adni a vírust. Ez érinti valamilyen módon a nyájimmunitáshoz, így az újranyitáshoz fűzött terveket?

– Valóban, csak korlátozott információink vannak erről, ez a későbbiekben fog kiderülni. Azt viszont elmondhatjuk, hogy ha egy populációban nagy az átoltottság – mint például a kanyaró esetében –, a vírus nem talál fogékony embert, akit megfertőzhetne. Vagyis a fertőzöttségi láncot mindenképp meg tudjuk szakítani. Nincs szükség százszázalékos átoltottságra, matematikai képlettel kiszámolható, mi a nyájimmunitáshoz szükséges arány. Ennek a képletnek egyik tényezője a már említett reprodukciós ráta.

Minél magasabb a fertőzőképessége az adott variánsnak, annál magasabb átoltottságra van szükség. Az eredeti vírustörzs esetében hatvanszázalékos átoltottság a kívánatos a nyájimmunitáshoz. Ha sokan be vannak oltva, nemcsak a nyájimmunitás, hanem az egyedi védelem is számít. Ha mindenkinél csak enyhe tünetekkel zajlik le a betegség, akkor nem alakulhatnak ki hosszú távú szövődmények, ezzel pedig az egészségügyi rendszert is megkíméljük.

– Ez azt jelenti, hogy idővel olyan átlagos betegségként tekinthetünk majd a koronavírusra, mint az influenzára?

– Igen, az infektológusok többsége úgy véli, hogy ez a vírus is szezonális vírussá szelídül, mint az influenza. Várhatóan majd az ősztől tavaszig tartó légúti fertőzések időszakában fertőzéseket okoz, de a védőoltással a betegség lefolyását enyhébbé tudjuk majd tenni, és így nem lesz belőle pandémiás vírus. Eddig is léteztek, most is léteznek koronavírusok, amelyek szezonálisan fertőznek, és orrfolyásos, náthás megbetegedést okoznak. Csak ezeket nem diagnosztizáljuk, mert járványügyi szempontból nem szükséges folyamatosan nyomon követnünk őket.

Kapcsolódó írásaink