Belföld

Lehangoló fővárosi gazdálkodás

Amíg egyes ellenzéki vezetésű városoknak sikerült növelnük vagyonukat, addig Budapest megdöbbentő veszteségeket halmozott fel az elmúlt évben

Megerősítette lapunk értesüléseit a fővárosi önkormányzat, tájékoztatásuk alapján 94,6 milliárdos veszteséggel zárták a 2020-as évet.

Lehangoló fővárosi gazdálkodás
Karácsony Gergelyék egy év alatt csaknem százmilliárd forintot tapsoltak el
Fotó: MH/Papajcsik Péter

A múlt héten feltártuk, amíg más ellenzéki irányítású városok az előzetes mérlegek szerint pozitívan zárták a 2020-as év gazdálkodását, Budapest vagyona majdnem százmilliárd forinttal csökkent. Cikkünk megjelenését követően megkaptuk a fővárosi önkormányzat válaszát, amely az általunk leírt főösszegeket nem cáfolja, azaz a 2019. év végi 2181 milliárd forintos vagyon 2020 végére 2087 milliárdra apadt.

Mégis azt írják: „Budapest Főváros vagyona nem csökkent a 2020-as év során, hiszen a vagyon nem csak a bankszámlákon készpénzben és lekötött állampapírokban tartott forrásokkal egyenlő. Az önkormányzat vagyona sok egyéb elemből tevődik össze: ...a fővárosi önkormányzat bankszámláin lévő készpénzállomány igen kis részét adja a teljes önkormányzati vagyonnak.” Mindezt nem kétségbe vonva, a teljes vagyon 2181 milliárdról 2087 milliárdra változását csak csökkenésként tudjuk értékelni.

A válaszlevél éppen megerősíti a vagyonvesztés leglényegesebb elemét: amíg a Fővárosi Önkormányzat bankszámláinak egyenlege 2019. december 31-én 208,9 mil­liárd forint volt, egy évvel később már csak 114,2 milliárd állt rendelkezésre. A két összeg közötti számszaki különbség valóban 94,6 milliárd forint.

A csökkenéshez, magyarázatuk szerint, a fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése 6,8 milliárddal, a szolidaritási adó növekedése – amelyet a tehetősebb önkormányzatok a hátrányosabb helyzetben lévők érdekében fizetnek – 11,7 milliárddal, míg a közösségi közlekedés fenntartása 17 milliárd forintos plusszal járult hozzá.

A bevételi oldalon a tervezettnél 35,1 milliárd forinttal kevesebb iparűzési adó folyt be, és 4,5 milliárddal csökkentek az egyéb értékesítési és osztalékbevételek is. Az egyenleget legjelentősebben az a 40 milliárd érintette, amely a jogszabályváltozások miatt december 31-ig nem jelentkezett a százmillió forint árbevétel feletti cégek esetében.

Mindez magyarázhatja a gazdálkodási nehézségeket, de tény: amíg a szintén ellenzéki Miskolc és Szeged vagyona 3-3 százalékkal nőtt, Budapesté 4,5 százalékkal csökkent.

Kapcsolódó írásaink