Belföld

Valóságvesztés Karácsonyéknál

A korábban csupán szakmaiatlannak, teszetoszának látszó baloldali városvezetés teljesen eltávolodott a tényektől, amelyek azt jelzik: Budapest anyagi helyzete stabil

Hiába kedvelte korábban a számháborút a főpolgármester, úgy tűnik, most nem nyerne benne.

Valóságvesztés Karácsonyéknál
Niedermüller Péter és Karácsony Gergely. Jöttek, láttak, győzködnek
Fotó: MH/Katona László

„Gyerekkoromban én is szerettem a számháborút. De az ország és benne Budapest válságból való kilábalása nem lehet gyermeteg számháború kérdése” – írta közösségi oldalán Karácsony Gergely azt követően, hogy Orbán Viktor hétfői, napirend előtti felszólalásában ismét szembesítette a baloldali városvezetést a tényekkel.

A kormányfő rámutatott, hogy 2020. december 31-én 122 milliárd forint volt a Fővárosi Önkormányzat számláján. A főpolgármester azzal védekezett, hogy Orbán Viktor olyan dokumentumra hivatkozik, amely magába foglalja a Budapest által már beszedett, de a kerületeknek még át nem utalt adóbevételeket is.

A kezdetben csupán jóhiszeműen szakmaiatlannak és teszetoszának látszó baloldali városmenedzsment a tavaly bejelentett, a helyi iparűzési adót (hipa) érintő gazdaságvédelmi intézkedést követően vesztette el végérvényesen a kapcsolatot a valósággal. Karácsonyék ál- és rémhírekre épülő kommunikációja először azt sugallta, a kormányzat politikai alapon veszi el az önkormányzatoktól az őket megillető adóbevételeket.

Erről szól többek között a több tíz milliós városkifosztási propagandakampányuk. A valóság ezzel szemben az, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokat (kkv), illetve az egyéni vállalkozókat (ev) érintő hipa-felezési lehetőség nem vérezteti ki a fővárost.

Ezen adóbevétel kizárólag az önkormányzatokhoz áramlik be, ha egy fővárosi vállalkozó él a koronavírus-járvány miatt felkínált kormányzati segítséggel, vagyis az ez évre vonatkozó hipájának csupán a felét fizeti be, az sem jelenik meg bevételtöbbletként az állam oldalán, ez a vállalkozó zsebében marad. Bár a helyhatóságoknak okoz némi kiesést, azonban ezt a huszonötezer főnél kisebb lélekszámú településeken kompenzálja a kabinet, a nagyobb városoknál pedig külön-külön egyeztetések történnek.

A baloldali kommunikáció most azt próbálja bizonygatni, hogy a várható hipa-kiesés romba dönti Budapestet. Karácsony emiatt küldött levelet a vállalkozóknak, amelyben arra kért mindenkit, ne éljenek a gazdaságvédelmi intézkedés által felkínált lehetőséggel.

Csakhogy ez ügyben is mást mondanak a tények. A Párbeszéd társelnöke által meglebegtetett, a bevételkiesés miatt veszélybe kerülő közszolgáltatásokért, például a hulladékszállításért a fővárosiak külön-külön fizetnek. A várható helyi iparűzésiadó-bevételek pedig egyáltalán nem esnek vissza oly mértékben, ahogy azzal Karácsony korábban ijesztgetett.

Amint azt a 2021-es, a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületeket illető adóbevételek megosztásáról szóló rendelet is jelzi: a Fővárosi Közgyűlés 258 milliárd forintos hipa-bevétellel kalkulál, ennek 54 százaléka marad a fővárosnál, 46 százaléka kerül át a városrészekhez.

Karácsonyék esetében ez azt jelenti, helyi iparűzési adóbevételük idén várhatóan 139 milliárd lesz a tavalyi 170 helyett. A 258 milliárd egyébként azt is jelzi, hogy Budapest csupán a 2018-as szintre esett vissza. Ezért is érthetetlen, miért nem indította még el a városvezetés a novemberben belengetett, a legrosszabb helyzetben lévő vállalkozóknak ígért mentőövet. Ahogyan azt a Budapesti Kereskedelmi Iparkamara elnöke egy hét eleji lapinterjúban jelezte: ezen cégek még mindig nem kaptak semmit Karácsonyék mikrohitelezési támogatásából.

Tárgyal a kormány a településekkel

A Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselőiből álló kormánybizottság fog tárgyalni valamennyi képviselő-testülettel – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely elmondta, a járvány 5,2 százalékos recessziót eredményezett a magyar gazdaságban tavaly, a terheket az államnak és az önkormányzatoknak közösen kell vállalniuk.

Helyes döntésnek nevezte, hogy a kormány lehetővé tette a kis- és közepes vállalkozásoknak, hogy idén az iparűzési adó felét kelljen befizetniük. A 25 ezernél kevesebb lakosú településeknél teljes kompenzációra kerül sor, az ennél nagyobb településekkel egyeztetnek, milyen igényeket tud támogatni a kormány.
(KCs)

Részrehajló pályázati kiírás

Láng Zsolt tájékoztatást kér Karácsonytól az újabb botrányos közbeszerzésről

Láng Zsolt
Láng Zsolt
Fotó: MH

Levélben kért tájékoztatást Karácsony Gergely baloldali főpolgármestertől Láng Zsolt, a Fidesz–KDNP frakcióvezetője (képünkön) azt követően, hogy kiderült: újabb budapesti közbeszerzés fuccsolt be. Mint arról lapunk beszámolt, decemberben írt ki hét fővárosi cég (a Budapesti Városüzemeltetési Holding Zrt., a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt., a Fővárosi Vízművek Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft.) közösen egy 856 millió forintos keretösszegről szóló pályázatot médiavásárlási szolgáltatásokra.

A tendert azonban visszavonták, miután a Közbeszerzési Hatóság elnöke hivatalból eljárást indított a közbeszerzés törvénysértő jellege miatt, mert abban versenyt jelentősen korlátozó kikötés is szerepelt. A kiírás feltételként azt tartalmazta, hogy a győztes pályázónak rendelkeznie kell a sikeres és hatékony marketingkommunikációért járó Effie Díjjal. A versenyt jelentősen korlátozó kikötés értelmében ráadásul az eljárás során csak a 2017 és 2020 között kapott elismeréseket vették volna figyelembe annak ellenére, hogy a díjat 2002 óta ítélik oda Magyarországon. Karácsonyéknak így már nem csak a Lánchíd rekonstrukciójának kiírásával, a BKV reklám-, busz- és tehergépjármű-tendereivel gyűlt meg a bajuk.

A pályázat visszavonása helyes döntés volt, de felmerül a kérdés, hogyan kerülhetett bele egyáltalán egy ilyen diszkriminatív feltétel a pályázati kiírásba – fogalmazott tegnap nyilvánosságra hozott levelében Láng Zsolt, aki többek között azt kérdezte a baloldali miniszterelnök-jelöltségre is apelláló városvezetőtől, milyen tanácsadó vagy szakértő vett részt a kiírás megalkotásában, és mi volt a szakmai indoka annak, hogy egy adott időszakban elnyert szakmai díj harmincszázalékos súllyal számítson a nyertes fél kiválasztásában.
(NG)

Kapcsolódó írásaink