A Klubrádiónak a bírósággal és piaci szereplőkkel van vitája

Az Alapjogokért kiemeli: a magyar sajtószabadságért 2010 óta folyamatosan aggódóknak, persze újabb alkalmat teremt a Klubrádió „ügye” arra, hogy diktatúrát kiáltsanak, ám ahogy az már csak lenni szokott, a tények most sem őket igazolják.

„A helyzet ugyanis, hogy a »folyamatos elnyomással« küzdő rádió 2011 óta a magyar piacon teljesen egyedülálló módon ingyen (és pályázat nélkül) használta frekvenciáját. A mostani »botrány« lényege, hogy a Klubrádió a saját maga által sem vitatott sorozatos jogsértések miatt nem sugározhat tovább automatikusan a frekvencián, hanem nyílt, többszereplős pályázaton döntenek annak sorsáról” - szögezi le a gyorselemzés, amely azt is hozzáteszi: ezt ráadásul nem az „elnyomó orbáni rezsim”, hanem a független magyar bíróság mondta ki, összhangban a magyar és uniós jogszabályokkal.

„A Klubrádió baja tehát, hogy nem áll a törvények felett. A médiatörvény vonatkozó szabályai az uniós jogon alapulnak. Utóbbiak alapján a magyar jog úgy is rendelkezhetne, hogy egyáltalán nem biztosít automatikus frekvenciahasználat-hosszabbítást egy már működő rádióadónak, hanem az engedély lejártakor kötelezően új pályázatot ír ki” - szögezi le az Alapjogokért.

A magyar szabályok azonban lehetőséget biztosítanak a kérelemre történő hosszabbításra, melynek két feltétele van: az adott médiaszolgáltatónak ne legyen díjtartozása, illetve tartózkodjon a jogsértésektől. A gyorselemzés emlékeztet: a Klubrádió azért nem kapott automatikus frekvenciahosszabbítási engedélyt, mert 1 éven belül kétszer is - az elmúlt 7 évben hatszor - megsértette a médiatörvény előírásait. Az elemzés idézi a törvényt, amely e tekintetben objektív megtagadási okot támaszt: „Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha (...) az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegté(k)”.

A jogsértéseket azok megtörténtekor a rádió maga sem vitatta, bírósághoz akkor nem fordult, pedig mindenki számára világos volt, hogy e jogsértések a meghosszabbítás törvényi akadályát képezik. „A jogsértés adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztásához kapcsolódott, de azok »ismételt« jellege miatt a Médiatanács nem dönthetett másképpen, mint hogy nem hosszabbítja meg automatikusan a Klubrádió engedélyét - pontosan akkor járt volna el a testület jogsértően, ha figyelmen kívül hagyja a törvény előírásait és megújítja azt” - szögezi le az elemzés.

A hatóság döntését a bíróság helybenhagyta, elutasítva a Klubrádió ideiglenes sugárzásra vonatkozó indítványát is - ugyanis azt nem a bíróságtól, hanem a Médiatanácstól kellett volna kérniük, amit viszont a rendelkezésre álló információk szerint nem tettek meg.

A hosszabbítási kérelem mellett a Klubrádió is beadta pályázatát a frekvenciára, két másik pályázóval (Közösségi Rádiózásért Egyesület; LBK Médiaszolgáltató 2020 Kft.) együtt. A Médiatanács a Klubrádió pályázatát befogadta, a másik két pályázóét elutasította. Utóbbiak viszont a hatóság döntését bíróságon támadták meg, ezért - szintén a törvény kötelező előírásai miatt - az új frekvenciapályázatot fel kellett függeszteni, míg ez ügyben nem dönt a bíróság. A per jelenleg is folyamatban van, a döntés a bíróságon múlik.

„Összességében tehát a jogi helyzet az, hogy a Klubrádió - mely Magyarországon egyedülálló módon 2011 óta ingyenesen és pályázat nélkül használta frekvenciáit, »közösségi jelleggel« - saját maga által előidézett és általa sem vitatott jogsértések miatt nem volt jogosult a hosszabbításra, a frekvenciára beadott új pályázatuk pedig másik két piaci vetélytárs miatt áll. Mindettől függetlenül a rádió nem »hallgat el«, interneten ugyanúgy szolgáltatni fogja műsorait. Ezek a tények. A vélemény ettől függetlenül pedig természetesen szabad, a Klubrádiót mi is rendszeresen hallgattuk - általában jókat nevettük közben -, a Megbeszéljük! című műsornak több alkalommal vendégei is voltunk, és reméljük, hogy leszünk is még” - szögezi le az Alapjogokért elemzése.