Történelmi fejlesztés előtt az egyetemek

A kormány célja, hogy az eddiginél rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezet kialakításával növelje a magyar fiatalok képzésének színvonalát – hangsúlyozta a Magyar Hírlap megkeresésére Hankó Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára.

A politikus szerint az intézmények az évtizedek óta változatlan működési modelljük megújításával sikeresebben lesznek képesek megfelelni az új kihívásoknak. A finanszírozás osztrák minta alapján történik, a modell előnye, hogy előre rögzített teljesítménymutatók alapján, a különböző feladatok sajátosságait figyelembe vevő, középtávú finanszírozás valósul meg – magyarázta Hankó.

Hozzátette, a finanszírozás az intézmény számára kiszámíthatóbbá válik, illesz­kedik az egyetem és az ellátandó feladat sajátosságaihoz, objektíven mérhető és számon kérhető minőségi és mennyiségi teljesítményelvárások meghatározásával teszi érdekeltté a szereplőket a hatékonyság és a minőség javításában.

A modell bevezetésével lehetőség nyílik a teljesítményalapú differenciált javadalmazásra, ami komoly motivációt jelenthet – mutatott rá a helyettes államtitkár. Kiemelte, az állam fenntartóból partnerré, a felsőoktatási szolgáltatások megrendelőjévé válik, a modellváltó egyetemek minden tekintetben teljes körű jogutódjai a fenntartóváltás előtti egyetemeknek, ez a hallgatók jogviszonyára és a munkavállalók foglalkoztatására is vonatkozik.

Mindegyik egyetemen biztosított a továbbiakban is az állami ösztöndíjas képzési forma – fűzte hozzá. Leszögezte: a modellváltásróln az egyetemek maguk dönthetnek, a kormány kizárólag a szenátusok kezdeményezése esetén tárgyal a fenntartóváltás lehetőségéről.

Elsőként a Budapesti Corvinus Egyetem élt a lehetőséggel, még 2019-ben – idézte fel a szakember. – A modellváltásban érintettek köre 2020. augusztus elsejével az Állatorvostudományi Egyetemmel, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel, a Neumann János Egyetemmel, a Széchenyi István Egyetemmel, a Soproni Egyetemmel, majd 2020. szeptember elsejével a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel bővült.

Ettől az évtől a Pannon Egyetem és a Szent István Egyetem folytathatja munkáját az új fenntartói modellben. Utóbbi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem néven működik tovább, szolgálva ezzel a magyar agrárium felemelkedését – részletezte Hankó Balázs. Mint folytatta, január végéig a Semmelweis Egyetem mellett a Debreceni Egyetem, a Dunaújvárosi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem szenátusa támogatta döntésével a modellváltás irányát és az ehhez kapcsolódó egyeztetések megkezdését.

A gazdaság újraindítását szolgáló akcióterv legnagyobb nyertese a felsőoktatás lesz, olyan egyetemfejlesztési program indul Magyarországon, amilyenre még nem volt példa – jelentette ki a helyettes államtitkár. A 2021 és 2026 közötti
időszakban négyszer annyi uniós forrás áll rendelkezésre a felsőoktatás számára, mint az előző ciklusban – közölte.

Kifejtette, az egyetemek fejlesztésére szánt 1509 milliárd forint uniós forrásból a tervek szerint 955 milliárd forint jut a struktúraváltás támogatására, az oktatási, kutatási, művészeti tevékenység és infrastruktúra megújítására, 382 milliárd forint a tudományos és innovációs parkok, nemzeti laboratóriumok létrehozására, 172 milliárd forint pedig a felsőoktatás, felnőttképzés és szakképzés képzéseinek megújítását és összhangjának megerősítését szolgálja.