„A főpolgármester csak nagypolitizál, már elherdált tizenöt hónapot”

– Nehéz időket élünk, sokaknak – például a turizmusból élőknek – megállt az élet, az önkormányzatokban viszont erről szó sem lehet. Milyen lépéseket tett Belváros-Lipótváros a járvány első, illetve második hullámában?

– Nekünk a kerületiekről kell gondoskodnunk, hiszen erre választottak minket. Ahogy a járvány első hullámában, most is ott segítünk a hatvanöt év felettieknek, ahol csak tudunk, ételt szállítunk, bevásárolunk nekik, kiváltjuk a gyógyszerei­ket, még a csekkeiket is befizetjük azért, hogy minél kevesebb kontaktusszámuk legyen, minél kisebb veszélynek tegyük ki őket.

Az önkormányzat a védőmaszkok ingyenes osztásával, a parkok hosszabb nyitva tartásával, a kutyafuttatók éjjel-nappal látogathatóvá tételével is azt segíti, hogy az emberek a járványügyi szabályok betartása mellett ki tudjanak mozdulni otthonról, el tudják kerülni a tömeget. A veszélyhelyzet idején még nagyobb szükség van arra, hogy fenntartsuk mindazokat a szolgáltatásainkat, amelyeket a belvárosiak már megszokhattak tőlünk, ezért rendületlenül dolgozunk, hogy biztosítani tudjuk például a nyugdíjasok és a nagycsaládosok számára a fűtéstámogatást, a kismamáknak és a tanulóknak az ingyenes tömegközlekedési bérletet.

– Most elsődleges feladat az egészségvédelem, de az V. kerület kiemelt hangsúlyt fektet a megelőzésre is. Mit lehet tudni erről a programról?

– Nem azért szeretnénk fenntartani egy, Magyarországon egyedülálló módon felszerelt kerületi egészségügyi intézményt, mert azt szeretnénk, hogy betegek legyünk, hanem azért, hogy megelőzzük a betegségek kialakulását. Ezért folyamatosan fejlesztjük a Belváros-Lipótváros Egészségügyi Szolgálatot, amely Budapestért díj elismerésben is részesült.

2019-ben a legkorszerűbb MR- és CT-berendezéseket szereztük be, amelyeket a belvárosiak orvosi beutalóval minden évben egyszer ingyen, soron kívül használhatnak. Legutóbb a fizikoterápiás részleg bővült automata, nagy energiájú lézerterápiás berendezéssel, és ebben az évben is csaknem négyszázötvenmillió forintot szeretnénk fordítani műszerbeszerzésekre, karbantartásokra. Nem spórolunk, ha a belvárosiak egészségmegőrzéséről van szó, teljes egészében átvállaljuk például a gyermekek ajánlott védőoltásainak, a HPV elleni vakcinának és az időskori tüdőgyulladás elleni oltásnak a költségeit is az itt élőktől.

– A járvány előtt Belváros-Lipótváros az egyik legdinamikusabban prosperáló budapesti városrész volt, ahogy ezt egyébként számos elismerés is jelzi. A pandémia mennyiben befolyásolja a kerületfejlesztési projekteket?

– Egy kerületnek nem csupán a fejlesztésekre, hanem az üzemeltetésre is gondolnia kell. Mi nem választási ciklusokban, hanem évről évre tervezett feladatokban gondolkodunk. Bár a pandémiás helyzet mindannyiunk számára kihívás, mégis a fejlesztéseinket, zöldintézkedéseinket rendületlenül folytatjuk, a közbiztonságra, köztisztaságra továbbra is kiemelt figyelmet fordítunk, ezzel garantálva, hogy az V. kerület továbbra is olyan hely maradjon, amelyre mindannyian büszkék lehetünk.

Tavaly adtuk át a megújított Vadász utcát és Nagysándor József utcát, ahol lehetőségeink szerint megnöveltük a zöldfelületeket, fasort telepítettünk, és lakossági igényekre reflektálva zebrát is létesítettünk. Idén megnyitjuk a saját termálvízzel működő Belvárosi Sportközpontot, amely uszodai, valamint egyéb sport- és wellness-szolgáltatásokkal: szaunával, jakuzzival, kézilabda-, röplabda- és kosárlabdapályával, mászófallal, kondicionáló- és jógateremmel várja majd a belvárosiakat. Terveink közt szerepel a déli Váci utca, a Garibaldi köz, valamint az Arany János utca megújítása is.

– Karácsony Gergelyék előszeretettel titulálják magukat zöld-, kerékpárosbarát városvezetésnek. Az elmúlt tizenöt hónap azonban azt mutatja, ez inkább csak a szavak szintjén van így. Mit tesz az V. kerület?

– Nézetbeli különbség van köztünk. Szerintem a város vezetése nem elsősorban politika. A városmenedzsment elsődlegesen a fejlesztésről, az üzemeltetésről kell hogy szóljon. Nem beszélni kell róla, hanem csinálni A tettek hangosabban beszélnek, mint a szavak.

A zöldszemlélet is a cselekvésben mutatkozik meg nálunk, az elmúlt öt-hat évben több mint háromszáz fát ültettünk a kerületben. Emellett olyan innovatív eszközöket is használunk – Magyarországon először –, mint a gyökércella-menedzsment, amely óvja a fák életterét és a föld alatti vezetékrendszerek biztonságát, segíti a növények levegőztetését, öntözését, így egészségesebb, jobb minőségű, „várostűrőbb” fákat kapunk. – Egyébként ugyanezt az eljárást készül átvenni a XIII. kerület. Vagy ott a zöld buszmegálló, amelynek ötletét Bécsből hoztuk. Ha minden megálló ilyen lenne, annak komoly hatása lenne a város mikroklímájára.

– A lakosságot bevonják ezekbe a zöldprojektekbe?

– Már hatodik éve írjuk ki a társasházak számára a zöldpályázatunkat, amelynek keretén belül udvarzöldítési projekteket támogatunk, és már hagyomány a kerékpártároló-létesítési pályázatunk is. A környezettudatosságot is a lakossággal együttműködve erősítjük, tavaly csomagolásmentes bolt kialakítását kezdeményeztük, idén bevezettük a mosható nadrágpelenka támogatást, ami harminc-hatvanezer forintot jelent a belvárosi családok számára.

– Visszatérve a közlekedésre: miként lehet élhetőbbé, szervezettebbé tenni a kerületet mind a gyalogosok, mind a kerékpárosok, futárok, mind pedig az autósok szempontjából?

– Elég sokat járok kerékpárral, amikor csak tehetem, azt használom. Ugyanakkor látom azt is, hogyan jelenik meg egyre több alternatív közlekedési eszköz, és ezek rendszerint nincsenek szabályozva. Arra törekszünk, hogy a sokféle közlekedő az utcán békében férjen meg egymás mellett. Nincs sorrend, mindenki egyenjogú, de a biztonságos közlekedés, az egészségünk, a testi épségünk védelme elsődleges, ezért szabályoztuk helyi rendeletben az elektromos közlekedési eszközök, például a segway használatát, és hívtuk fel a futárcégek vezetőségének figyelmét arra, hogy alkalmazottjaik tartsák be a KRESZ szabályait.

– Hogyan működik az egyeztetés a fővárossal?

– A mai fővárosi vezetés tizenöt hónapot elherdált, hiszen leginkább azzal foglalkozik, hogy kommunikáljon. A főpolgármester, akinek az lenne a dolga, hogy Budapestet vezesse, előre vigye, csak nagypolitizál. Az lenne tisztességes, ha betartaná a választóknak tett ígéretét, és elsősorban a fővárosi ügyekkel foglalkozna.

Ebből fakad az egyeztetés nehézsége, nagyon sok esetben ugyanis csak a sajtóból, illetve a Facebookról értesülünk a minket is érintő döntésekről. Az intézkedések gyakran a belvárosiak feje felett születnek, amit ellentmondásosnak tartok, mivel a kampányban még konzultációkról, lakosságot is bevonó egyeztetésekről volt szó.

– Önök is a sajtóból értesültek például a Városháza épületébe tervezett hajléktalanszállóról?

– Így van, minket ezzel nem kerestek meg. Úgy vélem, a Fővárosi Önkormányzatra is kell, hogy vonatkozzanak a szabályok. Ha minden budapesti polgártól elvárjuk, hogy tartsa be az építési szabályzatot, a szomszédokkal való együttműködést, miért épp Karácsony Gergely lenne a kivétel?

A hajléktalanszálló esetében ugyanis erről van szó: a helyi építési szabályzat nem teszi lehetővé, hogy a Városházán szálló működhessen, és hozzánk nem érkezett erre irányuló módosítási kérelem. Mintegy ötezer állampolgár írt alá a hajléktalanszálló ügyében egy petíciót, amit el is juttattak a főpolgármester úrhoz, ám tudomásom szerint a mai napig nem érkezett válasz, amit méltatlannak találok.

– Volt-e konzultáció a főváros és az V. kerület között a köztéri szemetesek ügyében?

– Nem leszerelni kéne a kukákat, hanem még többet kellene telepíteni, segítve az állampolgárok környezettudatosságának elmélyülését. Egyébként a szeméttároló-leszerelés valójában nem költségmegtakarítást jelent, hanem költségnövekedést. Bár jelenleg, turisták híján valóban nem keletkezik annyi hulladék, mint korábban, ugyanakkor, ha visszatér a korábbi megszokott életünk, ismét fel kell szerelni a tárolókat.

Magyarán kétszer fizetjük meg a telepítési költségeket. Városüzemeltetési szempontból az lenne a megoldás, hogy kevesebb alkalommal ürítjük a tárolókat, ez valóban költségmegtakarítással járna. Azonban nem ez történik, hanem a kerületek fogják elvégezni a főváros helyett a munkát, a kerületi önkormányzatok fogják kifizetni azt a pénzt, amit a főváros megspórol. Karácsonyék elugrottak a munka elől.

– Milyen gazdája a közterületeknek a főváros?

– Vannak olyan terek, amelyek kezelését Belváros szívesen átvenné a fővárostól, mert azt látjuk, hogy az előző fővárosi vezetéssel közösen felújított Vörösmarty tér és a Podmaniczky tér esetében sem végzi el megfelelően a tulajdonosi kötelezettségéből adódó munkálatokat, például a takarítást. A Hild téri játszótérnél is sok üzemeltetési hiányosság tapasztalható.

– Végezetül mi a véleménye az Airbnb-k ügyéről?

– Az elmúlt időszakban megteremtettük annak a feltételeit, hogy a kerület számára valóban a lakók véleménye lehessen az első. Az Airbnb-k ügyében már meghoztuk azokat a rendeleteket, amelyek csak akkor engedélyezik a működésüket, ha a kiadónak van a társasháztól hozzájárulási nyilatkozata.

Mindemellett a tulajdonosnak be kell szereznie egy településképi szakvéleményt is, amely arra ad lehetőséget, hogy szűrni tudjuk, hol és milyen minőségű szálláshelyek jönnek létre, ha már a lakóközösség hozzájárult. Elsősorban a belvárosiak otthonaként tekintünk az V. kerületre, azt szeretnénk, hogy Belváros éljen, ne csak egy alvó kerület legyen, ami a turistákról szól.