Belföld

Mocsai Lajos: Kezünkben a felsőoktatás jövője

A bolognai rendszer újragondolása mellett az új egyetemi modellről is tárgyalt ülésein a Magyar Rektori Konferencia

A Testnevelési Egyetem rektorát, Mocsai Lajost választották a Magyar Rektori Konferencia társelnökévé 2020 júliusában. Az első fél év munkájáról beszélt lapunknak.

Mocsai Lajos: Kezünkben a felsőoktatás jövője
„Javítani kell a tanulók támogatását, segíteni a tájékozódásukat” – jelentette ki Mocsai Lajos
Fotó: MH/Purger Tamás

– Tavaly nyáron a Magyar Rektori Konferencia társelnökévé választották. Mit jelent a gyakorlatban ez a pozíció?

– A Magyar Rektori Konferencia (MRK) kétévente tart tisztújítást. Tavaly két évre Borhy László akadémikust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorát választotta elnökévé az MRK. Nagy megtiszteltetés ért engem, hiszen megválasztottak társelnöknek az ott lévő egyetemi küldöttek. A rektori konferencia különböző bizottságokat tart fenn, akik előkészítik a felsőoktatásra váró feladatokat, amelyeket később az elnökség megtárgyal és végső döntést hoz. Ez az egyik legfontosabb fóruma a felsőoktatási rendszer működtetésének.

– Hogyan befolyásolta munkájukat a koronavírus-járvány?

– Az oktatási intézményekre vonatkozó szabályokat a minisztérium hozza a járvány idején, a mi állásfoglalásainkkal összhangban. Az egyeztetések digitális formában zajlanak, elnökségi ülést a biztonsági szabályoknak megfelelően tudtunk tartani.

– Melyek voltak az elmúlt esztendő legmeghatározóbb momentumai?

– Négy dologról kell beszélni, amelyekkel az MRK foglalkozik. Az első és talán a legfontosabb a bolognai egyezmény revíziója, ami az MRK bizottságainak bevonásával történik. Ez a teljes képzési spektrumot érinti. Egyes kérdésekben a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is releváns résztvevője ennek a munkának. Szó van például a többciklusú képzés jogszabályi követelményeinek teljesíthetőségéről, a felsőoktatási szakképzések helyzetéről, a szakképzés áttagolásának hatásairól, a felnőttképzés fejlesztésének lehetőségeiről vagy a különböző képzési szintek közötti átjárhatóságról.

– Hallhattunk a mikrokreditekről. Mik ezek pontosan?

– A mikrokreditek bevezetése annyit jelent, hogy az egyes területeknél az alacsonyabb képzési szintek produkálhatnak olyan mikrokrediteket, amelyek a felsőbb oktatási színtérre való bekerülést könnyítik meg. De fontos elem az intézmények közötti integrációs összefogás, a külföldi hallgatók számának növelése, és természetesen nem elhanyagolható a felsőoktatás és az ipar együttműködése. Ezek voltak az alapvető célok.

– Mi volt a második témakör?

– A kkk, vagyis a képzési és kimeneteli követelmények felülvizsgálata. Nagyon fontos a tanulmányi eredményesség javítása, a tartós életpálya-sikeresség megalapozása, az indirekt módon a munkaerőpiacról levezetett igények feltárása és az azokhoz való alkalmazkodás. A tanulmányi eredményességnél példaként említeném a Testnevelési Egyetemet, ahol három-öt százalék alatt van az oktatást abbahagyók száma. Ez a lemorzsolódási kvóta az egyik legjobb az országban. Sok helyen azonban ez a szám jóval magasabb, ezért meg kell állapítani, hogyan lehetne ezen a mutatón javítani. A következő pont a lemorzsolódók számára további alternatívák keresése, hogy aki bekerült a felsőoktatásba, ne vesszen el. Javítani kell a tanulók támogatását, segíteni a tájékozódásukat, tanulási élményt és motivációs bázist adni, továbbá biztosítani a szakok közötti átjárhatóságot.

– Mivel foglalkoztak még ebben az elmúlt időszakban?

– Harmadik témaként a Magyar Rektori Konferencia foglalkozott az új felsőoktatási modell tapasztalataival. Ez nyolc, korábban állami fenntartású felsőoktatási intézményt jelent, amelyek alapítványi fenntartású intézménnyé alakultak át. Alapvető célkitűzésünk a törvényesség és a szabálykövető magatartás mellett az egyetemek tudásának, képzési színvonalának, autonómiájának fenntartásával folyó módszerek vizsgálata volt.

– S mi volt a negyedik témakör?

– A rektori konferencia javaslatot tett a felsőoktatásban dolgozó oktatók bérrendezéséről. Folyamatos tárgyalás zajlik, de jelenleg, ilyen háborús körülmények között, amit a világjárvány okoz, kicsit türelmesnek kell lennünk, azonban a kérdést folyamatosan napirenden tartja az MRK.

– A felsőoktatási kerekasztal októberi ülésén is ezek a kérdéskörök kerültek napirendre?

– A kerekasztal ülését az Innovációs és Technológiai Minisztériummal tartottuk. Az egyik fő kérdés az egyes egyetemi képzések harmonizációja, célfilozófiája és nyilván az összeillesztés lehetőségei voltak. A másik pedig a középfokú képzés kimeneti és a felsőoktatás bemeneti feltételeinek harmonizációja. De szóba került a béremelés is, továbbá a művészeti és tudományos tevékenységek támogatása, a normatív támogatások értékállóságának megőrzése, valamint az infrastruktúra fenntartásának támogatása is.

– Mit tudott tenni a rektori konferencia a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kialakult helyzet megoldásáért?

– Az MRK ilyen esetben három dolgot tehet. Az első, hogy meghallgatja a feleket, próbál konszenzusos javaslatot tenni és felületet teremteni. A második, hogy felhívja mindenkinek a figyelmét a szabálykövetésre. Végül arra is felhívja a figyelmet, hogy minden egyetemnek megvan a működési rendszere és a hozzá tartozó szabályzata, ami minden kérdésre választ ad. Ebben az esetben a rektori konferencia igyekezett hidat építeni a felek között, ez azonban nagyon nehéz feladatnak bizonyult.

Kapcsolódó írásaink